A józan ész határára ért a magyar-szlovák vita

Abszurditás, amit a szlovákok megengednek maguknak

Fidesz.hu, Orbanviktor.hu

Az Országgyűlés frakcióinak képviselői hétfőn aláírták a szlovákiai nyelvtörvény ügyében Kóka János SZDSZ-frakcióvezető által kezdeményezett négypárti nyilatkozatot, amelyet Kókán kívül Kovács Tibor MSZP-s, Németh Zsolt fideszes és Semjén Zsolt KDNP-s politikus látott el kézjegyével.

Az aláírók felhívják a szlovák parlamenti erőket, hogy “a jogszabályban foglalt diszkriminatív rendelkezéseket vonják vissza, valamint kezdeményezzenek tárgyalásokat a nemzeti és etnikai kisebbségek képviselőinek aktív bevonásával, egy, a kisebbségek számára is elfogadható, illetve az európai értékekkel összhangban álló nyelvhasználati szabályozás kialakításáról”.

Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának fideszes elnöke újságírók előtt úgy fogalmazott, hogy a dokumentum egybecseng Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnökének álláspontjával, miszerint a kisebbségi szabadságok durva korlátozása miatt nem kétoldalú, magyar-szlovák a vita, hanem összeurópai ügy.

Az Európai Unió nem a diszkriminációról, hanem az egyének és a közösségek szabadságáról szól – tette hozzá.

A Fidesz szakpolitikusa azt mondta, az Európai Uniónak be lehet és be is kell avatkoznia, amennyiben ilyen típusú diszkriminációról van szó, mivel az európai közösség hitele múlhat ezen.

Németh Zsolt emlékeztetett, hogy a bálványosi nyári szabadegyetemen tartott előadásában Basescu romániai köztársasági elnök elképzelhetetlennek tartotta, egy szlovákiaihoz hasonló jogszabály elfogadását országában.

A politikus hazugságnak nevezte a szlovák kormány azon álláspontját, hogy a törvény nem érinti az egyének jogait, hiszen – mint mondta – pénzbüntetéssel, hatósági zaklatással és zsarolással is szankcionálni kívánják “a nyelvi bűnöket”.

Hazugság az is, hogy a jogszabály nem diszkriminatív, hiszen maga Gasparovic szlovák államelnök fogalmazott úgy, hogy a törvényt a dél-szlovákiai szlovákság védelmében kellett elfogadni – jegyezte meg.

A politikus Balázs Péter magyar külügyminiszter álláspontját árnyalva úgy vélte, a szlovák felet valóban nem lehet arra rávenni, hogy magától vonja vissza a törvényt, mégis “segíteni kell” őt abban, hogy “belássa”, ezt kell tenni.

Felszólítjuk tehát a szlovák parlamenti pártokat, hogy a nyelvtörvényt vonják vissza, és kezdjenek tárgyalásokat a magyar kisebbséggel egy elfogadható nyelvhasználati szabályozásról – hangsúlyozta Németh Zsolt.

Németh Zsolt szerint látványos politikai fordulat előtt áll a három éve zajló magyar-szlovák vita, amely “elért egy olyan pontot, amit a józan ész határának lehet nevezni”. Tarthatatlan állapot, hogy egy országban tartósan a kisebbségi és az emberi jogok korlátozása irányába menetelnek, nem a nyelvi jogegyenlőséget, hanem a nyelvi felsőbbrendűséget hirdetik. Erre nem volt példa a második világháborút követő Európa politikájában” – szögezte le.

A képviselő értékelése szerint a nyelvtörvénnyel kapcsolatos európai nyilatkozatok azt jelzik, hogy Szlovákia véleménye egyre inkább elszigetelt véleménnyé válik. “A magyar politikának nincs hátrálási lehetősége ebben a helyzetben, internacionalizálni szükséges a problémát” – fűzte hozzá a Németh Zsolt.

Forrás: Fidesz.hu

Abszurditás, amit a szlovákok megengednek maguknak

Zömében rossz hírek érkeznek a Kárpát-medence szinte minden magyar lakta területéről – mondta Orbán Viktor, miután kötetlen megbeszélést folytatott a határon túli magyar kisebbségek vezetőivel Tusnádfürdőn. Úgy vélte, a magyarok helyzete a Kárpát-medence államaiban jelenleg inkább egy “panasz- és fájdalomlistának” tűnik. A találkozót követően a Fidesz elnöke a Háromszék című újságnak is nyilatkozott.

