75 éve szabadult fel az auschwitzi haláltábor – Csepelen is emlékeztek

888

1945. január 27-én szabadult fel Auschwitz-Birkenau, a leghírhedtebb haláltábor, melynek emlékére az ENSZ Közgyűlése január 27-ét a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánította. A holokauszt zsidó áldozatainak száma hatmillió főre tehető.

Csepelen a Nefelejcs utcai zsidó temetőben emlékeztek a holokauszt magyar és csepeli áldozataira. A megemlékezésen részt vett Borbély Lénárd polgármester és Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes is.

Auschwitz egy koncentrációs-és haláltábor hálózat volt Lengyelországban, három nagy altáborral: munkatábor, megsemmisítőtábor és főtábor, valamint az ezekhez kapcsolódó többtucatnyi kisebb altábor hálózatából állt össze a nácik leghírhedtebb kivégzőközpontja. Hogy pontosan hány embert gyilkoltak meg ezekben a táborokban, arról nincs pontos adat, a nácik ugyanis igyekeztek eltüntetni a nyomokat. Egyes becslések azonban többmillió főre teszik az áldozatok számát. 1945. január 27-én a szovjet Vörös Hadsereg I. Ukrán Frontjának katonái szabadították fel a tábort, akik már csak 7500 foglyot tudtak kiszabadítani.

2012-ben az auschwitzi haláltáborban járt és tett le emlékkövet Csepel akkori vezetése

Az Endlösung, vagyis „végső megoldás” 1942 januárjában lett hivatalos politikája a hitleri Németországnak. A cél az volt, hogy megsemmisítsék a 11 milliós európai zsidóságot. A zsidók mellett azonban többszázezer cigány, homoszexuális, értelmi-és testi fogyatékos ember is áldozata lett a holokausztnak.

Auschwitz kezdetben munkatáborként működött, a bejárat felett az „Arbeit macht frei” felirat díszelgett. A gázkamrákat a törzstáborban és a Birkenauban létrehozott koncentrációs táborokban építették fel. Az áldozatokat cyklon-B gázzal gyilkolták meg, egy idő után volt, akik már az azonosítási célra szánt számot sem kapták meg, csak egyenesen a gázkamrákba küldték őket. Ezeket a gázkamrákat a nácik igyekeztek megsemmisíteni, a még élő foglyok nagy részétől pedig megszabadulni, amikor már közeledtek feléjük a szovjet csapatok. Egy részüket még a táborban kivégezték, de útjára indították az úgynevezett „halálmeneteket”. Ez azt jelentette, hogy a csontsoványra fogyott, elgyengült embereket többkilométeres halálos menetelésre fogták, hogy megszabaduljanak tőlük. Így szinte lehetetlen pontos számot meghatározni, hogy hányan is veszítették életüket Auschwitzban. A magyarországi zsidók auschwitzi áldozatainak száma közel félmillióra tehető.

A haláltábor helyén ma múzeum áll, 1947 óta. Minden év január 27-én megemlékezést tartanak itt az áldozatok emlékére, ahol túlélők, azok leszármazottjai, nagykövetek és nemzetek vezetői is megjelennek. A holnapi napon Orbán Viktor is részt vesz a megemlékezésen, amit egy külön erre a célra létrehozott, a haláltábor fölé emelt speciális sátorépületben tartanak.

Forrás: 888, Csepel.info

Itt lehet hozzászólni !