Csepel.hu, Csepel.info
Tóth Mihály Csepel polgármestere, Nagyszalonta ‑ a XXI. kerület partiumi testvérvárosa – polgármesterének, Török Lászlónak a kérésére kedden a csepeli képviselő-testület elé terjesztette azt a kiáltványt, amelynek eddigi aláírói a szlovákiai magyarságot sújtó nyelvtörvény visszavonását kezdeményezték.
Németh Szilárd indítványára a testület még a napirendek tárgyalásának megkezdése előtt foglalt állást a dokumentumról. A jelen lévő 27 csepeli önkormányzati képviselő vita és ellenszavazat nélkül egyhangúlag úgy döntött, hogy a kiáltványban megfogalmazott állásfoglalást támogatja.
Török László, Csepel partiumi testvérvárosa, Nagyszalonta polgármestere levelet küldött Tóth Mihály csepeli polgármesternek. A romániai Bihar megyében lévő történelmi magyar város első embere a következőket írta:
Tisztelt polgármester úr!
Eddigi jó kapcsolatunk, számos kérdésben vallott azonos álláspontunk sarkal arra, hogy ezen levéllel megkeressem. Augusztus 22-én, egyik testvérvárosunk, Hajdúböszörmény polgármesterének látogatása alkalmával merült fel, hogy előre mutató lenne ha a magyar közösségek a nyelvtörvény kapcsán kiállnának a szlovákiai magyarság mellett. Úgy gondoltuk, hogy a Kiáltványként megfogalmazott állásfoglalás, jó lehetőség arra, hogy bizonyítsuk a “minden magyar felelős minden magyarért” elvét. Kérjük, hogy az Ön által vezetett testületetekben vesse fel a kiáltvány mellett való kiállás fontosságát. Köszönettel!
Török László, Nagyszalonta polgármestere”
A kiáltvány a következőket tartalmazza:
KIÁLTVÁNY a szlovákiai nyelvtörvény visszavonására
Nagyszalonta város magyarságának kezdeményező csoportja, valamint Hajdúböszörmény város polgárainak kezdeményező csoportja aggodalommal vette tudomásul a szlovák államnyelvtörvény 2009 június 30.-án elfogadott módosításait, melyek ellentétesek az Európai Unió szellemiségével, az európai kisebbségi jogokkal, az Európa Tanács Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Kartájával, nemzeti kisebbségek jogaira vonatkozó keretegyezményével és Miniszteri Bizottságának vonatkozó ajánlásaival.
Aggályosnak tartjuk, hogy a jogszabály hatálya kiterjed az egyházakra és a közszolgáltatásra, valamint azt is, hogy a törvényi megfogalmazások homályosak, így visszaélésekre adnak lehetőséget.
A törvény ahelyett, hogy a nyelvek használói közötti egyenlőséget erősítené, a kisebbségi nyelvet használókat többletkötelezettségekkel terheli és szankciókkal fenyegeti. Ezzel aránytalanul és indokolatlanul beleavatkozik az emberek magánéletébe és korlátozza a Szlovákiában élő magyarok és más kisebbségek jogait.
Arra buzdítunk mindenkit, ne engedje hogy teret nyerjenek a totalitárius rendszerek hangulatát idéző megszorító intézkedések. Meggyőződésünk, hogy egy ilyen nyelvtörvény minden kisebbség számára kedvezőtlen precedenst teremt, ami végül olyan feszültségekhez vezethet, amelyet mindenképpen el kellene kerülni.
Arra buzdítunk mindenkit, hogy lépjen fel határozottan a szlovákiai államnyelvtörvény ellen, a nemzetközi fórumokon tegyen meg mindent a figyelem felkeltésére és a vitatott cikkelyek visszavonása érdekében.
Arra buzdítunk mindenkit, hogy szólítsa fel a szlovákiai parlamenti pártokat: vonják vissza a jogszabályban foglalt diszkriminatív intézkedéseket.
Nyelvében él a nemzet – lépjünk fel együtt magyarságunk megőrzése érdekében!
NAGYSZALONTA
Vátesz! Töröltük a hozzászólásodat, mert túllépted a határt.
Tisztelt Admin (Cenzor)! Kihúztam, ami szerinted politically not correct. Sajnálom, hogy a Fidesz is a szabad véleménynyilvánítás korlátozásáig süllyedt. Egy népnév mindenféle jelzők nélkül nem alkalmas gyűlöletkeltésre, másrészt annak a bíróság szerint aktív cselekvésre felszólításban is testet kell öltenie. Ezek hiányában a cenzúrázás nem egyéb szívességtevésnél, magyarul talpnyalásnál. Tisztelettel Vátesz.
