Nehéz lesz ekkora pofára esés után ugyanazt hazudni
Magyar Idők, Csepel.info
Az Eurostat szerint 325 ezer magyar vállal más uniós tagállamban munkát: ez az arány pedig jellemzően csak a nyugati tagországokban alacsonyabb. A balliberális média és az ellenzéki pártok minimum hatszázezer külföldön dolgozó magyarról beszéltek eddig. Nehéz védekezni az adatokkal szemben, hiszen uniós statisztikáról van szó, tehát még az a szokvány magyarázat sem jön be, hogy az Orbán kormány úgyis biztos hazudik.
Az áprilisi országgyűlési választás előtt a legtöbb ellenzéki szereplő azzal kampányolt, hogy valósággal menekülnek Magyarországról a munkavállalók, ez pedig a kormány hibája. Ehhez képest az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat tegnap közzétett adataiból az derül ki, hogy továbbra sem jelentős a külföldön munkát vállalók aránya Magyarországon. Az adatok szerint 2017-ben a 20–64 éves korcsoport 5,2 százaléka dolgozott más uniós tagállamban, ami 325 ezer embert jelent.
Ezzel az aránnyal a 28 tagállamból a 13.-ok vagyunk, ami azt jelenti, hogy 12 tagállamban magasabb a munkaerőpiaci elvándorlás mértéke. A nyugat-európai tagállamokban alacsonyabb csak a külföldi munkavállalás aránya, illetve a 2004-től csatlakozott 14 ország közül Cipruson, Szlovéniában és Csehországban. Az unió egészének lakosságát nézve egyébként az arány 3,8 százalék.
– Az Eurostat módszertana nem az állampolgárságot veszi alapul, hanem azt, hogy az adott országban született munkavállaló jelenleg hol dolgozik. Nálunk a 20–64 éves korcsoportban ez a szám 6,250 millió fő – mondta a Magyar Időknek Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány kuratóriumi elnöke.
Kiemelte: a friss adatok mindenképpen ellentmondanak azoknak a véleményeknek, amelyek elsősorban az elvándorlást teszik felelőssé a munkaerőhiány miatt, ráadásul a félmillió-egymillió elvándorolt magyar dolgozóról szóló hírek sem valósak.
Az adatokat elemezve a szakértő elmondta: a 325 ezer főbe nemcsak az életvitelszerűen külföldön élők tartoznak bele, hanem az ingázók is, tehát azok, akik vagy Ausztriába járnak át dolgozni, vagy csak bizonyos időközönként vállalnak munkát máshol, jellemzően Németországban.
A mérés módszertana ráadásul az unió minden tagállamában egységes. Szalai Piroska emellett arról is beszélt, nyolcszor annyi román dolgozik külföldön, mint magyar. A visegrádi országok közül pedig csak Csehországban kisebb a külföldi munkavállalás mértéke, míg a lengyeleknél a negyedik legmagasabb ez az arány a 28 tagállam közül.
A szakértő felidézte: a külföldön munkát vállalók száma a rendszerváltás előtt 70 ezer fő körül mozgott, a 2000-es évek elején lépte át a százezer főt, jelentősebben pedig 2012 után nőtt az arány.
Ennek oka elsősorban nem hazánk gazdasági mutatóira vezethető vissza, hanem arra, hogy az unión belül ekkor vált teljesen nyitottá a munkaerőpiac. Ugyanakkor az emelkedés mértéke 2016-ról 2017-re már jelentősen csökkent, tízezer volt, szemben a 2014-ről 2015-re mért 50 ezer fős bővüléssel. A 325 ezer emberből 75-80 ezer ingázhat naponta Ausztriába és vissza, a brit statisztikai hivatal adatai szerint a szigetországban pedig 98 ezerre tehető a magyarországi születésű munkavállalók száma.
A jelentés szerint az EU-ban Romániából vándoroltak el a legtöbben, a 20–64 éves korcsoport 19,7 százaléka, tehát gyakorlatilag minden ötödik ember. A más tagállamokban dolgozó románok száma 2,6 millió fő.