Pillanatnyilag Kárpátalján a legsúlyosabb a helyzet, ahol veszélybe kerültek a magyar oktatási intézmények, kockáztatva ezzel az eddig kiegyensúlyozott ukrán-magyar kapcsolatrendszert – mondta Orbán Viktor a találkozót követő sajtótájékoztatón. A magyar sérelmek nem esztétikai természetűek, hanem “húsbavágóak”, ez a kérdés az emberek hétköznapi életét is érinti. Aláhúzta, hogy Szlovákiában sem kedvezőbbek a körülmények. A felvidéki magyarokat sújtó nyelvtörvény nemcsak hazánkban, de egész Európában felkorbácsolta a kedélyeket. Mint mondta, “ilyen abszurditást”, talán egy állam sem engedett meg magának a XX. században.

A Fidesz elnöke úgy látja, a békés együttélésnek elsősorban emberi jogi feltételei vannak, de ugyanilyen lényeges a kölcsönös tisztelet, egymás elismerése, valamint az alapvető kulturális tények tudomásulvétele.

Orbán Viktor Tusnádfürdőn a Háromszék című lapnak is nyilatkozott. Újságírói kérdésre válaszolva, miszerint milyen változásokat észlelt a Bálványosi Szabadegyetem történetében, megjegyezte, a tábor kultikus hely lett. Olyan találkozó helyszíne, ahol mindenkinek fontos a határon túli magyarok ügye, annak a ténynek az átélése, hogy egy nemzet határai nem az ország határánál kezdődnek és érnek véget. A rendezvény egy olyan közösséget tart össze, amely a gazdasági-, a szellemi- és a politikai életben egyre nagyobb szerepet betöltő nemzedékhez tartozik. E révén a nemzeti szempontú gondolkodásmód beszivárog a legmagasabb döntéshozatali jogokkal rendelkező elit köreibe is.

Avval kapcsolatban, hogy miként látja az európai parlamenti választások idejére létrejött erdélyi összefogás jövőjét, úgy fogalmazott, a helyzet “zűrösebb, mint valaha”. Korábban voltak, akik együttműködtek a román kormányzó pártokkal, a magyarság másik része pedig ezért bírálta őket. Ezt követően létrejött a Magyar Polgári Párt, amely által megerősödött a kormányzati szerepben lévő, Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel szembeni ellentábor. Az európai parlamenti választások miatt szükségessé vált a két erő közötti megegyezés, de ezt az RMDSZ-szel szemben álló tábor csak egy része tudta elfogadni.

Elmondta, hogy hasonlóan Európához, Erdélyben, a magyar közösség történetében is lezárulóban van egy korszak. Rámutatott arra, hogy az RMDSZ-szel szembeni bánásmód egyértelmű. A román politika csak addig működött együtt a magyarokkal, míg saját céljai úgy kívánták, de miután a “mór megtette kötelességét, a mór mehet”.

A jövőben az erdélyi magyarságnak egy új stratégiát kell kidolgoznia, egy új kezdetet megindítani. A magyar ügy képviselete összefogást igényel, és a kölcsönös sérelmekkel, politikai vádakkal, kritikákkal ugyancsak kezdeni kell valamit. Fontos kérdés az autonómia, de nem ez a döntő, hanem az emberi minőség kérdése, amely leginkább a családokban és a gyerekszámban mutatkozik meg. Amíg többet temetünk, mint amennyit keresztelünk, addig a magyarság megmaradása egyáltalán nincs biztosítva – mondta Orbán Viktor, hozzátéve, hogy a politika nem fogja tudni ezt a kérdést megoldani. Sokkal mélyebben húzódó problémákról van szó.

A Fidesz elnöke hozzáfűzte, a politikusok nem csinálhatnak úgy, mintha semmilyen eszköz nem állna rendelkezésükre, hogy segítsék az embereket a saját közösségük sorsának megfordításában. Ebből a szempontból hazánk elrettentő példa a határon túli közösségek számára. Aki gyereket nevel, azt bünteti az adó-, a munkavállalási rendszer. A kormányzat döntései elfogadhatatlanok ebből a szempontból.

Orbán Viktor úgy véli, többre van szükség, mint politikai változásra. Nemzeti megújulás kell, amely magában foglalja a kultúrát, a gazdaságot, a politikát, és amelynek a lényege az önbizalom. A magyarországi kormányváltás, egy más szellemiség, világos célokat kitűző kormánypolitika megváltoztatja a közfelfogást.

Utalva Traian Basescu, román államfővel történő szombati találkozójára megjegyezte, amíg nem történt meg, addig az bizonytalan. Orbán Viktor hangsúlyozta, van olyan ügy, amely mindkét ország számára fontos, ez pedig az Ukrajnában élő román és magyar közösségek sorsa. Mint mondta, ami ott a kisebbségekkel történik elfogadhatatlan, és itt az ideje, hogy Románia és Magyarország egyeztessen a témában.