Az évszázadokon át békésen együttélő magyarok és szlovákok között mesterségesen szították a feszültséget. A jobbágyfelszabadítással a szegény rétegek elvesztették addigi biztos megélhetésüket. A pálinkával és uzsorával kisemmizett szegény rétegek haragját a munkaerő nélkül maradt földbirtokosok ellen fordították, mintha azok okozták volna kiszolgáltatott helyzetüket. A feudalizmusban a társadalom szervezőereje a személyi függés volt, mindenki tartozott valahová. Még a földesurak is a király hübéresei voltak. A földesúr felelősséggel tartozott a jobbágyaiért, éhínség esetén a tartalékából segítette ki őket, hiszen, ha hagyta volna éhenhalni őket, következő évben munkaerő nélkül maradt volna. Nem a nemzetiség számított, hanem a társadalmi helyzet. Ezt a biztonságot zúzta szét a jobbágyfelszabadítás, a kezdődő kapitalizmus. A kapitalista amikor a munkást kitette az utcára, nem érdekelte, mit ad enni a családjának másnap.
A szocializmus nálunk egész biztosan államfeudalizmus volt, az állam volt a föld és minden termelőeszköz tulajdonosa, s garantálta mindenki megélhetését, ezért a nosztalgia ma is. Az újjáéledt kapitalizmussal újjáéledt a nacionalizmus is, a kapitalisták érdeke a népek összeugrasztása. Divide et impera, oszd meg és uralkodj! Szíts közöttük feszültséget, hogy uralkodhass felettük!
Most még a társadalomra szabadították a cigányságot is, holott azok is vesztesek lesznek, mert a globalizált társadalomban már nem lesz rájuk szükség. A segély elapad, tőkejövedelem lesz belőle másoknak. A Kárpát-medencében élő népek mind vesztesek lesznek, ha nem ismerik fel az igazi veszélyt, s egymás ellen acsarkodnak. Bizony félre van gombolva a kabát, addig kell visszamenni a múltban, amíg a köztünk volt békét meg nem találjuk, s onnan kiindulva kell a mát helyrehozni.
Vátesz!
Szép írás, osztom! Többin meg se lepődj. Amit szabad Jupiternek….
Mindig van lejjebb… Vátesz inkább lenne jobbágy, mint szabad ember. Be kéne venni az esti gyógyszert.
A magyar emberek mindenekelőtt a biztos megélhetésre vágynak, ezt a statisztika egyértelműen bizonyítja. Az államfeudalista szocializmus ezt biztosította, azért nevezem államfeudalistának, mert birtokolt mindent, ami az élethez kell, másrészt Magyarországon eddig minden rendszer a sógor-koma-jóbarát alapon működött. Bármit elintézni, megszerezni csak ismeretségi alapon lehetett, mi ez ha nem a személyi függésen alapuló hübérrendszer. Magyarországon a jobbágy röghözkötése csak későn, nyugateurópai példa alapján történt meg. A honfoglalás után évszázadokig a tulajdonlás közösségi alapon történt (nemzetség, nagycsalád (falu), ma úgy nevezzük közbirtokosság). Az emberek egy adott közösségen belül voltak szabadok, de felelősséggel is tartóztak az adott közösségnek. A szabadság liberális értelmezése az, hogy csupasz fenékkel szabad valaki, azért jó ez, mert akkor már kiszolgáltatottja másnak, aki birtokol valamilyen termelőeszközt. Nem, köszönöm! Akkor már inkább a jobbágytelek és a szerény, de kiszámítható megélhetés. (Ma az adóteher sokszorosa az egyházi tizednek és a földesúri kilencednek, ez összesen 20%, ma minden megtermelt Ft 80%-a adóba megy, munkaadói és munkavállalói adóterheket összevonva, ebből jut az üvegzsebekbe is.)
A kapitalizmust azok találták fel, akiknek nem jutott szerep a feudalizmus zárt társadalmi rendjében. Akik pedig a kapitalizmusban sem találták meg a szerencséjüket, azok feltalálták a kommunizmust.
Vátesz írja: “Akkor már inkább a jobbágytelek és a szerény, de kiszámítható megélhetés.”
Tényleg elment az esze… 😀
Gordon, miért nem azt cáfolod, hogy mindent egybe vetve, ma 80% az adóteher? Te is az üvegzsebes oldalon állsz? A sok embernek is nyilván elment az esze, akik statisztika szerint a szerény, de biztos jövedelmet, többre tartják a bizonytalan nagynál. Szerinted azoknak is elment az esze, akik az előző rendszer langymelegét visszasírják. Szerintem meg nem azok, hanem hús-vér emberek. Köpnek a te liberális elveidre, s meggyőződésre való tekintet nélkül bekasztliznák az összes üvegzsebű tolvajt. Na ezért fognak szavazni a Jobbikra, mert ezt igéri nekik.