Kármentesítenék a Csepel Műveket

Csepel.hu, Csepel.info

A COWI Magyarország – AGRUNIVER Holding – WESSLING Hungary konzorcium közbeszerzési eljárást követően kapott megbízást a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumtól a „volt Csepel Művek Gyártelep területének kármentesítési feladatainak megoldására vonatkozó stratégiai szakanyag kidolgozása” tárgyú feladatra.

A volt Csepel Művek Gyártelep területén folytatott, elsősorban a múltbeli tevékenységek által okozott szennyezések felszámolására vonatkozóan egy olyan stratégiai szakanyag kidolgozása a feladat célja, amely a terület speciális helyzetét figyelembe véve (közel 120 éves ipartörténeti múlt, kedvező városszerkezeti elhelyezkedés, privatizáció révén kialakuló sokszereplős tulajdonosi struktúra) gazdasági, környezetvédelmi és városfejlesztési szempontokat is vizsgáló alternatívákat fogalmaz meg. A stratégiai terv során kidolgozásra kerülő javaslatok hatékonyan segítik majd a döntéshozókat annak érdekében, hogy a területre vonatkozó beavatkozások és a jövőbeli hasznosítások, az érintett szereplők számára a legoptimálisabb megoldások kiválasztásával történjen meg.

Szükséges kiemelni, hogy a finanszírozás kérdésének vizsgálata fontos részét képezi a stratégia felállításának, továbbá törekszik az EU források minél nagyobb mértékű bevonására, támaszkodva a nemzetközi tapasztalatokra.

Az elkészülő stratégiai terv egyedülálló a maga nemében, hiszen a volt Csepel Művek teljes területére vonatkozóan, azt egységként kezelve ilyen komplex vizsgálat még nem készült.

A munka az elvégzendő feladat összetettségéből adódóan két fő fázisra tagolódik:
· a munka megalapozását célzó állapotfelmérési fázis, majd az arra épülő
· stratégiai terv készítési fázisra.

Az állapotfelmérés célja a terület szennyezettségének minél pontosabb megismerése, értékelése, a stratégiai tervezési feladatok elvégzéséhez szükséges alapadatok, információk előállítása, amely során a területen 1892-től működő technológiai folyamatokból, a háború okozta környezeti károkból származó, illetve a terület feltöltésére használt és lerakott anyagok (hulladékok) környezetre gyakorolt hatásának felmérésére, talaj és talajvíz minták analitikai vizsgálatára kerül sor, egyrészt történeti kutatás, másrészt fúrással járó terepi munkák révén. A terepi munkálatok során, tűzszerészeti vizsgálatot követően, fúrási terv alapján 50 – a tulajdonosokkal előre leegyeztetett – ponton történik fúrás és mintavételezés.

Az állapotfelmérési dokumentációra támaszkodó, stratégiai terv készítési fázisban a rövid, közép és hosszútávú célokat, és irányokat megfogalmazó javaslati szakanyag készül, többek között a szennyezett területeket érintő lehetséges kármentesítési feladatokra, valamint azok ütemezésére vonatkozóan, figyelembe véve az optimális finanszírozási konstrukciókat és a költséghatékonyság megvalósítását.

A projektről bővebb információt itt olvashatnak.

csepel.hu

16 hozzászólás “Kármentesítenék a Csepel Műveket” bejegyzésre

  1. Földhözragadva szerint:

    Parsztvakítás. Sajnálom.

  2. balszélső szerint:

    A szakanyag kifizetésével nem lesz gond. A kivitelezésre én 30 évet saccolok. Ne feledjük, 20 év már eltelt a rendszerváltásból, és pénz manapság még a pályázatok önrészére sincs- ld. Gázművek eladásából tud csak a főváros önrészt előteremteni.

  3. Prendick szerint:

    Nincs szebb, mint “szakértőnek” lenni. Például egy olyan terv elkészítését megcsinálni jó sok pénzét, amiről már az első pillanatban tudni lehet, hogy legfeljebb az unokáink fognak belekezdeni, de ők úgyis a saját terveik alapján.
    Ezen már megint ki kaszál?

  4. miska72 szerint:

    Ezt hívják úgy, hogy parasztvakítás.
    A céget újra be kellene indítani!
    Kinek az államnak!
    Ki nyerne ebből?
    Mi Csepeliek?
    Hogy van az, hogy ami régen működött, az ma nem működik?

