Magyar Idők
A Soros-birodalom tagszervezeteire jellemző, hogy névleg civil alakulatokként politikai semlegességet hirdetnek, ugyanakkor általában a legkevésbé sem értéksemlegesek. A nemzeti-konzervatív értékek ellen fellépve folyamatosan olyan közéleti ügyekben foglalnak állást, mint a migránskérdés, az alkotmányos berendezkedés ügye, de rendszeresen kritizálják a belbiztonsági szervek működését, mindeközben ellenzéki pártokkal együtt lépnek fel a kormányellenes demonstrációkon. Ez a politikai gerillaharc Majtényi László, a Soros Alapítvány által létrehozott Eötvös Károly Közpolitikai Intézet vezetőjének államfői jelölésével érte el a csúcspontját. Nem meglepő, hogy azonnal beállt mögé az egész balliberális oldal, amelynek számos szervezete, intézménye szintén az amerikai milliárdos zsebében van.
A tőzsdeguru legutóbb azért emelte fel a hangját a davosi konferencián, mert véleménye szerint a magyar kormány a megsérti a „civilek” mozgásterét, korlátozni kívánja tevékenységüket. Mint ismert, a Soros-hálózat valós mérete tavaly sejlett fel először, amikor – Hillary Clinton győzelmét és támogatását biztosnak véve – közzétette 2015-ös magyarországi támogatottjainak listáját a Soros György által létrehozott Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF). Arról viszont mostanáig nem lehetett fogalmunk, mekkora befolyással bírnak a birodalom tagszervezetei, amelyek aggodalma így máris értelmet nyer: a lelepleződéstől félnek.
A nemzeti szuverenitás azonban elképzelhetetlen anélkül, hogy minden Magyarországon működő szervezet finanszírozása, költségvetése – köztük a civileké is – átlátható legyen. Erről beszélt Gulyás Gergely, a Fidesz alelnöke is az ATV-nek adott interjújában. Az átláthatóság és elszámoltathatóság, vagyis a támogatók listája, a támogatás összege és a szervezet gazdálkodása egy törvényességi minimumot képez: úgy nem működhet civil szervezet, hogy külföldről kap pénzeket, és ezt eltitkolja, fogalmazott Gulyás.
A civil szervezetek elszámoltathatóvá és átláthatóvá tételének ráadásul erős társadalmi támogatottsága van, ugyanis az említett társaságokon keresztül kifejtett nyomásgyakorlást egy ország kormányára, a „soft power” alkalmazását a magyar lakosság túlnyomó többsége, 88 százaléka elítéli a Századvég decemberi közvélemény-kutatása szerint, amelyről a Magyar Idők is beszámolt.
A ZÁSZLÓSHAJÓ
A Soroshoz köthető civil szervezetek nagy része kapcsolódik a politikához. Némelyik közvetlenül pártokkal áll összeköttetésben, vagy közvetett módon próbál hatást gyakorolni a politikára. Az OSF által az egyik kiemelt támogatásban részesülő alapítvány az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (Ekint), amely eredeti célkitűzése szerint a közéletet kívánta jobbítani. Azonban már a 2010-es országgyűlési választások előtt egyértelmű balliberális pozíciót foglaltak el, és támadni kezdték a nemzeti-konzervatív oldalt: Mi fenyegeti a köztársaságot? címmel indítottak vitasorozatot.
A szervezet elnöke, a már említett Majtényi László pedig annak ellenére fejezte ki aggodalmát egy lehetséges Fidesz-kabinet miatt, hogy a hivatali rotáció hívének tartja magát, a 2010-es választások előtt pedig két egymást követő szocialista adminisztráció volt hatalmon. A 2002-ben megválasztott miniszterelnök, Medgyessy Péter és a 2006-ban a szavazók bizalmát elnyerő Gyurcsány Ferenc pedig egyaránt megbukott sikertelen politikájával. A magát civilnek tartó, a politikába csak „belesodródó” Majtényi azonban pártok demonstrációin is részt vett, többek között a 2013-as Milla-rendezvényen továbbra is az alkotmányos fundamentumok összeomlását vizionálta, de tiltakozott a paksi atomerőmű bővítése ellen is 2014-ben.
Ő maga is hangoztatja kötődését Juhász Péterhez, az Együtt alelnökéhez, akivel – a szervezet honlapja szerint – közösen hozta létre az Igazmondó Alapítványt. További, az Együtthöz köthető szál a Demokratikus Ellenzéki Kerekasztal nevű kezdeményezés, amelyet a korábban a baloldali pártban működő Kónya Péterrel és Székely Sándorral jegyeztek, ezenkívül Székely kezdeményezte Majtényi államfői jelölését.
