Csepel.info

Heti Válasz

Az MSZP nemzetbiztonsági szakértői is vizsgálják azokat a szamizdatban terjedő leveleket, amelyek a márciusi pártkongresszus előtt születtek, mégis előrevetítették Gyurcsány Ferenc lemondását, az orosz befolyásszerzést a Molban, illetve egy bérgyilkossal kötendő vádalku lehetőségét. Miután e “rémlátomás” részben már megelevenedett, a Heti Válasz elérkezettnek látja az időt a kordokumentumok kritikai elemzésére.

“Levelem nyílt, de mégis anonim. Ez valószínűleg sokat levon a szavahihetőségéből. Nincs jövőm, csak múltam, és nincs családom se már, amire foghatnám, miért nem merek nyíltan kiállni. Egyszerűen csak ismerlek, mert túl hosszú ideig dolgoztam Veled” – olvasható egy internetes zugba rejtett irományban, amelynek címzettje egy bizonyos miniszterelnök úr (illetve: Kedves Feri!). A www.freewebs.com/beszelo címen elérhető levél február 18-án repült be több szerkesztőség elektronikus postaládájába – ismeretlen feladótól, “egykori barátod, anonym-us” aláírással. Az MSZP-s felső körökben is terjedő dokumentumot először a polgári underground lapjaként ismert Reakció blogon kezdték miszlikre szedni – hetekkel a Gyurcsány Ferenc lemondását hozó március 21-i kongresszus után.

Pedig a levél nem más, mint az MSZP eróziójának lenyomata. A gyurcsányi hatalomgyakorlást leleplezni szándékozó dokumentum bennfentes magabiztossággal sorolja a titkosszolgálat és a szélsőjobb összeműködésének eseteit, valamint a szocialista vetélytársak “elcsendesítésének” stációit. Az írás hitelességét erősíti, hogy február közepi keletkezése óta sorra megelevenedtek a benne foglalt jóslatok – olyan csekélységek, mint Gyurcsány távozása és a gyors orosz befolyásszerzés a Mol olajtársaságban. Ráadásul az “anonymus” név mögé bújt szerző számos ponton beazonosítja magát: egy 1989. januári, Gyurcsánnyal közös KISZ-élményt emleget a levélben, és nyilvánvalóvá teszi, hogy mostanra kiábrándult a (volt) miniszterelnökből. Közben fitogtatja nemzetbiztonsági jártasságát, és bevallja, hogy “tegnap” (az iromány postázása előtti utolsó ülésnapon) a Parlament karzatáról nézte főnöke retorikai vergődését. Emellett kiderül, hogy van egy kedvenc “példabeszéde” Moldova Györgytől, amely szerint “a hajó azért nem megy egy métert sem előre, mert valamelyik hülye a kazán teljes gőzenergiáját a hajókürtre kötötte”.

Ezen kiszólások alapján a Reakció Juhász Ferencben, az MSZP egykori elnökhelyettesében, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának tagjában látta meg a lehetséges szerzőt. A volt honvédelmi miniszter a rendszerváltás előtti évben a Szabolcs-Szatmár megyei KISZ-bizottság első titkára volt, vagyis akár ülhetett is közös aktíván az 1989 januárjában KISZ KB-titkárrá választott Gyurcsánnyal. Hősünk MSZP-elnökhelyettesi szerepköre 2008 tavaszán valóban “kiürült” – hisz’ a pártelnök Lamperth Mónikára testálta a szervezet operatív irányítását. A parlamenti felvételek pedig igazolják, hogy a kormányfő február 16-i felszólalásakor Juhász nem tartózkodott az ülésteremben, később viszont befutott (a “vergődést” tehát szemlélhette éppen a karzatról is). És még egy kulcsmomentum: a titokminiszternek jelölt Ficsor Ádám áprilisi meghallgatásán Juhász a szolgálatok depolitizálására, az ellenzék bevonására és aktív munkára kérte a leendő tárcavezetőt – méghozzá a “kedvenc” moldovai fordulat parafrazeálásával: “határozott igényem, hogy kevés gőzt a sípra, sok gőzt a kerekekre”.