Forrás: Orbanviktor.hu

8 hozzászólás “A józan ész határára ért a magyar-szlovák vita” bejegyzésre

  1. Jani szerint:

    Még a végén lesz egy olyan ügy, amiben a magyar pártok képesek lesznek összefogni. Ezt el sem merem hinni….

  2. Gordon szerint:

    “Fontos kérdés az autonómia, de nem ez a döntő, hanem az emberi minőség kérdése, amely leginkább a családokban és a gyerekszámban mutatkozik meg. Amíg többet temetünk, mint amennyit keresztelünk, addig a magyarság megmaradása egyáltalán nincs biztosítva”

    Ezzel egyetértek, az autonómia önmagában nem sokat ér, ha a közösség fogyatkozik. Erre pedig az sem válasz, hogy Románia és Erdély lakosságának román része is fogyatkozott. Egyrészt mert a magyar közösség estén a folyamat gyorsabb volt, másrészt azért, mert a mi demográfiai tartalékaik kisebbek.

    Lehet szentkoronázni meg máriaországozni, de ha közben elfogyunk, akkor ez semmit nem ér.

    A sorsunk még mindig a saját kezünkben van. A sok-sok apró egyéni döntés végül összeadódik, és megkapjuk a lesújtó végeredményt mind itthon, mind otthon (elcsatolt területek).

  3. Gordon szerint:

    Bocs, kimaradt: támogatom a négypárti összefogást, és örülök a történelmi egyházak támogatásának is.

  4. miska72 szerint:

    Éljen a GÁRDA!
    Hajrá JOBBIK!

  5. LB szerint:

    Azért várjuk ki a végét! Bőssel már egyszer megégettük magunkat, nem hiányzik egy újabb pofon. Mindenesetre a szlovákok szerint nincs semmi probléma, a törvény EU-konform:
    http://index.hu/kulfold/2009/07/21/az_ebesz_siman_benyelte_a_szlovak_nyelvtorvenyt/

    Természetesen a fentiek nem jelentik azt, hogy egyet értek a törvénnyel, sőt mélységesen elítélem. Csak egy kicsit több megfontoltságot kérek.

  6. médi szerint:

    Kóka szerencsére abszolút hiteles ebben az ügyben.

  7. Gordon szerint:

    Azért vannak pozitív tapasztalatok is. Most pl egyes román értelmiségi körökből. Dorin Chiotea írta az Adevarulban:

    “A múlt héten a Ghencea stadionban egy olyan ország csapatával mérkőztek meg a hazaiak, amely ország szívből siratta Marian Cozma kézilabdázót.

    A Steaua–Újpest egy szép mérkőzés lehetett volna, de egy semmirevaló kéz írt egy nyomorúságos transzparenst, melynek szövege súlyosan sértette a magyarokat, és ezt a kiírást a mi drága román nemzeti zászlóink mellett tartotta közszemlére hosszú időn át néhány ember. (A transzparensen az emberi ürülékhez hasonlították a magyar nők magzatait. – Gordon)

    Nemzeteinket milliók kötik össze, akik Jenei Imre és Bölöni László nyelvét beszélik, és nem választhatnak el azok, akiknek a helye a börtönben volna. Pontosan ezért a budapesti visszavágó előtt a milliónyi román szurkoló nevében, akik tisztelik ellenfeleiket és a más ország polgárait, az „Adevarul (Igazság – Nemzeti Sport)” szerkesztősége elhatározta, hogy bocsánatot kér nemzetszomszédjától azok helyett, akiknek ezt meg kellett volna tenniük.

    Méltó dolog alázatosnak lenned azokkal szemben, akiket egy nemzettársad megalázott. Sokan viszolygunk ezektől a köztünk élő nem-emberektől. Azért mert büszkék vagyunk, azért mert európaiak vagyunk, azért, mert újságírók vagyunk és azért, mert az emberinek nincsen nemzetisége.

    Magyarország szépen kérünk, bocsáss meg!”

    http://www.nemzetisport.hu/uefakupa/az-adevarul-uzenete-magyarorszag-szepen-kerunk-bocsass-meg-247525.html

  8. Gordon szerint:

    Remélem nem lesz balhé az Újpest pályán. Bár ismerve az átlag magyar ultra gondolkodásbeli korlátait ez valószínűleg csak ábránd a részemről. Ezek a magyar ultrák azok akik bűnöző hordaként viselkednek a stadionokban és azokon kívül, elriasztva a hozzájuk hasonló aljanépségen kívül minden egyéb, a futballt igazán szerető embert a sporteseményekről.

    Ha megint balhét csinálnak, akkor tömöcbe velük.

Itt lehet hozzászólni !