A „pártoktól és szervezetektől független”, a Majtényi bábáskodásával újjáélesztett Polvax Közéleti Klub rendezvényére – ars poeticája ellenére – olyan ellenzéki közéleti személyiségeket hívtak meg vendégnek, mint Bokros Lajos, Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon, Hajdu Nóra, Juhász Péter vagy Iványi Gábor. Az Ekint alkotmányosság megvitatására felszólító vitairatára pedig válaszolt a DK, az Együtt, az LMP, és ezeket Somody Bernadette mellett Majtényi értékelte elemzésében. A migránsválság jegyében eltelt 2015-ös évben pedig az illegális bevándorlás kedvezőbb társadalmi megítélésére tett erőfeszítéseket.
A Népszavának 2015 márciusában adott interjúja pontosan illusztrálja a baloldal államfőjelöltjének a liberalizmuson kívül minden érték elutasítását. Mint kifejtette, „két választás létezik, az egyik, hogy a baloldaliak, illetve a szabadelvű liberális alkotmányosság baloldali és konzervatív hívei együtt tudnak a magyar társadalomnak eléggé vonzó ajánlatot tenni. A másik ajánlat az, amit neonácinak nevezhetünk.” Az intézet elemzőinek kutatási eredményeire nemcsak a többi Soros-szervezet hivatkozik rendszeresen, hanem a balliberális nyomtatott és audiovizuális média is, köztük a HVG, az ATV és a Klubrádió.
SAJTÓJELENLÉT
A balliberális média ismertebb orgánumai is kapcsolódnak a magyar származású üzletemberhez. Egy központi háttérintézmény a Mérték Médiaelemző Műhely, amelyet az Eötvös-intézet alapított a médiapiac változásainak monitorozására. A Mérték felügyelőbizottságában szintén Majtényit találjuk. Az intézet függetlennek vallja magát, viszont rendszeresen publikál a kormánykritikus HVG-ben, és olyan balliberális lapokhoz és hírportálokhoz kapcsolódik, mint a Magyar Narancs és az Átlátszó Közhasznú Nonprofit Kft. (Átlátszó). E két utóbbi sajtóorgánum között összekötő kapocs Bodoky Tamás, aki korábban a Magyar Narancsnál tevékenykedett, később pedig az Átlátszó alapításánál bábáskodott, és tulajdonosként is jegyzi azt. Egy másik résztulajdonos, Mong Attila kutató pedig a Mérték társasági tagja is egyúttal.
Az Átlátszó mögött fellelhető szervezet pedig az Asimov Alapítvány, amely 2015-ben közel 17 millió forintot juttatott a tényfeltáró portálnak. Az Asimov kuratóriumi elnöke Maróy Ákos, kiterjedt üzleti kapcsolatokkal rendelkező véleményformáló, aki egyúttal az Átlátszóban is érdekelt. Soros-pénzekben részesül a 444.hu híroldal is, amely volt indexesekből verbuválódott, továbbá a Tilos Rádió is, amelyet a Tilos Kulturális Alapítvány működtet, az OSF-től pedig 2012–2014 között hatmillió forintot kapott.
Az egyik politikai zászlóshajó a Haza és Haladás Alapítvány, amely Bajnai Gordon volt miniszterelnök projektpártja. A Soroshoz is köthető amerikai Center for American Progress összesen 200 millió forinttal támogatta az Együtt alakulásánál védnökösködő szervezetet. Bajnai bizalmasa, Oszkó Péter volt pénzügyminiszter is tevékenykedik az alapítványban, Tordai Csabához hasonlóan, aki pedig az Átlátszót működtető nonprofit kft.-ben is képviselteti magát.
A 2010 előtti szocialista kormányok kedvenc politikai elemzőintézete volt a Political Capital (PC), amely a 2012-ig 423 millió forintnyi OSF- és állami támogatást kapott, amiből 190 milliónyi a Nemzetbiztonsági Hivataltól érkezett. Az agytröszt arca Somogyi Zoltán, aki jelenleg markáns kormányellenes elemzéseivel képviselteti magát a médiában.