Mindezek alapján annyit állíthatunk, hogy ha nem az MSZP volt elnökhelyettese a levél szerzője, csakis olyasvalaki lehet az elkövető, aki Juhászra akarta terelni a gyanút. Megkíséreltük szóra bírni a volt minisztert, ám munkatársa azt üzente: “Juhász úr visszavonult a pártpolitikától, és ezen az állapoton nem is kíván változtatni.” (Ettől függetlenül a márciusban elnyert MSZP-s elnökségi tagságáról nem mondott le.) Válasz híján maradnunk kell hát annál a megállapításnál, hogy az alább ismertetett, “őszödi típusú” dokumentum egy szocialista belügyekben jártas döntéshozó keze nyomát viseli, és – miként az érintettek megerősítették lapunknak – a párt titkosszolgálati szakértői szintén “ismerik és elemzik” e feljegyzést. Csakúgy, mint azt az összeállítást, amit március 4-én helyeztek el ismeretlenek a www.eastcasablanca.bravejournal.com oldalon (szocialista informátorainkat e-mailben figyelmeztették a mű elkészültére); ez az iromány szintén előrevetíti Gyurcsány – 17 nappal későbbi – bukását, illetve az orosz Gazprom Magyarországra érvényes üzleti taktikáját.

A következő bekezdésekben a két internetes levél leginkább alátámasztható (az élet által részben igazolt) mondatait vonjuk kritikai elemzés alá. Anonym-ust – az áltata használt webcím után – Beszélőnek nevezzük, az Eastcasablanca-honlap szerzőjét pedig Eastként tüntetjük fel. Helyesírási hibáikat javítottuk.

I. A Gazprom-lobbi

Beszélő (február közepe): Miniszterelnök Úr, indítasz-e vizsgálatot annak a belső körökben egyre jobban terjedő hírnek az ügyében, miszerint OMV-s, gazpromos szál van az UD Zrt.-s lehallgatási ügy hátterében? (…) Ha a meggyengült Molt akár az OMV, akár az orosz Gazprom (direktben vagy stróman útján) vagy az OTP-t egy hasonszőrű befektetői kör a közeljövőben mégiscsak megszerzi, miként számoltok el a gyanúval, hogy valaki közületek nem magyar érdeket képviselt az UD-ügyben?

East (március 4.): A Mol megszerzése számos előnyt jelentene az orosz oldalnak. A gázcsőhálózaton kívül a Gazprom megszerezné a Mol földgáztározóit is, ami most különösen fontos, mert ha feltöltik azokat, akkor az Amerika-barát Ukrajnát teljesen meg lehetne fojtani. A következő gázháborúban ugyanis hiába zárnák el a gázt az oroszok, az Európa felé kieső mennyiséget pótolhatnák a Mol továbbfejlesztett tárolókapacitásával.

Az egyik tranzakció március 30-án – legalábbis részben – beteljesedett: a Szurgutnyeftyegaz nevű strómangyanús vállalat (az egyetlen olyan orosz kőolajipari konszern, amely korábban nem terjeszkedett külföldre) megvette az osztrák OMV-től a Mol Nyrt. 21,2 százalékos csomagját. Az időzítés nyilván nem volt független a belpolitikai zűrzavartól: Gyurcsány két nappal korábban a pártelnöki posztról is lemondott.

A Kommerszant című újság szerint Oroszország – Gyurcsány távozásával – a Gazprom egyik lobbistáját veszítette el. A lap arra jutott, hogy a Szurgut révén az oroszok belső információkat szerezhetnek majd a Déli Áramlat alternatívájaként futó – a Mol által is menedzselt – Nabucco-tervről. Ezen állításoknak ad némi nyomatékot, hogy a Kommerszant tulajdonosa, Aliser Uszmanov egyben a Gazprom-leány Gazprominvestholding vezetője (és az Arsenal labdarúgóklub főrészvényese).

Az úgynevezett megfigyelési ügy kirobbanása után kiderült: a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) által lekapcsolt UD Zrt. a Mol belső elhárításaként (is) működött az OMV 2007-es, orosz indíttatású behatolási kísérlete idején. Miként megírtuk (Heti Válasz, 2008. október 2.): az UD a Mol elleni akciók egyik lobbiközpontjaként egy belvárosi ügyvédi irodát azonosított. Az UD “bűneit” feltárandó, Szilvásy György titokminiszter az ezzel kapcsolatos telefonbeszélgetéseket is kiosztotta CD-n a nemzetbiztonsági bizottság MSZP-s tagjainak. Az UD ügyében egyébként már több mint nyolc hónapja folyik a nyomozás, ám egyetlen gyanúsítottja sincs még a “poliptörténetnek”.

Március 10-i hír, hogy a Gazprom valóban tervezi a Békés megyei Pusztaföldvár-Dús gáztároló bővítését, ám ezen a fronton együttműködésre van ítélve a területtulajdonos Mollal.

