Csepel.info, Bors
Filmbe illő jelenetek zajlottak az elmúlt napokban a csepeli HÉV-en: kérészek tízezrei repültek be az esti járatokon a szerelvényekbe. Ha hozzátesszük, hogy a Wikipedia szerint minden egyes rovar eszmei értéke 10 ezer forint, százmilliók repkedtek az emberek körül – de ennek az utasok picit sem örültek.
Augusztus elején kezdődött meg a dunavirágok rajzása a fővárosban. A kérészszerű rovarok az esti órákban elözönlik a folyót, s tény és való: a több millió példány pazar látványt nyújt a Duna megvilágításában. Igen ám, de a dunavirágokat mágnesként vonzza a fény, így a folyón túl a tömegközlekedési eszközökbe is betörnek.
Az elmúlt napok esti óráiban a rakpartokon HÉV-vel és villamossal utazó fővárosiak életét pedig valósággal megkeserítik. Munkatársunk a Csepelre tartó H7-es HÉV-en tapasztalta: a nyári forróság miatt lehúzott ablakokon keresztül kérészek százai lepik el a járműveket, és összevissza repkednek a világítótestek körül. Az utasok mindezt rendkívül nehezen tűrik, hiszen a nagyjából egycentis dunavirágok kivétel nélkül mindenre és mindenkire rászállnak. Volt olyan utazó, aki kisebb pánikba is esett, mondván, képtelen elviselni a rászálló rovarokat.
Néhány órán át élnek
A dunavirágokat azonban tilos bántani, mivel védett fajnak számítanak. A kérészek az 1960-as évek után évtizedekre eltűntek a Duna vizéről annak szennyezettsége miatt, és csak 2010 után tértek vissza. Egy példány eszmei értéke tízezer forint, noha mindösszesen néhány óra az élettartamuk, párosodás után elpusztulnak.
Fénysáv a megoldás?
Gyakorlatilag viszont elkerülhetetlen, hogy ne pusztítsák el őket akarva-akaratlanul az emberek. Szakértők szerint a kézenfekvő megoldás a rajzás időszakára a közvilágítás lekapcsolása lenne, de ez megvalósíthatatlan. Az ELTE és az MTA kutatói így arra jutottak, hogy egy olyan fénysávot kellene kialakítani a Duna felett, amely a kérészeket a víz felszíne fölött tartaná, így megakadályozván, hogy a rovarok a part menti vagy a hidakon lévő lámpákhoz repüljenek.
Forrás: Bors