A korcsoport munkavállalóinak elvándorlási aránya Románia után Litvániában, Horvátországban, Portugáliában, Lettországban, Bulgáriában, Írországban, Luxemburgban, Lengyelországban, Észtországban, Szlovákiában és Görögországban nagyobb, mint Magyarországon. Hazánkban az uniós átlagnál nagyobb a diplomás elvándorlók aránya, számuk nagyjából 119 ezer fő.
Nem jellemző ugyanakkor a külföldi munkavállalás az Európai Unió hagyományosan leggazdagabb tagállamaiban: a németek, a britek, a svédek és a franciák alig több, mint egy százaléka megy máshova dolgozni. Dánia, Németország Ciprus, Málta, Finnország, Nagy-Britannia és Svédország kivételével az összes tagállamban nőtt az elvándorló munkaerő aránya 2012-höz képest.
Ahogy arról lapunk korábban beszámolt, Magyarországon elsősorban nem az elvándorlás okozza a munkaerőhiányt, habár a külföldön élő, képzett munkaerőre szükségük lenne a hazai vállalkozásoknak, ráadásul ma már meglehetősen magas kereseti lehetőségekkel. Nálunk a szakértők szerint az inaktívak, tehát a nem dolgozó, de nem is munkanélküli emberek aktivitásának növelése a legfontosabb feladat.
Közéjük tartoznak a fiatalok, az idősek, valamint a gyermeket nevelők. Esetükben ugyanakkor nem a teljes munkaidős foglalkoztatás, hanem a rugalmas megoldások jelenthetik a visszatérést a munkaerőpiacra.
Hazánkban a fiatalok a duális képzéssel, a kismamák és az idősek pedig a rugalmas időbeosztással, távmunkával lennének integrálhatók a munkaerőpiacra. A felnőtt- és szakképzés átalakítása, erősítése pedig a következő évek nélkülözhetetlen feladata lesz a foglalkoztatottsági arány növelése érdekében.
Forrás: Magyar Idők
De akkor hol van az a néhány százezer munkavállaló, mert itthon nincs!?
Feleannyi sincs? 😀 😀
Ennyire hülyék nem lehettek? 2x annyi van.
Akinek egy csöpp esze és lehetősége van az menekül a maffiaországból.
Itt nem rúg labdába aki nincs bekötve a fidess-hez.
Mészáros és Mészáros és társai mindent visznek, neked meg marad a létminimum.
Az uniós pénzek mind az orbán strómanok számláin landolnak.
Ne legyenek senkinek sem illúziói.
Akinek nem tetszik kösse fel magát.
Kötél igényelhető kedvező áron a házelnök “úr”-nál.
Szasztok!
Rég voltam itt, úgy látom, még mindig nyomatjátok a sok faszságot meg hazugságot ezen a szennyblogon. 🙂
Ha az ellenzék szerint 600 ezer van, és a valóság ennek a fele, akkor igaza van a cikknek. Ennyi. 🙂
Nem lehet könnyű manapság ellenzékinek lenni.
Ha jól számolom, akkor 6,5 millió, ebbe a korcsoportba tartozó személy a vetítési alap.
A KSH 2018. első negyedévi adatai szerint 4,45 millióan dolgoztak, 180 ezer munkanélküli
volt, ez össz 4,63 millió. Feltételezem, hogy nem az egyetemisták vagy a gyesen lévők
teszik ki a durván 2 milliós különbséget.
Lovas
Sose volt 😉
Na persze elfigyelgetve az adatokat, mondhatni nem rossz a mienk. De.
2012-höz képest kétszer annyian dolgoztak külföldön 2017- ben. Ha jól értelmezem.
“Hazánkban az uniós átlagnál nagyobb a diplomás elvándorlók aránya, számuk nagyjából 119 ezer fő.” És ezt se hagyjuk szó nélkül. Mert feltehetően nem a himihumi diplomások mentek el nagyobb arányban, hanem orvosok, mérnökök.
Horváth János!
