Csepel.info

Csepel.info, Portfolio.hu

A növekvő életszínvonalnak és a csökkenő adóknak köszönhetően tömegével építkeznek az agglomerációban, és költöznek ki a Csepel-sziget településeire – derül ki a Portfólió egyik elemzéséből.

Ezt súlyosbítja, hogy 2010 óta körülbelül 80 ezer autóval több közlekedik és parkol Budapesten. Egyre kevesebb a szabad parkolóhely, és még ennél is gyorsabban fogyatkozik az ingyenes parkolók száma. Nap mint nap dugó van a csepeli településekről bevezető utakon, és ha befejezik majd a gerincutat, sokak szerint az is gyorsan megtelik: a most kiköltőzik fogják ezt garantálni. Bár éppen Csepelre tervezik az új budapesti hidat, amit új utakkal kötnének be a már használt rendszerbe, már próbálja az ellenzék ezt is megfúrni. Az alábbiakban a Portfólió cikkét olvashatják.

Felrobban az agglomeráció – Ezeket a településeket árasztják el a betelepülők

A 2016 elején a korábbi 27-ről 5 százalékosra csökkenő lakásáfa valamint a jelentősen megugró családi otthonteremtési támogatás összege jelentősen felpörgette a lakásépítéseket hazánkban. A csok-ot kihasználni igyekvők, pedig hajlandóak voltak kompromisszumot kötni, és a nagyobb városok helyett a környék kisebb, és elérhetőbb telekárú településeit választani otthonteremtési céljaik megvalósítására.

Ez figyelhető meg például Budapest esetében is, ahol a válság éveiben kevésbé népszerűnek számító agglomeráció ismét új erőre kapott. Legalábbis ezt mutatja, hogy a kiadott építési engedélyek számának növekedése sok esetben magasan meghaladta még a fővárosban tapasztaltat is, akadnak olyan helyszínek, ahol 4-5-10-szer annyi lakás épül, mint korábban. Ez egyben új kihívást is jelenthet az adott településeknek, az újonnan érkezők a települések infrastruktúráját is jobban igénybe veszik majd.

2016-ban egyértelműen történt valami, Budapest 2007 óta pozitív belföldi vándorlási egyenlege hirtelen ismét negatívra váltott, több mint 3 ezren többen költöztek el, mint be a városba. Bár természetesen elképzelhető, hogy az ország más részeire, vagy külföldre történt ez a költözés, az mindenképpen beszédes, hogy ezzel párhuzamosan az agglomeráció belföldi vándorlási különbözete hirtelen megugrott. A jelenségben komoly szerepet játszhatott a csok jelentősen megemelkedő összege, illetve az új lakásokat és lakásépítéseket terhelő áfakulcs 27-ről 5 százalékosra csökkentése. Sokak számára ugyanis vonzó megoldás lehetett, hogy egy budapesti lakás árából a főváros határain kívül az említett kedvezményeknek köszönhetően könnyebben kijött egy családi ház.

Szintén ezt támasztja alá, ha megnézzük az agglomerációs települések esetében a kiadott építési engedélyek alakulását. Jelentős részükben ugyanis, nem csak az országos, hanem még a budapesti rekordnövekedést is túlszárnyalta az engedélyek számának alakulása. Hozzá kell ugyan tenni, hogy sok esetben ugyan nagyon alacsony bázisról indult a növekedés, de az építésekről még így is azt mondhatjuk, hogy valósággal kilőttek. Tökölön például alig 2 lakást terveztek építeni 2013-ban és 2015-ben is, ezzel szemben 2016-ban hirtelen 21-re adtak be építési engedélyt. Sokat profitált a kedvezményekből Tinnye, Biatorbágy, Csömör, Göd, Nagytarcsa vagy Dunaharaszti és Telki is. A települések ezen köre esetében legalább megháromszorozódott a kiadott lakásépítési engedélyek száma 2015 és 2016 között, de több esetben 4-5 vagy 10 szeresére növekedett.

Ráadásul sok esetben a növekedés nem csak azért szembeötlő, mert az előző évekhez képest sok lakás épül, hanem az adott település lakásállományának százalékában is számottevő bővülésről lehet beszélni. A korábban már említett Tinnye esetében a meglévő lakásállomány több mint 6 százalékkal történő bővülését jelezte előre az építési engedélyek száma, míg Nagytarcsa esetében közelítette a 7 százalékot a várható növekedés mértéke. (Már amennyiben az összes engedélyezett lakás meg is épül vagy épült.) De szintén a soknak számító 3 százalék körül mozgott az építési engedélyek aránya a meglévő lakásállomány százalékában Telki, Dunaharaszti és Göd esetében is.

Bár a budapestihez képest alacsonyabb mértékben, de még így is duplázódtak a lakásépítési engedélyek 2015-ről 2016-ra az agglomerációs települések másik általunk vizsgált csoportjában. Az országos átlagot (országos szinten körülbelül 2,5-szeresére növekedett az engedélyek száma 2015 és 2016 között) meghaladta például a bővülés Pécel, Mogyoród, Szentendre, Budaörs, Érd, Alsónémedi, Törökbálin és Szigetszentmiklós esetében.

A növekedés máshol is érzékelhető

A növekedés az agglomeráció más településein is érzékelhető volt 2015 és 2016 között, ennek mértéke azonban elmaradt a korábban bemutatott településekétől. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy ott ne pörögnének az építkezések, mindössze arról van szó, hogy a lakásáfa és a csok hatását kisebbnek mértük. Ebben azonban szerepet játszhatott, hogy az építkezések több esetben is itt már a kedvezmények megjelenése előtt is beindultak, így hatásuk emiatt érzékelhető kisebbnek.

Ezen csoportba tartozhat például, Veresegyház, vagy Üröm, előbbi esetében 2013-ban még csupán 41 engedélyt adtak ki, 2015-ben azonban már 202-t, majd ez a szám emelkedett 320 fölé 2016-ra, mely utóbbi a lakásállomány százalékában több mint 5 százalékos várható lakásszámbővülést vetített előre. Üröm esetében a válság mélypontjához képest még nagyobb volt az elmozdulás, a 2013-as 3 építési engedéllyel szemben 2015-ben már 54-et, 2016-ban pedig 107-et adtak ki, az engedélyek aránya a lakásállomány százalékában itt is meggyőző volt 2016-ban a 4 százalékos eredményével.

Összességében az agglomeráció ismételt virágzása nem meglepő, a három gyermeket vállalók számára például családi házba költözés esetén az egyik leginkább szóba jöhető alternatíva. A telekárak jóval kedvezőbbek, mint Budapesten, miközben a lakások értéke pont a fővárosban növekedett a leginkább. Így magasabb önerővel rendelkeznek a korábbi lakásuk értékesítését követően, az alacsonyabb telekáraknak köszönhetően pedig a támogatás magasabb arányú vidéken az elkészülő lakás vételárának, vagy bekerülési költségének százalékában. A mostani kedvező hitelezési környezet pedig elősegíti, hogy bátrabban vágjanak bele költözésbe a családok. Ebben az esetben is nagy kérdés azonban a új lakásokat érintő áfa jövőbeli sorsa. Ha az áfakulcs a jelenlegi 5 százalékról ismét 27 százalékosra nő 2020-tól, az a lakásépítési kedv csökkenését hozhatja az agglomerációban is.

Forrás: Portfólió

This entry was posted on 2018. január 9. kedd at 16:28 and is filed under Csepel, Csepel-sziget, Közlekedés. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.