Ezért lesz egyre nehezebb Csepelről autóval bejutni a városba

Csepel.info, Portfolio.hu

A növekvő életszínvonalnak és a csökkenő adóknak köszönhetően tömegével építkeznek az agglomerációban, és költöznek ki a Csepel-sziget településeire – derül ki a Portfólió egyik elemzéséből.

Ezt súlyosbítja, hogy 2010 óta körülbelül 80 ezer autóval több közlekedik és parkol Budapesten. Egyre kevesebb a szabad parkolóhely, és még ennél is gyorsabban fogyatkozik az ingyenes parkolók száma. Nap mint nap dugó van a csepeli településekről bevezető utakon, és ha befejezik majd a gerincutat, sokak szerint az is gyorsan megtelik: a most kiköltőzik fogják ezt garantálni. Bár éppen Csepelre tervezik az új budapesti hidat, amit új utakkal kötnének be a már használt rendszerbe, már próbálja az ellenzék ezt is megfúrni. Az alábbiakban a Portfólió cikkét olvashatják.

Felrobban az agglomeráció – Ezeket a településeket árasztják el a betelepülők

A 2016 elején a korábbi 27-ről 5 százalékosra csökkenő lakásáfa valamint a jelentősen megugró családi otthonteremtési támogatás összege jelentősen felpörgette a lakásépítéseket hazánkban. A csok-ot kihasználni igyekvők, pedig hajlandóak voltak kompromisszumot kötni, és a nagyobb városok helyett a környék kisebb, és elérhetőbb telekárú településeit választani otthonteremtési céljaik megvalósítására.

Ez figyelhető meg például Budapest esetében is, ahol a válság éveiben kevésbé népszerűnek számító agglomeráció ismét új erőre kapott. Legalábbis ezt mutatja, hogy a kiadott építési engedélyek számának növekedése sok esetben magasan meghaladta még a fővárosban tapasztaltat is, akadnak olyan helyszínek, ahol 4-5-10-szer annyi lakás épül, mint korábban. Ez egyben új kihívást is jelenthet az adott településeknek, az újonnan érkezők a települések infrastruktúráját is jobban igénybe veszik majd.

2016-ban egyértelműen történt valami, Budapest 2007 óta pozitív belföldi vándorlási egyenlege hirtelen ismét negatívra váltott, több mint 3 ezren többen költöztek el, mint be a városba. Bár természetesen elképzelhető, hogy az ország más részeire, vagy külföldre történt ez a költözés, az mindenképpen beszédes, hogy ezzel párhuzamosan az agglomeráció belföldi vándorlási különbözete hirtelen megugrott. A jelenségben komoly szerepet játszhatott a csok jelentősen megemelkedő összege, illetve az új lakásokat és lakásépítéseket terhelő áfakulcs 27-ről 5 százalékosra csökkentése. Sokak számára ugyanis vonzó megoldás lehetett, hogy egy budapesti lakás árából a főváros határain kívül az említett kedvezményeknek köszönhetően könnyebben kijött egy családi ház.

Szintén ezt támasztja alá, ha megnézzük az agglomerációs települések esetében a kiadott építési engedélyek alakulását. Jelentős részükben ugyanis, nem csak az országos, hanem még a budapesti rekordnövekedést is túlszárnyalta az engedélyek számának alakulása. Hozzá kell ugyan tenni, hogy sok esetben ugyan nagyon alacsony bázisról indult a növekedés, de az építésekről még így is azt mondhatjuk, hogy valósággal kilőttek. Tökölön például alig 2 lakást terveztek építeni 2013-ban és 2015-ben is, ezzel szemben 2016-ban hirtelen 21-re adtak be építési engedélyt. Sokat profitált a kedvezményekből Tinnye, Biatorbágy, Csömör, Göd, Nagytarcsa vagy Dunaharaszti és Telki is. A települések ezen köre esetében legalább megháromszorozódott a kiadott lakásépítési engedélyek száma 2015 és 2016 között, de több esetben 4-5 vagy 10 szeresére növekedett.

Felrobban az agglomeráció - Ezeket a településeket árasztják el a betelepülők
Ráadásul sok esetben a növekedés nem csak azért szembeötlő, mert az előző évekhez képest sok lakás épül, hanem az adott település lakásállományának százalékában is számottevő bővülésről lehet beszélni. A korábban már említett Tinnye esetében a meglévő lakásállomány több mint 6 százalékkal történő bővülését jelezte előre az építési engedélyek száma, míg Nagytarcsa esetében közelítette a 7 százalékot a várható növekedés mértéke. (Már amennyiben az összes engedélyezett lakás meg is épül vagy épült.) De szintén a soknak számító 3 százalék körül mozgott az építési engedélyek aránya a meglévő lakásállomány százalékában Telki, Dunaharaszti és Göd esetében is.

Felrobban az agglomeráció - Ezeket a településeket árasztják el a betelepülők

Piros jelző: Az építési engedélyek száma több mint 3-szorosára, vagyis a budapesti mérték felett növekedett
Sárga Jelző: Az építési engedélyek száma több mint 2-szeresére, de a budapesti mérték alatt növekedett

Bár a budapestihez képest alacsonyabb mértékben, de még így is duplázódtak a lakásépítési engedélyek 2015-ről 2016-ra az agglomerációs települések másik általunk vizsgált csoportjában. Az országos átlagot (országos szinten körülbelül 2,5-szeresére növekedett az engedélyek száma 2015 és 2016 között) meghaladta például a bővülés Pécel, Mogyoród, Szentendre, Budaörs, Érd, Alsónémedi, Törökbálin és Szigetszentmiklós esetében.