6,5 millióra jut 1,87 millió (3,475-re jut 1 fő). Nem mind egyetemista vagy gyes-en levő, igaz. De – főleg vidéken – van ám sok háztartásbeli. Meg “a gyerek inkább itthon segít”. Meg “fáj neki a háta, menni se tud”. Meg “ebből-abból” él. (Van olyan bávadt, céltalan, reménytelen beteg tengés, amikor az ember már nem keres megoldást. Vagy kap azon, amin lehet. – Lopni mindig érdemes megpróbálni.) Mellesleg ma már, ugye, nincs olyan státusz, hogy “közveszélyes munkakerülő”?
Szórakoztató látvány ám az élet meg a statisztika viszonya…
TenkA!
Parragh úr örömére mennek a himihumik is: a fokozattal bíró bölcsészek is, ha nagy nehezen és nagyritkán meg bírtak tanulni valami nyelvet tisztességesen. Maradnak nemzeti tudományul a rovásírók és táltosok.
Csak hát az a baj, hogy vízvezetékszerelők meg ládarakodók sincsenek. Se szolgáltatók. Se senki, hovatovább, aki egy PISA-felmérésen nem bukna el, vagy képes volna két gyufaszálat keresztbe tenni.
Főleg Csepelen nincs már senki.
Ma délután például be kellett bumliznom a HÉV-en a Ferenc körútra, mert a csepeli Kossuth Lajos utcai OTP-hodályban, két és fél órára taksálták a várakozási időmet. Ok: betétet feltörni és kifizetni ketten is tudtak a három működő ablaknál, de lekötésre csak egyetlen munkatárs volt hitelesítve, és mindenki rá várt, talpig földig érő ősz szakállban. Az egész öt fős sereg. – A Ferenc körúti picike fiókban – két működő ablak mellett -mindezt elintéztem 10 percen belül harmadmagammal.
(Ugyebár a “szocialista sztrájk” intézménye is megszűnt immár hivatalosan?)
P.S.:
Úgy látszik, van valami titokzatos mélyértelmű összefüggés a magasabb értelmiségi kvalitások (nem a diploma-himihumi) és a “munka világa” (értelem, szándék és böcsület) között:
http://csepel.info/?p=65052
Mintha ez hiányozna a sok mellébeszélésből…
Na kérem, ha már hazugság:
2018. 05. 30. 06:00
Az MTI kedden éjfél előtt közzétett egy helyreigazítást, melyben elismerik, hogy az általuk megjelentetett kormányzati közleményben több hazugság is megjelent a Helsinki Bizottsággal kapcsolatban.
A helyreigazítás így nézett ki:
A „Kormányzati Tájékoztatási Központ Közleménye – Reagálás a Helsinki Bizottság közleményére” címmel 2017. december 8. napján az Országos Sajtószolgálat honlapján megjelent közleményben valótlanul híreszteltük, hogy a Helsinki Bizottság pénzt keresett azzal, hogy feljelentette Magyarországot azért, mert Magyarország nem bánt megfelelően a bevándorlókkal.
Valótlanul híreszteltük továbbá, hogy a Magyar Helsinki Bizottság több száz millió forintot kap külföldről átláthatatlan módon. A valóság ezzel szemben az, hogy a Magyar Helsinki Bizottság nem keresett pénzt azzal, hogy eljárást indított a magyar állam ellen a menekülőkkel szemben tanúsított bánásmód miatt. A Magyar Helsinki Bizottság finanszírozása pedig a jogszabályoknak megfelelően átlátható.
Pilsner Urqell!
Nem foglaltam állást, csak felhívtam a figyelmet a két statisztika közötti anomáliákra.
Bármi lehet, akár az is, amit leírtál. Akinek lejár a munkanélküli ellátása azt nem tartják
nyilván, persze rontaná a statisztikát.
Nem jelentős az elvándorlás, mivel a gazdaság jól teljesít és egyre nagyobb a jólét! Azért van mégis egy bizonyos mértékű kivándorlás, mert nagyon jól teljesít az oktatási rendszerünk is és két kézzel kapkodnak a jól képzett magyar munkaerő után.
Hagyjuk már ezt a hazudozást.
Horváth János! Nem cáfolni akartalak. Csak hozzátettem ezt-azt. Az anomálai a lényeg.