Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke szerint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) jogszabály-alkotási joggal történő felruházása védheti meg a rezsicsökkentést azokkal a brüsszeli törekvésekkel szemben, amelyek eltörölnék a hatóságilag szabályozott árakat a lakossági energiaellátásban.
A kormánypárti politikus szombaton, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján emlékeztetett, hogy javaslatára az Országgyűlés a jövő héten szavaz arról az előterjesztésről, amely rendeletalkotási jogot biztosítana a MEKH-nek a gáz- és villamosenergia-ellátás területein. Kiemelte, a változtatás nélkül Brüsszel „kiverné a magyar emberek kezéből” a rezsicsökkentés fenntarthatóságának és folytathatóságának lehetőségét.
A szabályozott ár és piac hiányában ugyanis semmi nem akadályozná meg a szolgáltatók „áremelési indulatait”, és minden költséget elszámolnának, „ami a csövön kifér” – fejtette ki, hozzátéve, a hivatal hatósági árról szóló rendeleteit csak az Alkotmánybíróság előtt lehetne megtámadni.
Németh Szilárd azt is felidézte, hogy a három évvel ezelőtt folytatott, Magyarország nem hagyja magát! elnevezésű aláírásgyűjtés támogatói azt kérték a magyar pártoktól, hogy a parlamentben, az utcán és Brüsszelben is védjék meg a rezsicsökkentést.
A Fidesz alelnöke hangsúlyozta, az unió tiszta energia nevű csomagja – egyelőre még csak a villamos energiával kapcsolatban – írásos javaslatot tesz a hatósági árak megszüntetésére a lakossági szolgáltatásban a teljes EU területén.
Elmondta, 2002-2010. között az akkori energiahivatal mindig csak emelte az árakat, összesen tizenötször adott lehetőséget a drágításra az akkor még szinte teljes egészében külföldi tulajdonú energiacégeknek. Ennek eredményeként a gáz ára a háromszorosára, 206 százalékkal, a villanyáram ára pedig kétszeresére, 97 százalékkal emelkedett, miközben a kumulált infláció mértéke mindössze 58 százalék volt – fejtette ki Németh Szilárd.
A kormánypárti politikus szerint ennek hátterében az áll, hogy ebben az időszakban teljesen kiszolgáltatottá váltak azok a Magyarországhoz hasonló közép-európai országok, amelyek rendkívül olcsón „tokkal, vonóval eladták a teljes energiahálózatot” azoknak a nyugati cégeknek, amelyek később a magyar lakossággal fizetették meg azt a csaknem 1100 milliárd forintot, amelyet „hivatalosan kicipeltek az országból”.
Németh Szilárd felidézte azt is, hogy a Fidesz-kormány 2010-ben befagyasztotta az energetikai hatósági árakat, a villanyáram ára ezt követően 2010-2012. között mindössze 2,2 százalékkal emelkedett, míg a gáz ára is csak 9,7 százalékkal nőtt, tehát „bőven az infláció alatt”.
A Fidesz alelnöke aláhúzta, a kormány 2013 óta három szakaszban tudta csökkenteni a villanyáram, a gáz és a távhő hatósági árait, aminek eredményeként szerinte ma ott tartunk, hogy a külföldi cégek által az országból kivitt mintegy 1100 milliárd forintot, már csaknem teljesen visszakapták a magyar emberek.
Németh Szilárd szerint a rezsicsökkentés rávilágított arra is, hogy a magyar szuverenitást nem lehet mindig semmibe venni. „Magyarország nem azért lépett be az Európai Unióba, hogy mindenét feladja” – fogalmazott, hozzátéve, a rezsicsökkentés fontos szuverenitási, nemzetbiztonsági kérdés is, az országnak ugyanis magának kell meghatároznia, miképp akarja megsegíteni a családokat.
A Fidesz alelnöke aláhúzta, hogy az energiapiaci szabályozott árakra elsősorban szociális szempontból, a családok és a lakosság segítése érdekében van szükség.
Németh Szilárd emlékeztetett arra is, hogy az Országgyűlés 2013-ban egyszer már felruházta rendeletalkotási joggal a hivatalt, mivel akkor az érintett cégek közigazgatási eljárás útján támadták a rezsicsökkentést. Hozzátette: a hivatal rendeletalkotási jogát később az Európai Unió megtámadta, ezért azt visszavonták, így a MEKH jelenleg csak határozatokat hozhat, ami nem nyújt elég védelmet a hatósági áraknak.
