Csepel.info

Korábban is javasolták ezt a pártban, sőt, még Tóbiás József elnöksége idején bekerült az alapszabályba az előválasztás lehetősége. Aztán a szocialisták elmentek a Párbeszéd párt (egykoron PM-nek hívták) előválasztás-egyeztetésére, amely elég gyorsan kiszavazóshow-vá fajult.

Most viszont fontos előrelépés történt, mert az MSZP kidolgozta a saját előválasztási koncepcióját, és kedden eljuttatta a baloldali pártokhoz is (a DK-tól kezdve az előválasztást amúgy is sürgető Párbeszéden és Együttön át a Bokros Lajos vezette Momáig). Nyugati demokráciákban, például a franciáknál, régóta ismert az előválasztás intézménye, itthon azonban még nem volt arra példa, hogy egy párt teljesen a szavazókra bízza egy-egy jelölt kiválasztását.

Az Index által megismert szocialista koncepció lényegét hét pontban foglaltuk össze:

1. A résztvevők először is megegyeznek egy közös értéknyilatkozatban. Ebben nem csupán az előválasztás technikai részletei szerepelnek, hanem néhány alapvetés, mi köti össze az előválasztásban résztvevő pártokat, jelölteket, szavazókat. Nem kormányprogramról lenne szó, és nem csupán annyi szerepelne benne, hogy “Orbán, takarodj”.
   Néhány társadalompolitikai, gazdaságpolitikai és jogállami kérdést szeretnének lefektetni az MSZP-sek. Például annyi szerepelne a dokumentumban, hogy az igazságosság érdekében progresszív adózást vezetnének be, de az adókulcsok mértéke nem lenne rögzítve.
2. Az előválasztáson induló pártok, jelöltek, civilek elfogadják és aláírják az értéknyilatkozatot. Ugyancsak elfogadja azt minden szavazó, aki részt akar venni az előválasztásban. Regisztrálni bármely magyar választópolgár tudna. Egy 30 napos időszakállna rendelkezésre a személyes regisztrációkra (pártirodákon, megbeszélt pontokon), és mindez ingyenes lenne.
   30 nap alatt kiderülne, hányan vesznek részt az előválasztásban. Ebben persze benne van, hogy nem baloldaliak, tehát fideszesek és jobbikosok is simán regisztrálhatnak (nekik is személyesen alá kell írni ehhez az értéknyilatkozatot), az MSZP viszont nem tart attól, hogy fideszes trollok tömegesen meg akarják hekkelni majd a rendszert.
3. Az MSZP mind a 106 egyéni választókerületben tartana előválasztást. Minden egyes jelöltnek meg kellene tehát mérnie magát. A szocialisták szerint ez a legtisztább, azok a jelöltek se kaphatnának mentességet, akik 2014-ben nyertek egyéniben (igaz, nem voltak sokan.). Ugyanúgy el kellene indulnia Pesterzsébeten Hiller Istvánnak vagy Hiszékeny Dezsőnek Angyalföldön, mint bárki másnak az országban. Sőt, Molnár Gyulának is ajánlásokat kell gyűjtenie, ha egyéniben akar indulni. Így már érthetőbb, hogy a budapesti szocialista jelöltek névsorát miért nevezték nem véglegesnek az MSZP-sek.
4. 500 ajánlás kellene egy egyéni körzetben a jelöltté váláshoz. Az ajánlók a regisztráció során tudnak jelöltet ajánlani. A jelenlegi több tízezres körzetekben az 500 ajánlás nem magas szám, viszont a magányos őrülteket biztosan kizárná.
5. Kialakul tehát egy hónap alatt a jelöltek névsora mindenhol. Ezután két hét (10 munkanap) jutnak magára az előválasztásra. Minden egyéni körzetben lenne egy iroda, néhány helyen több is, itt szavazhatnának személyesen a regisztráltak. Az MSZP itt arra is nyitott, hogy legyenek kihelyezett szavazások rögzített időpontokban, esetleg mozgóurna. Minden párt küldhet delegáltakat a szavazás felügyeletére és a szavazatszámláláshoz.
6. Fontos kérdés, hogy válasszák ki a miniszterelnök-jelöltet a pártok. Erre több lehetőséget is elképzelhetőnek tart az MSZP. Az előválasztással egyszerre lehetne kormányfő-jelöltekre szavazni (itt nagyobb számú jelölés kell, hiszen az egész ország szavazhatna, például 106-szor 500, vagyis több, mint 50 ezer szavazat). De lehet az is, hogy egy korábbi, külön előválasztással döntenek a miniszterelnök-jelölt mellett.Az is elképzelhető az MSZP szerint, hogy konszenzussal előválasztás nélkül meg tudnak állapodni a pártok egy közös miniszterelnök-jelöltben. Ennek azonban az eddigi egyeztetéseket elnézve elég kicsi a valószínűsége. A lényeg, hogy ne  a 106 jelölt kiválasztása után döntsenek a legfőbb posztról a pártok.
7. Az előválasztásban résztvevő jelöltek és pártok vállalják, hogy közös jelöltek lesznek, egyetlen közös név és logó alatt. A pártok pedig közös listán indulnak, kudarc esetén sem indul senki külön. Létrehoznának tehát egy választási szövetséget a pártok. (Ez technikai szempontból fontos, hiszen így nem vesznek el a töredékszavazatok.) Függetlenek, civilek is indulhatnak az előválasztáson – például Kész Zoltán Veszprémben -, de nekik is vállalniuk kell, hogy nem függetlenként, hanem a közös logó alatt indulnak.

A pártok fizetnének mindent

A fenti hét pontban nincs szó a pénzről. Hogy ki finanszírozza ezt az egészet. Mivel a résztvevőktől nem kérnek pénzt a pártok, így maguknak kell mindent állniuk. Egy MSZP-s vezető szerint mivel a választásokat pártirodában bonyolítanák, nem lenne akkora költség, amit ne tudnának a pártok kigazdálkodni. Legfeljebb a papír és az informatika árával kell számolni. A jelöltek kampányát pedig minden jelöltnek és pártnak magának kell megoldania a törvények tiszteletben tartásával.

Az MSZP nem tesz javaslatot az előválasztás időpontjára, ám mivel 2017 őszén már az igazi kampányt el kell indítani, 2017 nyárig le kell bonyolítani ezt a két hónapos történetet.

Mivel ezúttal a baloldal legnagyobb pártja (a legnagyobb frakcióval rendelkező ellenzéki párt) tesz erre javaslatot, nem kizárt, hogy jövőre itthon megrendeznek egy ilyen előválasztást. Kérdés persze, hogy a többi baloldali párt, elsősorban a Gyurcsány Ferenc vezette DK hogy viszonyul ehhez. Ha a DK és pár kisebb párt belemegy ebbe, jövő tavasszal eddig nem látott választási jelöltkiválasztási eljárást láthatunk a baloldalon.