FN, Csepel.info
Visszatérhetnek…
A BKV megelégelte, hogy évről évre nő a bliccelők száma. Minden buszra külön ellenőr és biztonsági őr kerülhet, akik csak a jeggyel és bérlettel rendelkezőket engedik utazni, és a rendet is felügyelik.
A BKV járművein évtizedekkel ezelőtt a vonatokhoz hasonlóan kalauzok voltak. Ők ellenőrizték az utasok jegyeit, és akinek nem volt, az náluk válthatott. Ennek a rendszernek egy újragondolt változatát vezetné be a BKV. A rendszer visszaállítását a cég szerint a bliccelők magas száma, illetve a járművezetőket és az utasokat ért brutális támadások indokolják.
Tavaly a BKV-nak körülbelül 5-600 milliós kárt okoztak a jegy nélkül utazók. A cég most azt vizsgálja, megtérülne-e ez az összeg, ha a kalauzos rendszert visszaállítanák, és ezért plusz ellenőröket kéne felvenni.
16 alkalomból 15-ször nem kérték a jegyet
A BKV 2007-ben a budapesti metróvonalakon úgynevezett bemeneti ellenőrzést vezetett be. Ez leginkább az Európában ismert beléptető kapus rendszerhez hasonlít, csak itt a jegyek és bérletek érvényességét nem modern készülékek, hanem kék egyenruhába öltözött biztonsági őrök ellenőrzik.
Július 14-én, kedden délelőtt utaztunk a 2-es és a 3-as metrón. Összesen 16 alkalommal próbáltuk meg a metrószerelvényeket jegy nélkül, illetve 2007-ben lejárt bérlettel megközelíteni. A lépcső tetején álló biztonsági őrök a legtöbbször tudomást sem vettek az utasokról. Hiába mutattuk a lejárt bérletünket, amin jól olvasható a „2007. FEBRUÁR” felirat egy alkalommal sem állítottak meg minket.
A 16 alkalomból összesen 15-ször tudtunk bliccelni, a Batthyány téren, a Keleti pályaudvarnál, a Blaha Lujza téren, a Ferenciek terénél; a Ferenc körúton és a Kálvin téren még csak a lejárt bérletünket sem kellett felmutatni, mert a lyukasztót támasztó biztonsági őrök egymással beszélgettek, fel sem tűnt nekik, hogy elsétáltunk mellettük. Egyedül a Deák Ferenc téren állítottak meg minket az őrök, akkor megmutattuk nekik az érvényes bérletünket.
Csak az nem bliccel, aki nem akar
Az FN helyszíni tapasztalata tehát az, hogy a metrón csak az nem bliccel, aki nem akar. A bliccelést még az is segíti, hogy a bemeneti ellenőrzés bevezetése óta a metrón dolgozó ellenőrök száma is csökkent, így aki lejut, és felszáll egy vonatra, azt nagy baj már nem érheti.
Másnap megkerestük a BKV sajtóosztályát is, és beszámoltunk nekik a tesztünk végeredményéről is. A cég a leírtakra eddig nem reagált.
Gratulálok! Csak azt nem tudom, miért kellett a kalauzt megszüntetni?
Nekem tetszene a rendszer, ha 0-szaldós, már jó. Azért lenne jó, mert ha én akkora barom vagyok, hogy van bérletem, akkor legyen másnak is:)
Meg a tökömet! Nehogy már! Talán a díjszabást kellene előbb újragondolni.
Diák+ nyugdíjas kedvezmény a vonaljegyekre?
300 forint egy tetves vonaljegyért? Ha két megállót utazok, ha egyet? Lehúzás! Felháborító!
Aki bliccel nem véletlenül teszi, pofátlan társulat az egész BKV, az egész vezetőséget úgy ahogy van leváltani, újakat tenni a helyükre, az elsikkasztott milliárdokat számon kérni. Na, ha ez megvan, akkor lehet a szerencsétlen utasokat csesztetni.
Nem mellesleg a BKV által nyújtott szolgáltatások nemhogy 300-at, de 200 forintot sem érnek meg sok esetben.
Szegény jobbikos rendről papoló Csepel-sziget most elbőgte magát, mert meg kőne venni a jegyet vagy bérletet, és nem más pénzén furikázni a városon keresztül kasul, mint az urak.
Támogatom a bejegyzésben szereplő elképzelést. De nem bírságolnék, hanem tényleg mindeütt legyen kaller és lehessen nála jegyet venni (mivel mindenhol lenne, ezért muszáj lenne venni) – 300 ért… vagy lehet bérletet venni… úgy ócsóbb. Végre rend lenne a bkv járművein. Nem jobbikos szkinhed bándi és társai-féle álrend, hanem igazi.
