Csepel.hu
A helytörténeti sorozat keretében Csepel 1917 és 1945 közötti közigazgatási és egyházi életéről tartottak előadást a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Sétáló utcai könyvtárában szeptember 13-án. Horváth László közgazdász főként a korszak két jelentős alakjáról beszélt.
Dr. Koncz János Csepel főjegyzője volt, Robl János római katolikus kanonok pedig a község egyházi életét lendítette fel. Mindketten máig ható eredményeket értek el Csepel mai arculatának kialakításában.
A I. világháború és az utána következő esztendők súlyos terheket róttak a fejlődésnek induló Csepelre. Miközben a Weiss Manfréd gyár folyamatosan bővült a századelőn, azt kevesen tudják, hogy munkásainak mintegy 80 százaléka nem csepeli volt. A környező községekből jártak ide dolgozni. A közlekedés fejletlen volt, a falu képe még nem alakult ki. Csepel lakóinak száma 1917-ben 12 ezer körül alakult, ez a szám a II. világháború végére megnégyszereződött. A fejlődésben nagy szerepet játszott dr. Koncz János, aki 1917-ben érkezett Csepelre. Már korábban ismert volt a közigazgatásban szerzett tudásáról és tapasztalatáról, dinamikus alkata pedig hozzájárult, hogy a községet fejlődési pályára állítsa. Jegyző, majd főjegyző lett, országos tekintélynek örvendett. Csepel mai képe az ő irányítása alatt alakult ki. 1923-ban kezdték el építeni a kertvárost, majd 1934-ben Királyerdőt. Később Csillagtelep létrehozása volt soron. Közben a közlekedést is folyamatosan fejlesztették, kiépült a kapcsolat a szomszédos településekkel. Utcákat alakítottak ki, számos területen parcellázásokat végeztek. A Gubacsi hídnál községi strandot hoztak létre, a Kis-Duna partját szépen rendbe tették. 1924-ben felépült egy kultúrház, amelyben színházterem, mozi, táncterem, klubhelyiségek kaptak helyet.
Dr. Koncz János számos szakkönyvet írt, amelyek országos érdeklődést váltottak ki. Tanulmányt írt az önkormányzatok életéről, szociális kérdésekről, a jegyzőképzés reformjáról, a községi közigazgatás reformjáról, a munkáskérdésről. Sokak számára a legismertebb kiállása az volt, amikor 1944.november 30-án a nyilasok közölték Csepel kiürítési programját, de dr. Koncz János főjegyző ezt megtagadta. Ezért őt és munkatársait letartóztatták, és a Gestapo Svábhegyi parancsnokságán december közepéig fogva tartották. Dr. Koncz János emléke előtt tisztelegve 2013-ban a korábbi Gombos teret róla nevezte el a csepeli önkormányzat.
Robl János jezsuita kanonok szintén a századelőn érkezett Csepelre, és az egyházi élet megszervezését tűzte ki célul. Nagy tudású, erős egyéniség volt, aki azonnal munkához látott. 1943-ban már három katolikus templom állt Csepelen, emellett felépült egy református és egy evangélikus templom. A Szent Imre téren egy zsidó imaház is állt a századelőn. Robl János kifestettette és festményekkel látta el a Szent Imre téren álló római katolikus templomot. Nevéhez fűződik a Hangyaszövetkezet megalapítása 1917-ben. Létrehozta a női és férfi kongregációt, amely hitbuzgalmi egyesületként lelkiségi közösséget jelentett. Csepeli Őrszem néven útjára indította az első katolikus újságot Csepelen.
Cs. A.
