Magyar Idők
Munkaszüneti nap lesz nagypéntek – jelentette be Orbán Viktor a Magyarországi Református Egyházak Zsinatának fővárosi emlékülésén.Az 1956. évi forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából, az áldozatok és üldözöttek emlékére rendezett eseményen a kormányfő kiemelte: a reformáció emlékéve alkalmas arra, hogy ily módon is segítsenek megemlékezni Jézus kereszthalálának emléknapjáról. Kifejtette: „a protestantizmus a modern európai demokrácia és kultúra egyik alapvető építőeleme”.
A „hitvalló bátorság fél évezredes hagyománya ma ismét mércét állít Európa elé”, mert újra bátorság kell kimondani azt az egyszerű igazságot, hogy „a modern európai kultúra, a mai polgári berendezkedés a kereszténységnek köszönheti létét”. Úgy vélte: ma nemcsak „a gyökereinket akarják elvágni az európai politika színpadán, hanem ki akarják cserélni a talajt”, amelyből Európa szárba szökött, és gyakran ennek kimondásához sincs bennünk elegendő bátorság.
A kormány annyit tud tenni, hogy munkaszüneti nappá nyilvánítja nagypénteket, hogy ünnep is legyen, az az egyházak feladata – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az emlékülésen. Utoljára 2000-ben, az első Orbán-kormány idején lett keresztény ünnep munkaszüneti nap. Akkor a mindenszentek napja lett szabad.
– Büszkék lehetünk arra, hogy egyedül Magyarországon kérdezték meg az embereket a bevándorlás kérdésében; helyes dolgot tettünk, mi, magyarok, bátrak voltunk ebben az ügyben – erről a Kossuth rádió 180 perc című műsorában beszélt Orbán Viktor. Kiemelte: „Magyarországon a demokrácia mércéje magas.” A pártelnöki egyeztetésekről azt mondta: az ajtaja nyitva áll minden parlamenti frakcióval rendelkező párt és annak vezetője előtt, mert nem lehet úgy jó politikát csinálni, hogy az emberek nem beszélnek egymással. Megfontolják az ellenzék javaslatait, és ha van köztük olyan, amelyet érdemes befogadni, megteszik. Hozzátette: most a legfontosabb az ország érdekében az alaptörvény módosítása, a többi ügyről ezek után lehet beszélni. Utalt rá: hétfőn mondja el expozéját az Országgyűlésben.
Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a nemzetközi jog egyértelmű: „aki az életéért fut, azt be kell engedni”, így tettek a Jugoszlávia szétesésekor ideérkezőkkel is. Magyarországnak van gyakorlata abban, miként kell emberségesen, igazságosan, és a nemzetközi jognak megfelelően eljárni. Aláhúzta: Magyarországon létrejött egy új egység, az emberek világosan elmondták, mit akarnak, és a kormány kötelessége megpróbálni érvényt szerezni ennek. Az uniós belügyminiszteri találkozótól azt várta, hogy egyértelműbb helyzetet teremt, ám nem került le a napirendről a kényszerbetelepítés. A miniszterelnök arról is beszélt: 1956 a szabadságról szól, amelyre sok minden lehet veszélyes, így az is, ha „mindenfajta ellenőrzés nélkül idegenek jelennek meg egy ország területén, akiknek a szokásai, elképzelései az életről egészen különbözőek, mint a mieink”, és a mi szabad társadalmunkat átalakítják az akaratunk ellenére. „Nehéz úgy beszélni 1956-ról és a szabadságról, hogy közben kiszakítjuk ezt a mai világ összefüggésrendszeréből” – tette hozzá.
Forrás: Magyar Idők