KIEMELTEN TÁMOGATOTT SZERVEZETEK
A Soros-szervezetek 2013-ban összesen 500 millió forint támogatást kaptak. Az egyik említett kiemelt szervezet, az Ekint 2015-ben 14,8 millió forint Soros-pénzhez jutott, 2017-ig futó projektekre pedig 32 milliót kapott. További kiemelt OSF-támogatásban részesülnek a Társaság a Szabadságjogokért emberi jogi jogvédő civil szervezet (TASZ), a Magyar Helsinki Bizottság, a Transparency International Magyarország Alapítvány, a világ legnagyobb korrupcióellenes szervezetének magyarországi leányvállalata is. A Transparency 2013-ban 43 millió forintnyi Soros-támogatásban részesült, 2014-ben pedig 59,1 millió forintot apanázst könyvelhettek el. A szervezetet a felsőoktatáshoz is fűzik szálak: három alapítója közül kettő a Közép-európai Egyetem (CEU) oktatója.
Az Ekintnek is van kötődése a CEU-hoz egy 2006 projekt és az arra kapott hatmillió forint révén, emellett Miklósi Zoltán személyén keresztül, aki az előbbi intézményben kutat, utóbbiban pedig oktat. A TASZ, amely saját működéspolitikája alapján egyetlen fillér állami támogatást sem fogad el, 2014-ben 169 milliós OSF-szponzorációt tudhatott magáénak, 2012-ig pedig összesen 423,8 millió forint támogatás érkezett a szervezethez. A TASZ szorosan együttműködik az Ekinttel és a Mértékkel.
Jelentős OSF-összeg jut Gulyás Márton szervezetének, a Krétakör Alapítványnak is: 2014-ben 22,3 millió forintos támogatásban részesültek. Az Átlátszó 2014-ben 22,9 millió forintnyi Soros-pénzhez kapott hozzáférést.
ÁLCIVILEK POLITIKAI ÜZENETEI
Látszólag apolitikus szervezetek, mint például a meleg- és nőjogi alapítványok, mint a Háttér Társaság (HT), a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület (NANE) és a Patriarchátust Ellenzők Társasága (Patent Egyesület), melyek szintén főleg Soros-támogatásból tartják fent magukat, politikai üzenetet is küldenek a társadalomnak megmozdulásaikon. Például a 2012-es melegfelvonulást Majtényi László nyitotta meg, és arra is felhasználta az eseményt, hogy a kormány által szervezett békemenetet kritizálja.
A gyerekeknek interkulturális képzéseket, az elfogadást promotáló felvilágosító programokat tartó Artemisszió Alapítvány a migrációs helyzet kapcsán is tartott előadásokat, ugyanakkor ezek a rendezvények szintén politikai üzenetként is értelmezhetők a bevándorlás kérdésének a politikai közbeszédben elfoglalt helye alapján. Továbbá rímelnek Majtényinek szintén a migráció kapcsán folytatott kormánykritikus megmozdulásaira.
NEMZETKÖZI DEMOKRÁCIASKÁLA
A tőzsdemogul a szervezetei révén oly módon is nyomást gyakorol hazánk – és más államok – belpolitikájára, hogy saját értékskálája szerint osztályozza az országok közéletét, nyitottságuk, korrupcióval való fertőzöttségük szerint. Az idei éves jelentését a múlt héten jelentette meg a Transparency International. A TI a magyarországi korrupciós helyzetet 48 pontra értékelte, ezzel Magyarország az 57. helyre került, tavalyhoz képest három pontot rontottunk a szervezet „szigorú” osztályozása szerint, amint erről lapunk a múlt héten beszámolt. Az argentin vagy a török helyzettel veszik egy kalap alá Magyarországot, mely országok verdiktjük szerint a haveri kapitalizmus megszüntetése helyett általában még korruptabb rendszert vezetnek be.
A kritériumaikként szereplő szólásszabadságot, a politikai folyamatok átláthatóságát, transzparenciáját és erős demokratikus intézményeket rugalmasan értelmezik. A Soroshoz köthető alapítványokkal kapcsolatos kormányzati követelmény épp a transzparencia, amely ellen jelenleg hevesen tiltakoznak.
Soros Györgynek a demokratikus és emberi jogi értékek melletti elkötelezettsége abban a tényben is megkérdőjeleződik, hogy több nagyszabású tőzsdei akcióival komoly – dollárban kifejezve milliárdos – károkat okozott számos országnak. Ezek a műveletek a lakosság jólétére is kihatottak, egy 1998-as CBS-interjúban Soros mégis világosan közölte: az egyetlen feladata, hogy pénzt termeljen cégeivel, a spekulációinak társadalmi következményeiért nem tartozik felelősséggel.
