A sztrádamutyi folytatódik
Kossuth Rádió, Magyar Nemzet
Felfüggesztette a szerződéskötést az M0-s déli szakaszának megépítésére a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő, mert a munkákra kiírt pályázat egyik vesztese megtámadta a döntést.
A Közbeszerzési Döntőbizottság határozatáig nem írják alá a nyertes megbízását, amely alapján 28 és fél milliárd forintért építenék meg az M0-ás gyakorlatilag a Csepel-szigeten átvezető új és szélesebb pályáját, valamint két Duna-hidat.
Forrás: Magyar Rádió
A sztrádamutyi folytatódik
A Közbeszerzési Döntőbizottság dönthet az M0-s körgyűrű déli szektorának bővítésére kiírt pályázat sorsáról, mert a kizárt M-0 Déli Ág II. Konzorcium megtámadta az állami beruházó döntését. A lapunk birtokába került dokumentum szerint a pályázatot elbíráló bizottság megállapította, hogy a nyertesnek megjelölt Porr a hiánypótláskor módosította pályázatát. Ez a kizárt konzorcium szerint a közbeszerzési törvénybe ütközik.
Újra ki kell írni az M0-s sztráda déli szakaszának kivitelezési pályázatát, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság (KD) elfogadja az M-0 Déli Ág II. Konzorcium érvelését. A konzorcium azért fordult a KD-hoz, mert az M0-s körgyűrű déli szektorának az M6-os autópálya és az 51-es számú főút közötti szakasza bővítésére kiírt pályázat eredményével kapcsolatban a nyertes kizárását indítványozza.
A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. a napokban a Porr Építési Kft.-t nyilvánította nyertesnek a tenderen. Az M-0 Déli Ág II. Konzorciumot azért zárták ki a pályázatból, mert a NIF úgy ítélte meg, hogy a csoport tagjainak 2006-os árbevétele nem érte el a kijelölt mértéket. A kizárt csoport vitatja a NIF döntését, többek között azért, mert a Porr műszaki alkalmasságát nem tudta az előírás szerint igazolni. A cég pályázatában hiányosak voltak a gép- és eszközpark meglétét igazoló iratok. Emellett a Porr a hiánypótlás során lényegesen módosította az ajánlatát.
Bár a Porr határidőre pótolta a hiányzó iratokat, az ajánlat módosításával a M-0 Déli Ág II. Konzorcium jogi álláspontja szerint megsértették a közbeszerzési törvényt. A lapunk birtokába került döntéselőkészító jegyzőkönyv tanusága szerint a Porr nem tudta igazolni, hogy rendelkezik legalább három, felsőfokú végzettségű, ötéves gyorsforgalmi útépítésben szerzett gyakorlattal, illetve négy hídépítési gyakorlattal bíró szakmérnökkel. Emellett további szakterületeken sem sikerült a megfelelő képzettséggel és gyakorlattal rendelkező szakemberek meglétét igazolniuk. A pályázati bíráló bizottság megállapította, hogy a Porr módosította az ajánlatát, és a bizottság tagjai szavaztak róla, elfogadják-e a módosításokat. A háromtagú bizottság 2:1 arányban szavazott a Porr ajánlatának érvényessége mellett.
Forrás és további dokumentumok: Mno.hu
A közbeszerzési pályáztatást azért találták ki, hogy a neki legmegfelelőbbet, a legjobbat tudja választani a pályáztató természetesen a korrupció teljes mellőzésével.
Hát ez nagyon jól sikerült!
Csodálkoznom kéne, de valamiért nem teszem- volt már ebben az oszágban objektív közbeszerzés a zsíros faklatokért???,
Tipikusan olyan KFT, ami csak az ilyen pályázatokra jött létre és érdemi munkát nem is végez. A munkát meg kiadják alvállalkozóknak, akiket lehet ki se fizetnek.
Sukoró, a Baumag és Hunnia miatt zárták be Budaházyt?
Kevesen tudják, de Budaházy György tárta fel és robbantotta ki a Sukoró-ügyet. A rejtélyes Baumag-ügyben pedig közvetett koronatanú lett volna.
Budaházy György túl kényelmetlenné vált a hatalom számára, ezért félre kellett állítani. A gyilkosság már túl durva módszer a XXI. században, ezért egyszer^uen kreált bizonyítékok alapján letartóztatták – írja a Szent Korona Rádió, alább a folytatás.
