Csepel.info

MTVA Archívum, Csepel.info

Nagy volt az izgalom 1957 májusában a gyárban dolgozó lányok és asszonyok között, a Csepel Vas- és Fémművek KISZ-bizottsága ugyanis szépségversenyt rendezett a Csepel Vasmű Szépe címért. Ennél nagyobb izgalmat gyaníthatóan csak a fiatal férfiak érezhettek akkortájt ugyanez miatt 🙂 

Első képünkön, 1957. május 11-én a három legszebb lány látható. Középen a “Csepel Vasmű Szépe” Józsa Miklósné a Golyóscsapágy gyár dolgozója áll, mellette “udvarhölgyei” foglalnak helyet. Balra Penczés Lászlóné, a központi tervezés és Kovács Ilona, a gazdasági osztály dolgozója látható. Sajnos nem maradt fenn a fénykép készítőjének a neve, de az eredeti kép az MTVA Archívumából ettől függetlenül megvásárolható.

Második képünk a készülődés pillanatait mutatja. A leírás szerint 1957. május 9-én Karczagi Lujza, a Csepel Vas- és Fémművek Csőgyárának adminisztrátora otthon készült a szépségversenyre – ezt a pillanatot Molnár Edit örökítette meg.

És akkor vessünk még egy pillantást a győztesre.  A csepeli szépségverseny első helyezettje a 18 éves Józsa Miklósné, a Golyóscsapágygyár dolgozója volt: ugye mai szemmel nézve is igazi szépség?

A képek tragikus kort lepleztek

A szépségverseny megrendezésének illetve a képek készítésének időpontja az 1956-os, levert forradalom utáni megtorlások időszakára esik, amikor minden lehetséges eszközzel el kellett terelni az emberek figyelmét. Miközben az MTI képriportot szentelt a szépségversenynek, Csepelről is egymás után vitték el a forradalomban részt vállaló munkásokat a pufajkások és rendőrök, hamarosan pedig az akasztásokat is csúcsra járatták.

Nagy Imre és társai koncepciós pere: kivégzésük után arccal lefelé, jeltelen sírba dobták holttesteiket

Ehhez a hátteret az 1956. december 12-e körül meghozott rendkívüli jogszabályok biztosították. A kádári hatalom elszánta magát a bosszúra. Miközben a szavak szintjén még mindig elhatárolták magukat a Rákosi-kor módszereitől, visszatértek a legdurvább terror eszközei és velük a koncepciós perek is. A leginkább veszélyes személyek és csoportok eltávolítása után a társadalom megtörése, elrettentése, egyidejűleg a közigazgatás kézbevétele, a párt szervezeteinek országos kiépítése került.

Tóth Ilona egyik vádlott-társával, Obersovszky Gyulával a bíróság előtt – a koncepciós perben elítélt orvost 1957. június 27-én akasztották fel, ma a csepeli rendelőintézet az ő nevét viseli

Az ekkor meginduló és az 1963-as nagy amnesztiáig tartó megtorlásnak funkcionális szerepe volt nemcsak a hatalom megszerzésében, hanem a rendszer fennállásának teljes idejében is. A hosszan tartó, tömeges és kegyetlen represszió első, 1956. december elejétől 1957 tavaszáig tartó időszakát a korláttalan, parttalan megtorlás korának nevezhetjük. A kifejezés egyaránt jelzi, hogy ebben az időszakban még nem voltak meghatározott célcsoportok, a kádári hatalom minden megkülönböztetés nélkül sújt le az egész magyar társadalomra, de azt is, hogy a megtorló apparátus még azon minimális, maga szabta jogi korlátokat sem tartja be, amelyeket a későbbiekben már igen. – írja erről az időszakról a Sulinet.

MTVA Archívum, Csepel.info, Sulinet

This entry was posted on 2018. július 2. hétfő at 17:29 and is filed under Csepel, Csepel retro, Szabadidő és szórakozás. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.