Forrás: Magyar Idők
Nincs kegyelem: film készült a salgótarjáni sortűzről – itt Saul fia öli a magyart, nem is kapott egy fillért sem a filmalaptól Reklám Film készült az 1956. december 8-i salgótarjáni sortűzről; a Nincs kegyelem című, több mint másfél órás dokumentum-játékfilmet az ország több mozijában vetítik december 8-tól – a részletekről Matúz Gábor, a Közép-európai Média Intézet gyártásában készült produkció rendezője tájékoztatta az MTI-t. A film arra épül, hogy 1956. december 8-án délelőtt karhatalmisták és szovjet katonák perceken keresztül lőtték az előző éjszaka elhurcolt munkások kiszabadítására összegyűlt fegyvertelen tömeget és a járókelőket a nógrádi megyeszékhely központjában – mondta el Matúz Gábor. A halálos áldozatok számát 47 és 131 közé teszik. A főbb szerepekben Törőcsik Mari, Kubik Anna, Ráckevei Anna, Györgyi Anna, Gáspár Tibor, Nyakó Júlia, Szakács Tibor, Kántor-Müller Zsófia, Libor Laura, Dér Mária, Bátyai Éva, Varga Ádám és Balogh János látható, a narrátor Kútvölgyi Erzsébet. A film elsősorban középiskolásokhoz és egyetemistákhoz szól, de az alkotók reményei szerint az idősebbek számára is érdekes lesz. A film három szereplőcsoport – gyilkosok, áldozatok és segítők – bemutatásával, felvillantásával próbálja meg érzékeltetni, milyen lehetett testközelből a hatvan évvel ezelőtti december 8. Salgótarjánban. A rendező felidézte, hogy 2013-ban kezdték forgatni a filmet. Hozzátette, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő megtorlás december 6. és 1957. január 11. közötti időszaka kevésbé van jelen a filmművészetben, részben ezért is döntöttek úgy, hogy foglalkoznak a témával. A Horn-félék és a szovjetek még tárat is cseréltek A rendező kitért arra, hogy a mai napig nem tudni, pontosan miért is kellett bekövetkeznie a tragédiának. Vannak, akik úgy vélik, hogy csapdába csalták a későbbi áldozatokat – eleve ezzel a szándékkal tartóztattak le két embert az előző éjszaka -, mások a véletlenek szerencsétlen összjátékának tudják be, ami történt. Tény, hogy a legtöbb embert menekülés közben, hátulról érték a lövések és több visszaemlékező szerint perceken át tartott a vérengzés, a karhatalmisták és a szovjet katonák még tárat is cseréltek a fegyvereikben. A Nincs kegyelem című filmet december 8-tól Budapesten az Uránia, Balassagyarmaton a Madách, Salgótarjánban az Apolló, Székesfehérváron a Barátság, Szigetszentmiklóson a Nádasdy mozikban mutatják be. A film létrejöttét támogatatta mások mellett Salgótarján önkormányzata, a Nemzeti Kulturális Alap és a Magyar Művészeti Akadémia is. (MTI)
“A szabályozott ár és piac hiányában ugyanis semmi nem akadályozná meg a szolgáltatók „áremelési indulatait””
Az árat eddig is szabályozták, de milyen piac???
Minden szolgáltató állami tulajdon, akkor megint mi ez a baromság?
Betűhalmaz írt megint baromságot, mivel sajnos az energia elosztók, szolgáltatók, erőművek komoly külföldi tulajdonnal rendelkeznek ( de még a magyar tulajdonos sem véd mindig, l. szoci vagyonkiárusítás), így megint Némethnek van igaza.
Betűhalmaz! Inkább védje a magyar fogyasztókat!
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja száját, hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.
Brüsszelben és Magyarországon is először azon gondolkodjanak el hogy Magyarországon az átlagbér még mindig csak az ötödrésze a nyugati bérszínvonalnak.Mindez 26 évvel a “rendszerváltás”után és 10 évvel az úniós csatlakozás után.Bezzeg a “magyar” politikusok jövedelme már le is körözte a nyugatot!
Nagyapó!
A villamosenergia 40%-a import, tehát a hazai erőműkapacítás kevés, innentől marad a vásárlás. Lehet és jó is egy árat szabni. A földgáz ára ugye titok, de a kormány köti a szerződéseket, így lehet és jó dolog is árat szabni.
Namármost ez, az az üzlet, amin mindenki jóljár, de nem tud non-profit lenni.
Mivel “végszolgáltató” csak egy van a lakosság felé, így nincs verseny, ebben megállapodhatunk, nem? 😉
Betűhalmaz. Nem értem. Ha import van és nincs árszabályozás, mi szabályozza az árakat? Az erőműveket (akár bel-, akár külföldiek) mi korlátozza az árképzésben? Semmi. A minél nagyobb profit a lényeg. Nézze meg az energiahordozók árát nyugaton. Magasabb a magyarnál. Ezt akarjuk? Nem.
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja száját, hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.