Régen bevált, most is működni fog, csak kicsit szokni kell, vagy lehet menni gyalog, esetleg áutomobillal.
És azt mikor fogják bevezetni, ami tőlünk nyugatra már évtizedek óta bevált? Azaz a jegy kezelésével azt váltom meg, mennyi ideig utazhatok a BKV járműveim? Ha kell – és jól esik – 5 átszállással!
Ebben az esetben a 300 Ft-os (bő 1 Eurós) jegy már teljesen elfogadható lenne. Igaz ekkor meg kiderülne, hogy a bérlet nem is olyan olcsó.
Ha munkábajáráshoz napi 1 jegy oda és 1 vissza, az havonta 42-44 jegy, ami kb. 13ezer Ft. A bérlet meg 10ezer.
A másik kedvenc témám, hogy a “vállakozó” urak és hölgyek szinte bármit el tudnak számolni költségként. A munkavállalók meg semmit, még a munkába járás költségét sem! 🙁
Ha a bérletet el lehetne számolni, akkor az is arra ösztönözhetne sokakat, hogy megvegyék és számlát kérjenek róla.
Gordon!
Amíg a BKV vezetői több tízmillió Ft-os végkielégítéssel távoznak, miközben több száz milliót fizetnek ki “tanulmányokért”, addig én is úgy gondolom, hogy nem helyénvaló, hogy ezt velem akarják megfizettetni!
Közben a csepeli HÉV-en meg hőgutát lehet délutánonként kapni! 🙁
Tízezer aláírás – tízezer lépés a felvidéki magyarságért.
Tegyen meg ebből Ön is egyet!
http://www.polgarinfo.hu/modules.php?name=ePetitions&op=more_info&ePetitionId=13&show_signers=1#shownOrNotSigners
Én aláírtam, ti is írjátok alá! Hajrá Magyarok!
LB, ne irigyeld azt a vállalkozót, akinek el kell számolnia a buszjegyet is. Az nehezebb élet, mint bejárni egy munkahelyre. 4-5 forintot kell megkeresnie, hogy egyet hazavigyen. Az “elszámolás” sem azt jelenti, hogy ingyen lesz a jegy, hanem azt, hogy nem kell megfizetnie az elszámolt költségekre fordított pénz után legalább a társasági adót a sok adó, meg elvonás mellett.
Az a vállalkozó meg, akire munkavállalóként gondolsz, nem igazán vesz BKV jegyet. A BMW-hez nem kell.
5-600 milliós veszteség? Mennyit is tesznek ki a különböző tanácsadói szerződések kifizetése (pl a cipő-ügy)?
Szarházi bkv, januártól meg jön a 11.000 ftos bérlet…
Csepel-sziget vegyél BÉRLETET akkor egyész nap kőrözhetsz a 148-as busszal, 1 hónapon keresztül! 😉
Ha a kalaúzt bevezetik akkor lehet reklamálni a jegyárak csökkentéséért is, mivel több lesz a bevételük. Támogatom az1 órás utazás lehetőségét egy érvényes menetjeggyel.
Figyelj Pendick!
Nem kell, de elszámolja. Meg a tisztítószert, meg a WC-papírt, meg a … stb. Végül kihozza, hogy nettó bevétele még a minmálbért sem éri le, és csak azért nem megy csődbe, mert hétvégén nem dolgozik!
Ezzel szemben a “sima” alkalmazott az utolsó fillér után leadózik és SEMMIT sem tud elszámolni, pedig ahhoz, hogy a munkaerejét karbantartsa, neki is van kölsége, nem is kevés.
Egyébként nem irígylem a vállakozókat, de nem is tudom sajnálni őket. Nekik is meg van a saját problémájuk, nekem is.
LB, a sima alkalmazottnak a cége számolja el ugyanazt és a megtakarított adót még zömmel ki is viszi az országból.
Tudod, én kipróbáltam mindkét oldalt. Nyugodtan hidd el nekem, hogy a vállalkozói nagyságrendekkel nehezebb.
A legnagyobb különbség az, amit tapasztalni kell ahhoz, hogy az ember átérezze, hogy nincs olyan órája a napnak, amikor vége van a munkának. Legfeljebb szünetet lehet tartani. Pokoli.
Egy alkalmazott, ha hazamegy, a legtöbb esetben másnapig letudhatja a munkát. Én úgy emlékszem vissza a munkavállalói állapotomra, mint a boldog békeidőkre, pedig gyakran kényszerültem keményen túlórázni.
Most csak két állapotom van. Amikor van munkám és 24 órás szolgálatban vagyok miatta akár hetekig is, valamint amikor nincs és azt számolgatom, hogy miként fogom befizetni a vérszívó államnak azokat a pénzeket, amiket bevétel nélkül is fizetnem kell. Mert sok ilyen van.