  5. lolka szerint:

    Milyen szép Magyar nevü kft.-ok vannak felsorolva !
    Lehet, hogy rossz pl. ez olyan dolog, mintha a harmicéves ladámat elvinném egy kasznishoz nézze már át egy kicsit, mert itt az ajtó alja mintha rozsdásodna . Jó pénzért megnézi és azt mondja -úram az egész alja oda van a küszöbök….stb vegyen inkább egy másikat, mert erre a gatyája rámegy. Itt egy pár kft. jól megfogja tömni a zsebét az az érzésem. Persze a robbanóanyag kutatás az kellett volna már régen…
    “a tulajdonosokkal előre leegyeztetett – ponton történik fúrás és mintavételezés.”…(készithetik a bukszát)

  6. infósferi szerint:

    Örülök, hogy sikerült valami kis munkát adni egy magyar cégnek. Ahogy általában.

  7. hollósi szerint:

    Kikkel akarod beindítani, kedves miska 27? Csak nem azokkal, akik a bezárás előtt irányították? Mert azok most is tevékenykednek a közelünkben.
    Gondolod a beindításban sok köszönet lenne?

  8. miska72 szerint:

    Tisztelt hollósi!

    Igazad van. Ezek csak az eltüntetésben nagyok.
    Hát valahogy Veis Manfréd is elkezdte.
    Igazad van nem ezekkel kell fellendíteni a gazdaságt. De jó volva egy Gróf Széchenyi István, vagy valami hasonló.

  9. Prendick szerint:

    “Örülök, hogy sikerült valami kis munkát adni egy magyar cégnek. Ahogy általában.”

    Nos, gondolom a gödöllői AGRUNIVER végzi a munkát, a dán COWI és a német Weßling veszi fel a nagy lóvét.
    Ahogy általában. 😉

  10. Nagyapó szerint:

    Valamit nem értek. Műszaki gondolkodású vagyok, ezért nem értem. Kinek az érdeke a talajvizsgálat? Tudom mindenkit érint egy szennyezés, talán még az eszkimókat is. Mit akarnak elérni? Kiderítik, hogy a volt erőmű területe szennyezett, akkor lebontják a Powergent? Vagy a volt Trafógyár helyén üzemelő Siemenset megszüntetik? A Weiss gyárak, de a Csepel Művek sem törekedtek szennyezésre, sőt komoly ellenőrzés volt a környezetszennyezés ellen. Nagyobb gond, hogy nem tudják milyen vezetékek húzódnak a föld alatt. Ezt majd újabb felmérésekből tudjuk meg hatalmas pénzért idegen nevű (offshore cégek) által.
    Egy üres területet lehet rehabilitálni, de egy többtulajdonosú, megosztott területet hogyan? Itt két lehetőség van:
    1. a területet bagóért megvett et.-ak tudják, hogy zűr van, és így nem tudják eladni, ezért végezze el az állam a munkát, és ők ezután jó pénzért értékesítik.
    2. valaki kitalálta, hogy ezzel hatalmas pénzeket lehet kaszálni rizikó nélkül, mert úgy is megvalósíthatatlan (újmagyarul nemmegvalósítható), ahogy Prendick írja. Viszont a szép „magyar” nevek alatt magbúvó, valószínűleg offshore cégek nagyot kaszálnak.
    Ugyanígy lehetne vizsgálódni Dunaújvárosban, Diósgyőrben, Peremartonban, stb.

    Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja száját hazudik, ha kinyújtja kezét lop.

  11. Attila szerint:

    Nem tudom, hogy ezt hova írjam, de megint a postásokkal terjesztik a emeszpések a szórólapokat. Bizonyítékom nincs, csak láttam. Esetleg valaki megerősítené az jó lenne.

  12. Bogi szerint:

    240 hektáros területen a korábbi mérések és további 50 fúrásból véleményt formálni nem lehet.Mivel a terület további hasznosítása tervezett sokkal sűrűbb raszter felvétele szükséges. Legalább 300 millió kellene csak az átfogó felderítő tényfeltárásra, majd a gócok részletes tényfeltárására további 300.
    Az ingatlanlobbit természetesen a Dunapart érdekli, beépítettlen vízparti terület egyre kevesebb van a fővárosban. Beruházás csak akkor várható, ha az ingatlan lobbi befektetve 30-50 Mrd-ot nyomott áron juthat hozzá az ingatlanokhoz.
    A klasszikus kármentesítési célokat el lehet felejteni, a néhol 10 m vastagon cementálódott salak felszedése irreális, eredményt csak a gócokban lehet elérni. A többi területen marad a területhasználati korlát.
    A csepeliek talán bízhatnak abban, hogy a tanulmány hamarosan nyilvánosságra is kerül és így legalább mindenki tisztában lesz azzal, hol nem lesz érdemes új lakóparki ingatlant venni.
    Természetesen a megoldásra kell törekedni, de a kockázatokat nem szabad túlértékelni csak azért, hogy kedvezőbb pozícióba kerülhessenek a majdani vásárlók! Alapvetően a területhasználati alternatívákat kell jól behatárolni és nem kell arra törekedni, hogy a csepeli káposzta versenyre kelljen a vecsésivel.

