Csepel.info

Március 15. a cáfolhatatlan bizonyíték, hogy mi voltunk, vagyunk és leszünk, ez a mi diadalunk – hangsúlyozta a kormányfő a Magyar Nemzeti Múzeumnál rendezett március 15-i díszünnepségen. Egyúttal kiemelte: mi itt, a Kárpát-medencében, kultúrák, birodalmak, civilizációk ütközőzónájában a lehető legnagyobb diadallal büszkélkedhetünk.

A háborút a haza megmaradásáért és a nemzet fennmaradásáért végül mindig megnyertük – fogalmazott a kormányfő. Szavai szerint “a mi családi szelfink egy győztes nemzetet mutat”. 1848 belső mércénkké és erkölcsi iránytűnkké vált – húzta alá Orbán Viktor, hozzátéve: „a ’48-as mérce és iránytű megmondja ma is, ki mennyit ér a haza mérlegén, ki a hű, a hazafi, az odaadó, ki a bátor”.

Szavai szerint ez a mérce megmutatja, mi a nagyság, megmutatja azt is, mi a kisszerűség, az álnokság és az álomgyilkosság, mi az országépítés, és mi az országrombolás.

1848 mércéje meghatározza mindannyiunk személyes helyét a nemzet soraiban, és 1848 meghatározza nemzetünk helyét is a nemzetek soraiban, és erre a helyre büszkék lehetünk – hangsúlyozta. Egyúttal emlékeztetett, hogy 1848/49-ben többen küzdöttek a magyarság soraiból a szabadság zászlai alatt, mint Európa többi országában együttvéve.

1848 nem áll magányos szigetként a magyar történelem folyamában, „1848 kapocsként fogja össze Rákóczi szabadságharcát és 56 októberét” – mutatott rá a kormányfő. Egyúttal hangsúlyozta: a 48/49-as szabadságharc „megrajzolja egy nagy, szabadságharcos nemzet gerincívét, megadja történelmi vérvonalát”. „Bizonyára itt vannak közöttünk a jövendő Kossuth Lajosok meg Petőfi Sándorok, s velük a Széchenyi Istvánok, Deák Ferencek és Eötvös Józsefek is” – utalt a felnövekvő generációra a miniszterelnök.

Orbán Viktor emlékeztetett arra, hogy 2061 évvel ezelőtt ezen a napon egy merénylet rázta meg az ókori Rómát. 1848 tavaszán pedig forradalmak törtek ki, és most is a lázadás állapotában vannak Európa népei. Jelek, amelyek mindig ugyanazt üzenik: baj van a birodalomban – fogalmazott.

Szólt arról, hogy az 1848-as forradalmak azért törtek ki, mert az akkori birodalmi nagyhatalmak megtagadták a nemzetektől a jogot, hogy átalakíthassák kormányzati rendszerüket.

Hozzáfűzte: az európai császárok, cárok és királyok a béke érdekében szent szövetséget hoztak létre. Ebből azonban a nemzeti függetlenség, az önrendelkezés és a szabadság ellensége lett.

A miniszterelnök aláhúzta, az elmúlt évben a nemzetek újra fellázadtak. Fellázadtak a brüsszeli bürokraták, a liberális világmédia és a feneketlen bendőjű nemzetközi tőke álszent szövetsége ellen. “Ma ismét 1848-as szelek fújnak Európában” – jegyezte meg.

Orbán Viktor felhívta a figyelmet arra, hogy ma még lehetőségünk van arra, hogy a lázadás felszabaduló energiáit alkotmányos kereteken belül tartsuk és az európai birodalmat mélyen, de békésen és rendezetten alakítsuk át. Ugyanakkor kiemelte: mindenekelőtt Brüsszelben le kell dobni az álszentség maskaráit, egyenes beszédre és a jövő nyílt megvitatására van szükség. A szép elvek mögé bújtatott machinációknak véget kell vetni – jegyezte meg.

Mit kezdjünk azokkal, akik nem békét, hanem békétlenséget, nem egyetértést, hanem megosztottságot akarnak? Mit kezdjünk azokkal, akiknek egyetlen örömük ma is, ha mások örömét elronthatják? – tette fel a kérdést.

Hozzáfűzte: könnyű lenne tréfát űzni belőlük, de ne tegyük, mert az erő és a sokaság kötelez. Nekünk nem pártocskák lökdösődésében, hanem a nemzetépítés horizontján kell helyt állnunk.

Egyúttal hangsúlyozta: függetlenségünk és nemzeti önállóságunk védelmében az előttünk álló csatákat bátran meg kell vívnunk. Brüsszelt meg kell állítanunk, határainkat meg kell védenünk.

A betelepítést meg kell akadályoznunk. A külföldi pénzből kitartott hálózatokat átláthatóvá kell tennünk. Az adók, a bérek a rezsiszabályozás jogát itthon kell tartanunk. Ebben csak magunkra számíthatunk, ezért a kormányzati felelősséget továbbra is a nemzeti erők kezében kell tartanunk – húzta alá.

A kormányfő kitért arra is, hogy a nemzet nemcsak közös nyelvet, kultúrát és közös múltat jelent, de mindazon pillanatok összességét is, amikor a történelem próbatételei egybekovácsolják a szíveket, ezért váltunk újra erős nemzetté az elmúlt években. Egybekovácsolta a szíveket a nemzeti és keresztény alkotmányunkért vívott harcunk, az adósrabszolgaság elleni lázadásunk, a gazdasági függetlenségért vívott küzdelem, és az a csata, mellyel lefogtuk a kapukat belülről nyitogató brüsszeli kezeket – fűzte hozzá.

Orbán Viktor kiemelte, a saját lábunkon állunk, a saját kenyerünket esszük, nem vagyunk szolgái se magyar, se idegen hatalmasságoknak, munkát adtunk emberek százezreinek, a családokat megerősítettük.

Szavai szerint átléptük osztály, származás, életkor, vallás és politikai hitek határait, és valódi nemzeti egységet teremtettünk. Tettük mindezt az álszentek szövetségének fenyegetése és tiltakozása ellenére – jegyezte meg.

Felhívta a figyelmet arra, nincs azonban olyan egység, melynek fenntartásáért ne kellene nap, mint nap megdolgozni, nincs olyan eredmény, mely megvédené önmagát, nekünk kell azokat megvédenünk. Soha sincs kész ország, soha semmit nem adnak ingyen, és a versenytársak nem adnak át jószántukból semmit: sem helyet, sem lehetőséget, sem munkát, sem hasznot, sem jólétet – tette hozzá. A végre megteremtett egységet nekünk kell működtetni, minden nap.

Forrás: Fidesz.hu