MTVA Archívum, Csepel.info
Nagy volt az izgalom 1957 májusában a gyárban dolgozó lányok és asszonyok között, a Csepel Vas- és Fémművek KISZ-bizottsága ugyanis szépségversenyt rendezett a Csepel Vasmű Szépe címért. Ennél nagyobb izgalmat gyaníthatóan csak a fiatal férfiak érezhettek akkortájt ugyanez miatt 🙂
Első képünkön, 1957. május 11-én a három legszebb lány látható. Középen a “Csepel Vasmű Szépe” Józsa Miklósné a Golyóscsapágy gyár dolgozója áll, mellette “udvarhölgyei” foglalnak helyet. Balra Penczés Lászlóné, a központi tervezés és Kovács Ilona, a gazdasági osztály dolgozója látható. Sajnos nem maradt fenn a fénykép készítőjének a neve, de az eredeti kép az MTVA Archívumából ettől függetlenül megvásárolható.
Második képünk a készülődés pillanatait mutatja. A leírás szerint 1957. május 9-én Karczagi Lujza, a Csepel Vas- és Fémművek Csőgyárának adminisztrátora otthon készült a szépségversenyre – ezt a pillanatot Molnár Edit örökítette meg.
És akkor vessünk még egy pillantást a győztesre. A csepeli szépségverseny első helyezettje a 18 éves Józsa Miklósné, a Golyóscsapágygyár dolgozója volt: ugye mai szemmel nézve is igazi szépség?
A képek tragikus kort lepleztek
A szépségverseny megrendezésének illetve a képek készítésének időpontja az 1956-os, levert forradalom utáni megtorlások időszakára esik, amikor minden lehetséges eszközzel el kellett terelni az emberek figyelmét. Miközben az MTI képriportot szentelt a szépségversenynek, Csepelről is egymás után vitték el a forradalomban részt vállaló munkásokat a pufajkások és rendőrök, hamarosan pedig az akasztásokat is csúcsra járatták.
Nagy Imre és társai koncepciós pere: kivégzésük után arccal lefelé, jeltelen sírba dobták holttesteiket
Ehhez a hátteret az 1956. december 12-e körül meghozott rendkívüli jogszabályok biztosították. A kádári hatalom elszánta magát a bosszúra. Miközben a szavak szintjén még mindig elhatárolták magukat a Rákosi-kor módszereitől, visszatértek a legdurvább terror eszközei és velük a koncepciós perek is. A leginkább veszélyes személyek és csoportok eltávolítása után a társadalom megtörése, elrettentése, egyidejűleg a közigazgatás kézbevétele, a párt szervezeteinek országos kiépítése került.
Tóth Ilona egyik vádlott-társával, Obersovszky Gyulával a bíróság előtt – a koncepciós perben elítélt orvost 1957. június 27-én akasztották fel, ma a csepeli rendelőintézet az ő nevét viseli
Az ekkor meginduló és az 1963-as nagy amnesztiáig tartó megtorlásnak funkcionális szerepe volt nemcsak a hatalom megszerzésében, hanem a rendszer fennállásának teljes idejében is. A hosszan tartó, tömeges és kegyetlen represszió első, 1956. december elejétől 1957 tavaszáig tartó időszakát a korláttalan, parttalan megtorlás korának nevezhetjük. A kifejezés egyaránt jelzi, hogy ebben az időszakban még nem voltak meghatározott célcsoportok, a kádári hatalom minden megkülönböztetés nélkül sújt le az egész magyar társadalomra, de azt is, hogy a megtorló apparátus még azon minimális, maga szabta jogi korlátokat sem tartja be, amelyeket a későbbiekben már igen. – írja erről az időszakról a Sulinet.
MTVA Archívum, Csepel.info, Sulinet
A szemét, alattomos, hazaáruló komcsik gyilkoltak, mint ’19-ben, ’45 után. Sajnos utódaik máig fertőzik a társadalmat.
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja száját, hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.
Te is? 😉
Izé.
“Tóth Ilona egyik vádlott-társával, Obersovszky Gyulával a bíróság előtt – a koncepciós perben elítélt orvost 1957. június 27-én akasztották fel, ma a csepeli rendelőintézet az ő nevét viseli”
Szegény Tóth Ilona ekkor még nem volt orvos, szerény információim szerint.
Amúgy meg jó lenne kideríteni, mi lehet a csepeli szépségkirálynővel és udvarhölgyeivel, ha még élnek! 😉
TenkA!
Mi az hogy nem volt orvos?
Ezek szerint azt is tagadod, hogy az analfabeta ceausescune professzor volt?