Inforadio.hu, Csepel.info
Miközben Szabó Szabolcs csepeli-soroksári betelepítés-párti képviselő milliónyi illegális bevándorló Csepelre költöztetésével viccelődik, és azt állítja, hogy nem a migránsok, hanem a magyar férfiak a veszélyesek, a francia igazságszolgáltatás a működésképtelenség szélére sodródott.
Azt már több mint két éve tudni lehet, hogy a francia rendőrség erősen túlterhelt a migránsválság miatt, az őket képviselő szakszervezetek nem győzik ezt hangsúlyozni, sőt, maguk a rend őrei is többször az utcára vonultak, hogy ezzel kapcsolatos elégedetlenségüket kifejezzék. Most egy újabb szektor, az igazságszolgáltatás alkalmazottai, bírók és ügyészek emelik fel szavukat az egyre tarthatatlanabb állapotok miatt, igaz, egyelőre visszafogott módon, a sajtón keresztül üzenve.
A Le Figaro című napilap két teljes oldalon foglalkozik a bíróságok elképesztő leterheltségével, amely a lapnak nyilatkozó érintettek szerint már-már a működésüket fenyegeti. A jelenség elsősorban a nagyvárosok törvényszékeit érinti, az olasz határhoz közeli Nizzában például az év első nyolc hónapjában nem kevesebb mint 31 ezer migráns sorsáról kellett a bíróknak dönteniük, de hasonló a helyzet az északi vagy éppen a keleti határhoz közel eső városokban is.
A bírók leterheltségét nemcsak a migránsok nagy száma okozza, hanem az is, hogy azok sorsáról 24, jó esetben 48 óra alatt kell dönteniük, ami azt eredményezi, hogy
egyes törvényszékeken a hét minden napján dolgoznak.
De mindez csak a feladat egy része.
Elképesztő munkát jelentenek ugyanis a letartóztatott embercsempészekkel kapcsolatos vizsgálatok és nyomozások is. A kelet-franciaországi Chambéry főügyésze például arról számolt be, hogy a régió börtöneiben több tucat albán embercsempész raboskodik, akiknek társadalmi integrálására semmi esély sincs,
ellátásuk viszont fejenként napi száz euróba kerül.
A hatóságoknak mindezek mellett az okmányhamisítási ügyekkel is meg kell birkózniuk, rengeteg migráns ugyanis hamis útlevéllel vagy vízummal érkezik az országba. A bíróságok tapasztalata egyébként azt mutatja, hogy az elmúlt hónapokban némiképp csökkent a háborús övezetekből, Szíriából, Líbiából, Irakból vagy Afganisztánból származó migránsok száma, drasztikusan megugrott viszont az Afrikából érkezők aránya, akiket alapvetően gazdasági menekülteknek tartanak.
Az igazságszolgáltatás számára külön fejtörést jelent az úgynevezett elszigetelt kiskorú migránsok esete, ez azt jelenti, hogy az érintettek egyedül, család nélkül érkeztek Franciaországba. Ezt a problémát egyesek „időzített bombának” minősítik, e kiskorúak száma ugyanis az elmúlt egy évben megduplázódott, becslések szerint eléri a 18 ezret.
Az egyik legnagyobb munkát e fiatalok kapcsán az életkoruk megállapítása jelenti, a bíróságok tapasztalata szerint ugyanis a magukat kiskorúaknak nevezők fele valójában elmúlt 18 éves. E migránsok jelenléte a francia szociális ellátás egy részét is veszélyezteti, hiszen lassan nincs ahol elszállásolni az állami gondoskodásra szoruló francia állampolgárságú kiskorúakat. És nyilván az sem mellékes szempont, hogy a külföldi kiskorúak ellátása egymilliárd eurónyi állami pénzt emészt fel évente.
Forrás: Inforadio.hu
