ERŐSÖDÖTT AZ IDŐSEBBEK MUNKAERŐPIACI HELYZETE, ÉS NŐTT A FIATAL VÁLLALKOZÓK SZÁMA IS
Magyar Idők
Minden bizonnyal teljesíti Magyarország az Európai Unió felé vállalt, 75 százalékos foglalkoztatottsági arányt a 20–64 éves korosztályban 2020-ig, tavaly már a korcsoport 71,5 százaléka dolgozott – mondta a Magyar Időknek Szalai Piroska, a Nemzetgazdasági Minisztérium miniszteri tanácsadója. Jelezte: kimagasló a munkaerőpiaci bővülés hazánkban, tavaly a foglalkoztatási ráta nálunk nőtt a legnagyobb mértékben a 28 tagállam közül a 20–64 éves korosztályban.
A korcsoportban a nőknél is jóval meghaladtuk az uniós foglalkozásnövekedés átlagát. Az Eurostat minap közzétett, a tavalyi negyedik negyedévre vonatkozó adatai szerint már jól becsülhetők a tagállamok múlt éves munkaerőpiaci adatai. Tavaly a becsült munkanélküliségi ráta az unióban 8,7 százalék körül mozgott, míg hazánkban 5,1 százalék volt, azonban a negyedik negyedévben már 4,5 százalékig esett e mutatónk. Az idén januárban ez a szám már 4,3 százalékra csökkent. Szalai Piroska emlékeztetett: a nemzetközileg elfogadott statisztikai módszertan szerint általában a 15–64 éves korosztályt szokták vizsgálni.
A 2020-as vállalást azonban a 20–64 évesek körére kellett megtenni még 2010-ben. A 20–64 éves korosztályban jobbak a mutatóink, aminek az az egyik oka, hogy a 15 és 24 év közöttiek nagy része még tanul, a diákmunkával pedig nem számol a statisztika. A duális képzés nemrég indult hazánkban, s a képzés alatt megkötött munkaszerződések miatt várhatóan a következő években ebben a korosztályban is jelentős bővülés várható. A 15–24-es korcsoportban így is jelentős eredményekről számolhatunk be, míg 2010-ben a foglalkoztatottsági arányuk mindössze 18,3 százalék volt, addig mára 28,1 százalékuk dolgozik. Az uniós átlag 33,8 százalék, ennek oka, hogy Nyugat-Európában az iskoláik végéhez közeledő diákokat intenzívebben vonják be atipikus formában a munkaerőpiacra. Szintén kimagasló eredményekről számolhatunk be az idősebb, 55–64 éves korcsoport esetében is – részletezte a szakértő. Míg 2010-ben a foglalkoztatottsági rátájuk 33,6 százalékos volt, addig tavaly közel csaknem 50 százalékuk dolgozott már. Az unióban is nőtt a munkavállalási arányuk. Szalai Piroska szerint ennek legfőbb oka az, hogy az 1956 után születettek zöme már rendelkezik legalább érettségivel, emellett informatikai ismereteik is piacképesebbek, mint a náluk öt-tíz évvel idősebbeknek.
– Megállt a fiatal önfoglalkoztatók, tehát a vállalkozók számának csökkenése, sőt tavaly már növekedés is kezdődött – mondta a szakértő. Habár az uniós önfoglalkoztatási átlag 13 százalék feletti, nálunk pedig 10 százalék körüli, ez mégis azt mutatja, hogy a versenyszférában nő a jelenlétük. Becsülhető, hogy szintén nőtt a 6 év alatti gyermeket nevelő nők foglalkoztatottsági mutatója, azonban ez még így is lényegesen alacsonyabb, mint az uniós átlag. Ennek oka, hogy az uniós államokban sokkal több a részmunkaidős, kisgyermeket nevelő foglalkoztatott.
Szalai Piroska a magyarországi munkavállalási adatokkal kapcsolatban kiemelte: több megyében már megvalósult a közgazdasági értelemben vett teljes foglalkoztatottság, számos területen már 3, illetve 4 százalék alá esett a munkanélküliségi ráta, sőt Vas, Győr-Sopron és Veszprém megyében már 2 százalék alatti adattal büszkélkedhetünk a múlt év utolsó negyedévében, s Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is 10 százalék alá csökkent a munkanélküliség. A szakértő kiemelte: a jövőben továbbra is az inaktívakra kell figyelnünk. A statisztikai módszertan szerint aktív a munkaerőpiacon az a személy, aki dolgozik vagy regisztrált munkakereső. Előbbiek száma a múlt heti statisztikai adatok szerint a december–februári időszakban 4,371 millió fő, utóbbiak száma pedig 202 ezer fő. Inaktívnak számít az, akit egyáltalán nem lát a statisztika, számuk 1,921 millió fő. Habár ez a szám magasnak tűnik, 1992 óta ez a legalacsonyabb adat. Szintén nem mértek a rendszerváltást követő évek óta olyan magas foglalkoztatottsági és olyan alacsony munkanélküliségi rátát, mint most.
Az uniós országok közül az Eurostat adatai szerint továbbra is a mediterrán országokban a legnagyobb a munkanélküliség, Görögországban a lakosság negyedének nincs állása – emlékeztetett Szalai Piroska. A legalacsonyabb munkanélküliségi mutatókkal továbbra is Csehország, Németország, valamint Málta rendelkezik, ezeket az államokat követi Magyarország. A szakértő hozzátette: míg 2010-ben az uniós tagállamok közül nekünk voltak a legrosszabbak a foglalkoztatottsági mutatóink, addig mára az unió élvonalába kerültünk.
Forrás: Magyar Idők