  13. tibor szerint:

    Én még emlékszem arra, amikor egy kánikulai napon a Duna parton két munkás leheveredett a fűbe és a kohósalakból feljövő gázoktól örökre elaludtak.

  14. Jeniszej szerint:

    Nem csak a gyár területén vannak kohó salak és egyéb öntészetből származó töltések.
    Ilyen töltés van az RSD mellett a tíz emeletes házak előtt, melyből a töltés oldalán a mai napig látszik kifolyni a talajból valamilyen kénes színű folyadék.
    A kohászati hulladékból bőven jutott a sóder bányák közvetlen környezetébe is.
    Az Erzsébeten betöltött téglagyári tavakat is ilyen anyagokkal töltötték fel tetézve a bajt mindenféle szeméttel.

  15. annacsepel szerint:

    Állítólag a környezetvédelmi adatok nyilvánosak. A tervnek már készen kell lennie, remélem hamarosan a nyilvánosság is megismerheti azt. Sajnos a kivitelezők honlapjai csak márciusi állapotot mutatnak be. A nyilvánosság legalább olyan fontos, mint ahogy Bátaapátiban tájékoztatták a lakosságot a Radioaktív Hulladéklerakó hatásairól.
    A közpénzen készített dokumentációból remélhetően az önkormányzat is kap majd egy példányt, amibe betekintést nyerhetnek a csepeliek is. Műszakilag a probléma megoldható, jogi és finanszírozási szempontból már nehézségek jelentkezhetnek. Engem főleg az érdekelne, hogy az inkább barnamezős rehabilitáció, mintsem kármentesítés tárgyú probléma megoldási algoritmusa a több száz tulajdonost hogyan vonja be a feladat végrehajtásba és kisajátítás nélkül van e üdvözítő megoldás. Mert ha az anyag csak azt tartalmazza, hogy a terület szennyezett, nagyapáink és az amerikai légierő okozták a problémát, és azt az államnak kellene mondjuk PPP konstrukcióban megvalósítani, az kevés lesz. Félő, hogyha kimondódik az állam felelőssége, akkor hermetikusan le kell zárni a 250 hektárt, különben hetek alatt hulladékdepóvá válik az egész terület – hiszen Állam Bácsi majd megoldja azt. Talán e miatt sem lesz nyilvános az anyag?

  16. Tomek! szerint:

    Nekem nagyszüleim innen mentek nyugdíjba, Apámnak még sikerült innen nyugdíjba menni, anyunak már nem, én még a 90′ évek elején itt voltam Esztergályos inas, majd 2 évig Csőgyári esztergályosként dolgoztam is, Anno még szigorú porta szolgálat volt! Most 20′ évvel a rendszer váltás után, hobbi szinten: a Csepel Művek állítólagos föld alatti bunker rendszerét, valamint légoltalmi rendszereit kutatom, többed magammal…
    Én amondó vagyok… hogy a leírt tényfeltáró cél: Nemes! De kizárólag a piszkos anyagiakat látom mind e mögött!
    Közel 80-100 évig… itt olyan irgalmatlan talaj szennyezés volt, amit elképzelni is nehéz!!!
    Csak amit én a 90′ években láttam… és ki tudja előtte 80-100 évig mi volt itt???
    A másik: tavaly szóltak nekem: hogy az egyik gyár kémény melletti aknában, ömlik a víz, hónapok óta! Kimentem megnéztem!
    Egy hatalmas pince kürtőt láttam, ahova óránként kb. 2-3 hektó víz folyt.
    Ki jöttek a Víz művek!
    Közölték hogy az ipar telep föld alatti világáról semmilyen dokumentumuk nincs!
    Fogalmuk sincs, honnan jön ennyi víz??? és fogalmuk sincs!!!! Hova megy ez az irgalmatlan mennyiségű víz?????
    Régi öregek szerint, egy hatalmas föld alatti bunker rendszer van a Csepel művek alatt… több mint 3 évem ment el rá, hogy felkutassuk!
    De sehol senki nem volt hajlandó segíteni!
    Vagy mert nem tudnak? vagy mert nem is akarnak!
    Véleményem szerint: aki ennek a területnek a föld alatti feltárására pénz kap….. az a nagy semmiért fog hatalmas pénzt kapni!!!!
    Szerintem itt csak a feltárás kerülne: milliárdokba…. a mentesítés: ha az egyáltalán lehetséges lenne?…?…? amiben nem hiszek!!!!
    Annyiba kerülne: amiből az egész Csepel Műveket simán újra lehet építeni!!!
    De mint tudjuk: MO-on sok minden lehetséges!
    Tamás Csepel

Itt lehet hozzászólni !