Tudjuk, hogy egy esetleges tanúvallomás és valami levelez~orendszer áll “bizonyítékként” a köztársaság nyomozóinak birtokában. Azt is tudjuk, hogy azt az ominózus, kamunak bizonyult robbantásos videót Budaházy gépén találták, ugyanis a letartóztattak közül csak ~o foglalkozott a Razziával, és a többi mappa között ott van egy “Razzia” mappa is – ezt a képet ki is vetítették.
De mi is volt az indok? Miért vált Budaházy György ennyire kellemetlenné a hatalomnak? Azt mindenki tudja, hogy Gyuri egy emblematikus figurája volt az utcai harcoknak, a nemzeti ellenállásnak. Már ezért önmagában is eléggé felb~oszíthette volna a regnáló hatalmat, azonban nagyon úgy t^unik, nem ez volt a valódi ok.
Sukoró-ügy
Januárban jelent meg egy nyúlfarknyi újsághír egy napilapban arról, hogy a Velencei-tó partjára izraeli “befektet~ok” kaszinót szeretnének építeni.
Budaházy György gyermekkora nagy részét töltötte a Velencei-tónál, a VVSI evez~ospályáján ~o is sokat gyakorolt. A hír hallatán egy másik, Velencei-tóért aggódó hazafival együtt id~opont egyeztetés után január 22-én Sukoróra utaztak, hogy beszéljenek Molnár Gáborral, Sukoró polgármesterével a kaszinó veszélyeir~ol.
Észérveiket a polgármester a nagy bevételre hivatkozva elhárította, d^ul~ore nem jutottak az ügyben. Mint kés~obb kiderült, a háttérben igazi nagy nevek állnak, mint Bajnai Gordon, Gyurcsány Ferenc, Tátrai Miklós, Oszkó Péter, illetve a zsidó Ronald S. Lauder, akik id~ot és pénzt nem sajnálva mindent megtesznek tervük keresztülviteléért. Jogtalan telekcserével szerezték meg a sukorói területet, amire a kaszinót építenék. Ezt a telekcserét jelenleg közokirat-hamisítás illetve különösen nagy vagyoni kár okozása gyanújával az ügyészség vizsgálja.
Hiába folyik több vizsgálat is a telekcsere miatt, az izraeli “befektet~ok” a kaszinóépítés jogát pályázati úton elnyerték, ezzel együtt pedig kétmilliárd forintos állami támogatás is ütheti a markukat. A “befektet~ok” anyagi haszna óriási, hiszen az állami támogatás elnyerése mellett különböz~o (egyel~ore még kivizsgálás alatt álló) jogsértésekkel meg is károsították a magyar államot, illetve a magyar népet. A valódi haszon azonban az értékes vízparti földterület, amivel kapcsolatban az a hír is felröppent, hogy valójában nem kaszinó, hanem lakópark fog épülni.
Az izraelieket kormánytagok hivatalosan támogatják, err~ol írásos bizonyíték is készült. 2008 májusában már tárgyaltak a kormány tagjai Ronald S. Lauderrel és a többi “üzletemberrel” a Velencei-tó partjára tervezett kaszinóról. Ezen a tárgyaláson, még jóval a pályázat kiírása el~ott, a kormány tagjai biztosították támogatásukról az izraeli “üzletembereket”. A kormány részér~ol, illetve “magyar” részr~ol jelen volt Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök; Bárd Károly ügyvéd; Bajnai Gordon akkori gazdasági miniszter; Markó Andrea, a Pénzügyminisztérium akkori államtitkára, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagja; Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezel~o azóta menesztett vezérigazgatója; Daróczi Dávid akkori kormányszóviv~o, a megbeszélésr~ol készült jegyz~okönyvet Ficsor Ádám látta el kézjegyével. Az eddig felsorolt nevek csak a jéghegy csúcsa, és még nem esett szó Sukoró település polgármesterér~ol, Molnár Gáborról, valamint az egész képvisel~otestületr~ol.