A növekedés máshol is érzékelhető

A növekedés az agglomeráció más településein is érzékelhető volt 2015 és 2016 között, ennek mértéke azonban elmaradt a korábban bemutatott településekétől. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy ott ne pörögnének az építkezések, mindössze arról van szó, hogy a lakásáfa és a csok hatását kisebbnek mértük. Ebben azonban szerepet játszhatott, hogy az építkezések több esetben is itt már a kedvezmények megjelenése előtt is beindultak, így hatásuk emiatt érzékelhető kisebbnek.

Ezen csoportba tartozhat például, Veresegyház, vagy Üröm, előbbi esetében 2013-ban még csupán 41 engedélyt adtak ki, 2015-ben azonban már 202-t, majd ez a szám emelkedett 320 fölé 2016-ra, mely utóbbi a lakásállomány százalékában több mint 5 százalékos várható lakásszámbővülést vetített előre. Üröm esetében a válság mélypontjához képest még nagyobb volt az elmozdulás, a 2013-as 3 építési engedéllyel szemben 2015-ben már 54-et, 2016-ban pedig 107-et adtak ki, az engedélyek aránya a lakásállomány százalékában itt is meggyőző volt 2016-ban a 4 százalékos eredményével.

Összességében az agglomeráció ismételt virágzása nem meglepő, a három gyermeket vállalók számára például családi házba költözés esetén az egyik leginkább szóba jöhető alternatíva. A telekárak jóval kedvezőbbek, mint Budapesten, miközben a lakások értéke pont a fővárosban növekedett a leginkább. Így magasabb önerővel rendelkeznek a korábbi lakásuk értékesítését követően, az alacsonyabb telekáraknak köszönhetően pedig a támogatás magasabb arányú vidéken az elkészülő lakás vételárának, vagy bekerülési költségének százalékában. A mostani kedvező hitelezési környezet pedig elősegíti, hogy bátrabban vágjanak bele költözésbe a családok. Ebben az esetben is nagy kérdés azonban a új lakásokat érintő áfa jövőbeli sorsa. Ha az áfakulcs a jelenlegi 5 százalékról ismét 27 százalékosra nő 2020-tól, az a lakásépítési kedv csökkenését hozhatja az agglomerációban is.

Forrás: Portfólió

7 hozzászólás “Ezért lesz egyre nehezebb Csepelről autóval bejutni a városba” bejegyzésre

  1. Nagyapó szerint:

    Ragyogóbb lesz a közlekedés, ha megépül a Gerincút, beépül a Szigetcsúcs, elkészül a Nagyvásártelep helyén egy lakópark.
    Hajrá Gerincút!!!

    Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja száját, hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.

  2. mind_the_gap szerint:

    És mi a megoldás? Belefulladunk az agglomerációs autóáradatba? Dugodíj? Közösségi közlekedés fejlesztése az agglomerációba? Valamit csak kéne lépni..

  3. Lovas szerint:

    Megoldás az új híd, a kétszintes Corvin, és a normális becsatlakozás az OBI-nál, valamint a HÉV átalakítása a tömegközlekedésben, hogy a belvárosig vigyen, plusz tovább menjen a Rákóczi úton.

    Alternatív megoldás: új Gyurcsány kormány. Egy új Gyurcsány válság esetén minimum 50 ezerrel csökkenne az autók száma a dupla benzinárak miatt.

  4. k szerint:

    mondjuk egy normális gyorsvasúthálózat sokat segítene a bejáráson.
    vicc hogy egész Csepel szigeten nincs vasút.
    a 6000 fős Aszód, 9000-es Ercsi, 4000 fős Inárcs, stb. a városközpontig össze van kötve vasúttal, ide meg egy röhejes HÉV jut vagy az sem, pedig laknak 30.000-en Szigetszentmiklóson, 10000-en Halásztelken, 15000-en Szigethalmon…

  5. bhu szerint:

    Nap mint nap dugó van a csepeli településekről bevezető utakon, és ha befejezik majd a gerincutat, sokak szerint az is gyorsan megtelik – ez úgy hangzik, mint egy védekezés, hogy miért csak 2019-ben kezdik TERVEZNI.

    A másik meg, hogy a Csepel-szigeti Gerincút több szakasza is 2×1 sávos, holott már az átadásakor 2×2-re volt szükség.

    Szerintem kamu, hogy bármennyi utat építünk úgyis tele lesz.
    Ahogy írták, végig 2×2 sávos gerincút, meghosszabított HÉV, kétszintű Corvin, normális Gubacsi-híd és nem lenne dugó.

  6. Tóth kati szerint:

    Miért kell a Gerincút tervezésére 2019-ig várni?És akkor mikor lesz megépítve?Ennek a vezetésnek is kell 20 év a következő szakaszra?Kb 2,5 km.Miért nem tudják megépíteni mondjuk két év alatt?Miből lenne,aranyból,hogy ennyit tökölnek rajta?Borbély Lénárd választási igérete volt,hogy teljes hosszában megépítik.Vagy ők is kampányolnak vele még egy pár cikluson keresztül,mit tóték?Mire jó ez,dugó dugó hátán és anyázó utasok a buszon,az autókban.Ebből így nem lesz győzelem.

  7. Dzsinácska szerint:

    Hú de jó hír ez nekem, 30 éve lakok itt de mostanra eljutottam odáig hogy az úttesten sem tudok már átkelni mert annyi az autó és zebra meg nincs, mert ide ugye minek

Itt lehet hozzászólni !