Ezekről boldog alkalmazottként fogalmam sem volt és pont úgy utáltam a vállakozókat, mint Te. 🙂
Miska72!
Jómagam, szigetszentmiklósi vagyok, s így kellő összehasonlítási alapom van a BKV és a Volánbusz által képviselt árakról és színvonalról.
Míg a “sárgabuszon” egy egyszerű menetjegyből (ami távolságalapú) is igényelhetek kedvezményeset, s úgy utazhatok Csepelre (összesen 125 magyar forintért), addig a BKV-nál elvileg 1 megállóra is igénybe kell vennem a 300 forintos (cseppet sem olcsó) vonaljegyet.
Másik kérdés, hogy az esetek 70%-ban a Volánbusz járművei jobb állapotban vannak, mint a BKV buszai.
A bérletet pedig nem hinném, hogy a havi 5-10 pesti utazásom indokolná.
Zárszóul annyit, hogy ha teszem azt csak 125, vagy 150 forintomba fájna a BKV jegy, akkor talán nem kockáztatnék meg egy-egy bliccelést.
LB! Próbálj meg mezítlábas vállalkozó lenni, olyan aki saját munkahelyét biztosítja, gépet vesz, műhelyt vesz vagy bérel, elintézi a hivatalos ügyeket, kifizeti a büntetéseket stb., nehéz élet.
Elszámolni csak azt tudod, amit saját magad megkerestél,kifizettél,- befizetni akkor is kell, ha halott a bolt.
Én mindkettőt próbáltam, alkalmazottnak lenni jó, és még éves bérletet is kapok.:))
De ha vállalkozni akarsz az Elender sztorit vagy a Motimot kövesd, ne engem.
Ja, persze, én is így gondoltam: legyen 300 a jegy, 9000 a bérlet. De legyen rend, aki nem fizet, nem utazik, legyen menetrend, fejlesztések, rendes állami és fővárosi támogatás, konszolidálják a BKV-t. (A cégek meg megtehetnék, hogy térítik. Az előző helyemen csak a helyközit lehetett elszámolni, itt meg 1 év után kapok cafetériát, ami erre pont jó lenne…)
Amikor 15 percet várok a 151-esre, meg amikor a kieső buszok miatt széthúzott menetrend miatt lekésem a HÉV-et is, stb. én is azt tervezem, hogy EZÉRT nem fizetek. Viszont sokan a mostani bliccelők közül amíg tehetik, nem fizetnének semmikor, mert megtehetik, higgyük el.
Én is 125.Ft- ot fizettem a Dödöllői Héven amikor mentem Kerepesre. Hát igen Vidék az olcsóbb! ? Amikor katona voltam 92-93 akkor a távolsági buszon azt hiszem 8 vagy 16 Ft volt egy megálló.
Kedves olvasók!
Én alapjában véve logsnak tartom a kalauz rendszert egy olyan országban, ahol az alacsonyabb képzettségú embereknek nem képes a társadalom normáliy megélhetést biztosítani.
Sajnos, ez a kérdés is csak része a valóságos problémának! Az alap ott kezdődött, amikor a kádár rendszer megpróbált mindent egyfajta átalánydíjrendszerrel megoldani!
Kétségtelen: így a szocialista tervgazdálkodás olyan gazdasági információkhoz jutott, ami lehetővé tette az ostoba 5 éves tervek kiagyalását, miközben a világunk elszakadt a valóságos gazdasági folyamatoktól.
Ennek a következménye lett az a BKV jegyrendszer, ami nem költségalapú; semmi köze sincs a ráfordítások indkoltságához, de nem képes megfelelni a felhasználók jogos igényeinek sem.
A BKV árak egyfajta politikai alku tárgyát képezik: mennyuoi az az összeg, amit még le lehet nyomni a lakosok torkán.
Ez a rendszer egy kezelhetetlen és reformálhatatlan csődtömeg: csak az átalány jellegű rendszer felszámolása hozhat valós változást!
Megjegyzem, ugyanezt a hibát nyögjük az egészségügy finanszírozásánál is! Visszatérve a kalaúz rendszerre: ha valóban visszaállítanák a kalauz rendszert egyidőben egy költségalapú tarifa rendszerrel, és az önkormányzat által finanszírozott szociális jellegű támogatási szisztémával, garantálhatóan fenntarthatóvá válna a BKV. Természetesen EHHEZ KÖTELEZŐEN hozzátartozna a bkv VÍZFEJ RENDSZERSZEMLÉLETŰ FELÜLVIZSGÁLATA ÉS ÁTSZERVEZÉSE IS, mely a vezetői szintek drasztikus csökkentésével; a vezetői bérrendszer gyökeres átalakításával és a politikai behatásokra épülő megbízások-tanulmányok, stb forráselszívás megszüntetésével járna.
Üdv menyus