Budaházy György tehát azzal, hogy nyilvánosságra hozta a Sukoró-ügyet, sokak terveit húzta kereszetbe. Nem sikerült szép csendben eladni ezt a földterületet, mint már oly sokat kis hazánkban. Amit a Razzia meghirdetésekor vállaltak, azt a hazafi végre is hajtotta, és a nyilvánosság erejét felhasználva igyekezett megakadályozni a magyar föld kiárusítását.
Nem véletlen tehát, hogy Budaházy Györgyöt el kellett hallgattatni, mert sokakat zavart az igazság kimondása és nyilvánosságra hozása.
Baumag-ügy
A történet igen hosszú, de az ügy súlyosságát bemutatandó, mégis néhány sort rá kell szánnunk.
A Baumag-ügy egy állami körökig visszavezethet~o több ezer milliárdos (nem elírás) lopás. 1995-re vezethet~o vissza, mikor megalakult a BAUMAG Általános Befektetési Szövetkezet. Gyakorlatilag ez egy piramisjáték volt, aminek lényege az volt, hogy a sok-sok ember befizessen X összeget, majd viszonylag nagy kamattal a pénzt visszakapja. A kamatok mindig az éppen másnak bent lév~o pénzéb~ol kerültek kifizetésre. Egy ideig ment is a dolog, bár vizsgálatok indultak, de mégis törvényesnek min~osítették, és az eljárásokat megszűntették. Aztán egyszer csak – miután egyre több pénzt tettek be, egyre többen -, nem történt kifizetés, egyik napról a másikra bezárt a pénztár. Ebben nemcsak a Baumag szerepelt, hanem több kisebb-nagyobb vállalat, mint a Duna Profit, Vetical, Pannon Unio stb. Hamar “döglött” ügy lett, hiába a feljelentések és bírósági eljárások. Úgy néz ki, hogy a Magyar Köztársaság Bírósága nem is annyira független. A nyomozati anyag államtitok lett, a károsultakat megfenyegették, akárcsak az ügyvédeket, hogy ne vállalják a károsultak jogi képviseletét. Aki mégis vállalta az ügyvédi feladat ellátását, mint Dr. Monostory Attila, aki azóta egyedüliként harcol tovább, tönkretették. Monostoryt az ügyvédi kamarából kizárták úgy, hogy csak utólag értesült róla, legújabban pedig elmebetegnek próbálják beállítani. Hogy tovább kuszáljuk az olvasóban a képet: megjelentek bizonyos álkárosultak is, hogy felderítsék a károsultak mozgolódását, szervezkedését és az ügyvédeket pedig bemocskolják a károsultak el~ott. Az álkárosultak nyilván nem maguktól jöttek…
Budaházy György úgy kapcsolódik a képbe, hogy a nyilvánosság által teljesen elzárt Dr. Monostory Attilának és a károsultaknak biztosított médiaszereplési lehet~oséget a saját m^usorában, ami már önmagában is bosszantó lehetett a hatalomnak. Azonban Budaházy továbbment: vállalta, hogy ~o arccal, névvel megjelenik a bíróságon, és kész igazolni, mint közvetett koronatanú, hogy a megfélemlített károsultakkal mik történtek, történnek a mai napig.
Hunnia és annak “nemzetbiztonsági kockázata”
Budaházy György és Toroczkai László hívta életre a Hunnia Mozgalmat, mint egy Köztársaságot felváltó, ideiglenes államot, alulról szervezkedve, saját rendszerként. A Nemzetbiztonsági évkönyv is megjegyzést tesz a kezdeményezésr~ol, mint Toroczkai és Budaházy bels~o szervezkedésér~ol. A Razzia is Hunniához köthet~o akcióterv.
Ami nem került nyilvánosságra, de Gyuri tervbe vette, hogy “megszerez” egy települést, ami kijelenti elszakadási szándékát a Magyar Köztársaságtól, és majd kés~obb próbál rávenni más településeket is a csatlakozásra. Mivel én magam nem vettem részt semmilyen formában sem aktívan Hunnia tevékenységében, így igazán keveset tudok err~ol is, mint arról is, hogy Hunnia Mozgalom saját pénzt akart bevezetni id~ovel saját tagjai között, amivel a bankok és a pénzes t~okének tett volna keresztbe, de a titkosszolgálatok biztosan képben vannak ezekr~ol a tervekr~ol is, így Budaházy Györgyöt le kellett tartóztatni.
(Turner Gábor – Szent Korona Rádió)