MEGÁLLÍTANÁK A MILLIÁRDOST
A válság kezdete óta a migránsok korlátozások nélküli befogadásának egyik legelszántabb prókátora Soros György. Az amerikai milliárdos a hozzá köthető szervezeteket felhasználva minden eszközzel befolyásolni igyekszik a helyzetet. Ismert példa, hogy a Balkánon át haladó ázsiai és afrikai tömegek számára a Welcome to Europe (Isten hozott Európában) nevű csoport elkészített egy kiadványt, amely az idegenrendészeti szervek és a menekültügyi hatóságok megtévesztésére buzdít, egyszersmind segítséget nyújt a jogszabályok kijátszásához, térképmelléklete pedig megkönnyíti az eljutást a kontinens szívébe. A Nyílt Társadalom Alapítványokon és más, nehezen átlátható csoportokon keresztül Soros pénzügyileg is támogatta – és támogatja most is – a migránsok útját a kibocsátó országoktól a végállomásukig, és anyagai segítséget, félmilliárd dollárt ajánlott fel annak érdekében, hogy könnyebben tudjanak gyökeret ereszteni az új hazában.
Ezzel bírálói szerint egyszerre sodorja veszélybe Európát és a keleti és afrikai államokat, hiszen az utóbbiak jellemzően a fiatal, munkaképes férfilakosságukat veszítik el a kivándorlással. Soros egyébként a legkevésbé sem próbálja távol tartani magát az uniót megosztó kérdéstől. Személyesen is többször felemelte a szavát a migránsok mellett, majd előállt azzal a javaslattal, hogy Európa 15 milliárd eurós ráfordítással évi egymillió embert fogadjon be. Ugyanilyen nyíltan támadta az illegális migrációt ellenző, a keresztény és nemzeti identitást féltő társadalmi csoportokat és politikusokat, különösen Orbán Viktort. A politika befolyásolására természetesen a szervezeteit, sőt a sajtót is felhasználja. A DC Leaks szivárogtató oldalon közzétett anyagokból kiderült például, hogy Soros-pénz érkezett a 2014-es európai parlamenti választások előtt a 444.hu portálnak.
A milliárdos célja a közvélemény befolyásolása volt. Jelentős összegek érkeztek továbbá az országba olyan címeken, mint a szélsőségesek elleni fellépés, a melegjogok propagálása, illetve a nők helyzetének javítása. Mint kiderült, a legutóbbi svéd országgyűlési választásokba szintén beavatkozott, mivel tartani lehetett a migrációt ellenző politikai erők megerősödésétől. Köztudott, hogy az amerikai elnökválasztáson Hillary Clinton legnagyobb támogatójaként sok millió dollárt áldozott arra, hogy megakadályozza Donald Trump győzelmét, és hatalomra segítse pártfogoltját. Hillary Clinton és Soros kapcsolatáról egyébként sokat elmond az a levél, amely szerint 2011-ben az üzletember utasította az akkor külügyminiszterként működő demokrata politikust, hogy avatkozzon be az albán belpolitikába.
De Soros bábáskodott egyes törvények, kereskedelmi egyezmények megalkotásánál is. Az előbbiek mellett döntő befolyása volt a Janukovics-kormány bukásával végződő ukrán tüntetéssorozatra, az úgynevezett Euromajdanra. Nem véletlen, hogy a közelmúltban elindult egy Stop Operation Soros (Állítsuk meg Soros tevékenységét) mozgalom. A civil szerveződés elsőként Macedóniában bontott zászlót, alapítói pedig azzal érvelnek: megelégelték a milliárdos beavatkozását a nemzetek belügyeibe. De Soros-ellenes éle van annak a román szociáldemokrata kezdeményezésnek is, amely közhasznúnak nyilvánított civil szervezetek ellenőrzését helyezte kilátásba.
Forrás: Magyar Idők
Kötelet nekik !
Nem kell ahhoz Soros Gyuri, hogy az emberek lássák, mi folyik
ebben az országban..
Minek jön az ilyen szar a világra ?
Ha van antikrisztus,hát ez az.
Soros a mumusotok? Valami, vagy valaki megmozdul ellenetek, már rögtön Sorost kiáltotok?
Széles “perpétumobile” Gabesz, Vajna “külföldönadózok” Bandi és Habonyi “munkanélküli garázda” Árpi, na ők azok, akik a hazugság gyárat fűtik a mi pénzünkből.