Csepel.info

Magyar Idők

Novemberben két külön, sajtónyilvános meghallgatáson beszélhet Demszky Gábor volt főpolgármester és Aba Botond, a BKV Zrt. akkori vezérigazgatója az Alstom metrószerelvények 2006-os beszerzéséről.

Az ezt vizsgáló fővárosi ideiglenes bizottság elnöke, Borbély Lénárd lapunknak úgy nyilatkozott: a pályázatot formáló tender- és bírálóbizottságoktól nem véletlenül tartották távol az akkor ellenzékben lévő Fidesz–KDNP képviselőit.

– Milyen szakértőket hallgattak meg a keddi ülésen?
– Annak az ügyvédi irodának a képviselőjét hallgattuk meg, amely 2010 után az Alstom metrókocsik beszerzési szerződéseinek felülvizsgálatával foglalkozott. Az ő munkájuknak is köszönhető, hogy egy olyan új szerződést sikerült kötni, amellyel a főváros és a BKV pozíciója jelentősen javult. Meghallgattuk a BKV jelenlegi vezérigazgatóját és a DBR Metró projektigazgatóságának vezetőjét, mivel a fellelhető iratanyag egy jelentős részét tőlük kaptuk.

– Kiket hívnak legközelebb a bizottság elé, és mire kíváncsiak?
– A korábbi vezetőket, illetve az akkori döntéshozó bizottságok elnökeit. Az egész beszerzést végül a BKV igazgatótanácsa hagyta jóvá papíron, de ezt megelőzően a tender- és a bírálóbizottságokban folyt a munka. Ezekbe delegáltak fővárosi hivatalnokokat, meghívtak szakértőket, illetve az akkori kormánypártok politikusait is. Hiába volt fontos nemzetgazdasági ügy, a bizottságokban nem volt ellenzéki, Fidesz–KDNP-s politikus. Holott ezekben dőlt el, hogy az Alstom lesz a nyertes.

– Mit jelent az, hogy túlértékeltek voltak a szubjektív szempontok a metrókocsi-pályázatban?
– 2006-ban sem volt szokványos, hogy a beszerzési ár a kiírt közbeszerzésben nem érte el az értékelési összes pontszám 50 százalékát. Ezenkívül szubjektív döntési szempontokkal tették tele a pályázati kiírás anyagát. Ilyen volt az esztétika kérdése is, amely önmagában annyi pluszpontot hozott az Alstomnak, hogy az 5,5 millió euróval drágább ajánlatuk nyert. Érdekes volt a zajszint pontozása is. 40 százalékot adtak a vezetőállásban mért zajbeszűrődés szintjére, és 60 százalékban számított az utastéri érték. Miért volt így? Hisz eleve vezető nélküli kocsikat terveztek beszerezni…

– A szerződés pénzügyi részletei­ről mit tudtak meg?
– Az előleg kérdése és annak kifizetése sem volt szokványos. A közbeszerzési eljárásban még 25 százalékos előleget határoztak meg. Ez egy fordulattal, amikor a szerződést megkötötték a nyertes Alstommal, felugrott 50 százalékra. Az első 25 százalékos részlet és a következő, egy évvel később esedékes ugyanekkora tétel kifizetéséhez semmilyen munkát nem kellett felmutatnia az Alstomnak az akkori szerződés szerint. Meg is kapta a pénzt a BKV-tól.

– Miről beszéltek még a meghívottak?
– A fentiek ismeretében kapnak jelentőséget azok a BKV-s visszaemlékezések, amelyek a tárgyalások során az Alstom túlzott magabiztosságáról számoltak be. Ezen akkor változtattak csak, amikor a BKV felbontotta velük a szerződést. Ezután került a főváros olyan tárgyalási pozícióba, amellyel már jobb szerződést sikerült megkötni. Nagy szerencséje volt egyébként a fővárosnak. A szerződést eleve úgy kötötték meg, hogy jogvita esetén nem magyar, hanem francia bíróság előtt kell a fővárosnak megvédenie az álláspontját, idegen jogi környezetben. Egy magyar közbeszerzésben, ahol magyar állami, önkormányzati pénz szerepel, kiengedték az akkori döntéshozók a magyar jogi eljárás lehetőségét. Sokszor úgy lehetett érezni, mintha nem a főváros vásárolt volna Alstom metrókocsikat, hanem az Alstom vett volna magának megrendelőt.

– Értesítették már Demszky Gábort és Aba Botondot, hogy szeretnék őket meghallgatni?
– Kértem a Főpolgármesteri Hivatal munkatársait, segítsenek, hogy ne csak a sajtón keresztül hívjam meg a volt főpolgármestert és a BKV akkori vezérigazgatóját. Először a Főpolgármesteri Hivatalban és a BKV-nál rendelkezésre álló címeken keressük őket. Illetve ha a kollégáink között van valakinek egyéb elérhetősége hozzájuk, azon keresztül is keressük őket. A hivatalos meghívót eljuttatjuk hozzájuk.

– Sajtónyilvános lesz a bizottsági meghallgatásuk?
– Novemberben két külön ülésen tervezzük Demszky Gábor és Aba Botond meghallgatását. A bizottsági meghallgatások sajtónyilvánosak lesznek.

– Medgyessy Péter volt szocialista miniszterelnököt is megkérik majd, beszéljen az Alstommal fenntartott kapcsolatáról?
– A vizsgálat jelen fázisában a bizottság szeretne tisztán látni, mennyire volt előkészítve a terep a későbbi nyertesnek. Ez után lehet feltenni a kérdést: kinek állt érdekében, ki részesülhetett az ügylet hasznából.

– Az Alstomot be lehet vonni a vizsgálatba?
– A céget már vizsgálják hazai és külföldi hatóságok is. A brit korrupcióellenes hivatal jelenleg is nyomoz az ügyeikkel kapcsolatban. A bizottság feladata az, hogy rámutasson a politikusok és az általuk vezetett bizottságok döntéseire. Az Alstom meghívását jelenleg nem tervezzük.

– Megkapták-e már az első bizottsági ülésen igényelt, a brit korrupcióellenes hivatal által küldött megkeresés hiteles fordítását?
– Még nem kaptuk meg. Az első tanácskozás után elküldtük a levelünket a legfőbb ügyésznek és Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszternek is. Lázár Jánostól azt kértük, hogy a bizottság minél előbb a birtokában lehessen a levél másolatának és hiteles fordításának. A legfőbb ügyésztől a nyomozás állásáról érdeklődtünk. A bizottság már megkapta Tarlós István főpolgármester 2011 januárjában a legfőbb ügyésznek tett bejelentésével kapcsolatos dokumentumokat.

– Mikor lesz a következő ülés?
– Elfogadtuk az üléstervet, hogy tartani tudjuk a Fővárosi Közgyűlés által december 31-ig megszadott határidőt. December elején szeretnénk előzetes állásfoglalást tenni, de lehet, hogy a közgyűléstől mandátumhosszabbítást kérünk. Következő ülésünk október második felében várható.

Forrás: Magyar Idők

This entry was posted on 2016. október 7. péntek at 12:29 and is filed under Érdekes, Csepel, Közlekedés, Közpénzek. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.