Csepel.hu
Úgy 50-60 ezer évvel ezelőtt folyókák, patakok szabdalták keresztbe-kasba a Csepel-szigetet a Duna két ága között, amelyek mára eltűntek, de nyomuk megmaradt. Nemcsak a régi térképeken tüntették fel őket, hanem a sziget több pontján fellelt őskori leletek alapján is erre lehet következtetni.
A vizek mentén dús növényzet burjánzott, amely kedvező életfeltételeket nyújtott a mára kihalt állatoknak. Csepelen őstulkok, mamutok, ősbölények, gyapjas orrszarvúak legelésztek sok ezer éven át. A tudósok szerint az ősember 15 ezer évvel ezelőtt jelent meg – mondja Vöő Imre helytörténész, aki a hatvanas évek legelejétől gyűjtötte össze az állati és emberi leleteket, amelyeknek a java része a szigetszentmiklósi helytörténeti gyűjteményben található, de a ráckevei Árpád Múzeumban is megtalálható néhány példány.
Magyarországot 600 ezer évvel ezelőtt még a Pannon-tenger borította, amely 9 millió éven át létezett. Magába foglalta a mai Szerbia egy részét is. Később óriási tóvá apadt, majd a térszín emelkedése után lassan eltűnt a Kárpát-medencéből. A Duna a Gellért-hegytől egészen Soltig kavicsokkal, vastag hordalékkal terítette be a vidéket. Ezért történhetett az, hogy a Csepel-szigeten és a környező településeken – Taksonyban, Dunavarsányban, Dunaharasztin – a felszín alatt nem sokkal rengeteg sóder található. Amikor Csepel és Szigetszentmiklós határában a 60-as évek legelején megnyitották a sóderbányákat, a föld felszíne alatt húsz centiméterre már vastag kavicsrétegre bukkantak. Vöő Imre elmondása szerint fél Ferencvárost az itteni sóderból építették fel. Ma horgásztavak vannak a bányák helyén.
Az újabb bányák megnyitásával egyre több őskori leletre találtak. Szinte nem is kellett keresgélni, mert a markológépek egymás után hányták ki az őskori csontokat, de egyre-másra kerültek elő a hajdani tengeri csigák, kagylók mészkővázai is. Nem egyszer a munkások maguk vitték a maradványokat a múzeumba. Így került egy 90 centiméteres mamut lábszárcsont és egy ősbölény fejrésze is a helytörténeti gyűjteménybe. A régészek arra jutottak, hogy ezek a hatalmas méretű állatok 50-60 ezer évvel ezelőtt élhettek a szigeten. A két Duna gyakran kiáradt, összefolyt, dús táptalaj képződött, bokros-fás, növényekben gazdag vidék jött létre. Csepel északi része szintén mocsaras-nádas terület volt, amely kedvezett a változatos élővilág kialakulásának. A mamutok szerették a vizes vidékeket, mert naponta akár 200 liter vizet is megittak és képesek voltak egész nap enni. Arról csak feltételezések vannak, hogy miért pusztultak ki világszerte. A Csepelen talált maradványok arra utalnak, hogy a legyengült, idősebb példányok a folyók mentén ivás közben pusztultak el; a kavicsos talaj pedig jó állapotban konzerválta a csontjaikat.
A környéken mintegy 150 őskori sírhelyet is találtak. A Királyerdő út mellett, a szántások során a hatvanas évek elején bukkantak emberi maradványokra. A leletek között fazekak, tálak, ékszerek, egyéb használati tárgyak kerültek elő a földből. A kutatásokból az derült ki, hogy az ősember 15 ezer évvel ezelőtt jelent meg a szigeten. A halottakat elhamvasztották, de a csontjaikat nem tudták elporlasztani. A maradványokat jókora agyagedényekben temették el, melléjük pedig az elhunythoz kapcsolódó tárgyakat helyeztek el. A temetőket általában dombokon alakították ki. Ilyen temetkezési hely létezett például Lakihegyen vagy az Auchan áruház előtti parkolóban, ahol 530 darab agyagedényt találtak. Két jó állapotban lévő emberi csontvázat is kiástak a földből: az egyiket Szigetszentmiklóson, a másikat a hárosi területen fedezték fel. Amikor az M0-s autópályát építették, előzőleg régészeti feltárásokat végeztek a környéken. A Kis-Duna melletti részen egy több ezer éves cölöpökre épített ház romjaira bukkantak, amiből arra következtetnek, hogy egy törpe település lehetett Csepel és Szigetszentmiklós határában. Szemben, a Kis-Duna túloldalán egy római kori erődítmény állt ugyanabban az időben. Állítólag tizenöt lovas katona állomásozott ott, ami elegendő védelmet nyújtott a helybelieknek. A feltárások során római pénzeket és hamvasztásos temetésre szolgáló edényeket találtak.
A régészek valószínűnek gondolják, hogy Csepelen további értékes őskori leletek kerülhetnek elő a föld mélyéből építkezések vagy más munkálatok során.
Cs. A.
