Csepel.info
1944. július 2-án került a szennyezés a földbe
Több lap is tudósítást adott egy rejtélyes csepeli olajszivárgásról. Az RTL Klub olyan riportot készített róla, amiből csak az nem derül ki, hogy pontosan lehet tudni a szennyezés okát, helyét és még az idejét is.
A valóság az RTL Klub riportjával kapcsolatban az, hogy 74 éve lehet tudni, mitől van időszakonként olajszennyezés Csepelnél. A riportból egyébként lehet rá következtetni, hogy pontosan elmagyarázhatták az RTL Klub riportereinek is a szennyezés okát, de azok – vélhetően szándékosan – nem értették meg.
Az RTL Klub rejtélyes tudósítása egy jól ismert tényről
Ezért van a szennyeződés
A második világháború történetében 1944. július 2-án érte Magyarországot a legerősebb szövetséges légitámadás. Az amerikai 15. légi hadsereg 620 négymotoros B-17 „Flying Fortress” és B-24 „Liberator” típusú nehézbombázója támadást intézett Budapest két rendező pályaudvara, a Weiss Manfréd Művek csepeli gyáregysége, két olajfinomító, valamint Győr ipari célpontjai ellen.
Az első lehulló bombák 10 óra 10 perckor borították lángba a csepeli szabad kikötő közelében fekvő Shell és Steaua olajfinomítók tartályait. A hatalmasra hízó koromfekete füstfelleg miatt a második hullámban érkező bombázók már nem is látták a célpontot; bombáikat becslés alapján oldották ki. A pontatlan célzás miatt a bombaszőnyeg egy része Soroksár, Pesterzsébet, illetve Nagytétény házaira esett – írja a bombázásról az Origo egyik cikke.
A bombázás miatti olajszennyezés nem csak rendkívül nagy volt, de a talajvíz tetején mozgó olajlencse formájában 74 éve ott van a talajban. Minden alkalommal, amikor a talajvíz szintje lecsökken annyira, hogy eléri a tetején úszó olajlencse a Duna vízszintjét, szemmel látható szennyezést okoz.
A Csepel Művek teljes területén szennyezett a talaj: máshol nem (csak) az olaj, hanem az egykor feltöltésre használt kohósalak a szennyező anyagok elsődleges forrása. A szennyezés Dunába kerülésének mértéke ugyanakkor csekélynek tekinthető, a talaj kicserélése pedig olyan mérhetetlenül sokba kerülne, hogy becslések sincsenek rá.
Az RTL Klub dolga most a politikai hangulatkeltés a kormány ellen, ezért próbálják hülyének mutatni az állami szervezeteket. A balliberális újságírók egyébként a Google keresőjéből is megtalálhatták volna a kérdéseikre a választ, de az is lehet, hogy az internetet sem tudják vagy akarják használni.
Csepel.info
“A Csepel Művek teljes területén szennyezett a talaj: máshol nem (csak) az olaj, hanem az egykor feltöltésre használt kohósalak a szennyező anyagok elsődleges forrása.”
Árulják el a Csepel Művekben hol volt kohó?
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja száját, hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.
Nagyapó!
Weiss Manfréd Acél- és Fémművekről nem hallottál? Kohó szó jelentése: 1. Henger alakú olvasztókemence, amely fémek érceinek kiolvasztására épített nagyméretű, ipari olvasztó. Fémérc, koksz és mészkő keverékét töltik bele felülről; alulról levegőt befúvatva magas hő olvasztja ki a fémet.
“Az 1890-es évek végére Weiss Manfréd kohóval, öntödével, hengerdével, még később acélművel egészítette ki az üzemet”.
Ennek a cikknek legalább ugyan annyi politikai töltete van mint az RTL riportjának. (ha nem több)
Egy híroldal maradjon meg annak ami, és ne próbáljon seggetnyalva politizálni. I think.
Kisapó! Örülök kiollózott “doktori” értekezésének a kohóról, írhatott volna a traktorról is, mivel nem ezt kérdeztem. Hogy értse:”Árulják el a Csepel Művekben hol volt kohó?”
Kisapó! Amit kiollózott nem igaz, mert a WM-ben 1911-ben, vashulladék feldolgozására Martin kemencét építtek (nem kohót), majd később áttértek az elektro-acélgyártásra. (Nézzen utána működésüknek!!)
A kérdésemet azért tettem fel, mert nem mindegy – szennyezettség szempontjából – hogy erőművi-, kohó-, vagy martin-salakról van szó.
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja száját, hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.
Negant próbálják egyre emberibbé,szerethetőbbé tenni. Ricket meg hülyévé. Ilyenkor szokott feltűnni egy harmadik übergonosz,aki ellen összefognak.Képregényt nem olvasom.