II. Az NBH közbelép

Beszélő: Feri, tudom, hogyan (…) zajlik a kapcsolattartás a radikális jobboldal jó néhány prominensével, hogy a gárda vezetésének kulcsembere évekig együttműködött a Katonai Biztonsági Hivatallal. Tudom, hogy hónapok óta figyelte az NBH a csőbombás olimpikont. (…) Úgy döntöttek, senkit nem vesznek őrizetbe, csak a bombagyártót. Két hét múlva elengedték, szabadlábon védekezhet, mert 20 darab bomba egy autó csomagtartójában a város legforgalmasabb helyén, nem is olyan nagy ügy. (…) Tudom, hogyan próbálták kicsinálni Orbánt a 2006-os választások előtt. (…) Ugye szép a Kokó kocsmája, Miniszterelnök Úr, és mindenki nagyon fotogén ott, pláne ha vádalkut köthet? (…)Annyira kell, hogy ez a mindenki által megvetett Rohác nevű szlovák bérgyilkos elmondhassa végre a vádalku részeként, hogy személyesen Demeter Ervin és barátai bízták meg az 1998-as robbantásokkal a Fidesz-beli és kisgazdapárti politikusok lakásánál? (…) Annyira kell az a rohadt hazugság, hogy már hónapokkal ezelőtt benyilatkozták a hűbéreseid: ha Rohác elmondja, mit tud, nem kéritek rajta számon az Aranykéz utcai halottakat.

A Jobbiktól eltávolodott szakadár Magyar Gárda – holokauszttagadó – vezetője, Dósa István katonaként vonult nyugdíjba. Apja munkásőr vezérőrnagy volt, s mint két hete megírtuk, Dósa anno elmondta a Jobbik vezetésének, hogy főkapitányi kinevezésekor megkereste a Katonai Biztonsági Hivatal, de ő állítólag visszautasította az együttműködést. Ennek ellenére a jobbikos legendárium titkosszolgálati zsarolással magyarázza Dósa továbbradikalizálódását.

A 2008. október 23-án a Nyugatinál lefülelt bombagyáras olimpikon, Tölgyesi Krisztián őrizetét a rendőrség valóban megszüntette (még tavaly). Az NBH terrorcselekmény-gyanúja tehát nem állt meg: végül robbanószerrel való visszaélés miatt indult eljárás a sportoló ellen.

A Stop.hu portál május 9-én arra a következtetésre jutott, hogy az 1998-as Aranykéz utcai robbantással is összefüggésbe hozott Jozef Rohác alkut kötött a rendőrséggel, ezért már nincs szüksége sztárügyvédekre. A nyomozás szerint a Rohác-banda számlájára legalább tíz 1998-as merénylet írható – köztük a Szájer József fideszes és Torgyán József kisgazda politikus lakhelye elleni akciók. A kormánypárti sajtó már a 2006-os választási hadjáratban igyekezett azt sugallni, hogy az ellenzék kampánycélú “önrobbantásairól” lehet szó. Akkor nem Rohác volt a kulcsfigura, hanem a pártvezetők elleni merényletek mögé ugyancsak odasejtetett M. Róbert – aki Kovács István Box utca nevű éttermében Orbán Viktorral is lefotóztatta magát.

III. Fókuszban: Szili és Kiss

Beszélő: Igaz-e, hogy titkosszolgálati módszerrel megzsarolták Szili Katalint, kihasználva egy emberileg érthető, de politikusként fel nem vállalható magántitkát? (…) Pécsnek legalább lesz majd egy jó polgármestere! Ez is valami, nem? (…) Igaz-e, hogy sikerült mattot adnod annak a Kiss Péternek, aki egy kicsit közelebb került a kelleténél az Asia Center vezetőihez, tudod, akik ellen úgy nagyjából egymilliárdos csalás ügyében őrizetbe vételi stádiumban tart a nyomozás?

Az MSZP-s pártközvéleménynek nincsenek bizonyítékai a Szili Katalin elleni zsarolásról, ám forrásaink rögzítik: a házelnököt “föntről hajszolták bele a pécsi polgármester-jelöltségbe”. Az Index például már február 9-én kijelentő módban beszélt Szili indulásáról, azzal a – május 10-i Fidesz-henger fényében anakronisztikus – kiegészítéssel, hogy “valószínűleg remekül jön ki az ügyből, másrészt remek területi bázist építhet magának”. A politikus nyilatkozatban szögezte le: senki nem befolyásolja abban, hogy vállalja-e a megmérettetést – “ebben nincs semmilyen alulról vagy felülről jövő pártutasítás”.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság cáfolta lapunknak, hogy nyomozás folyna a XV. kerületi Asia Center vezetői ellen. Az igazsághoz tartozik viszont, hogy az áruház alapítója, Song Wu Qiang 2005-ben tagja volt az Egymásért Egy-Másért Alapítvány kuratóriumának; e szervezet ügyében tavaly emelt vádat az ügyészség, miután az elkövetői kör a 2004-es uniós csatlakozás után – milliárdos áfacsalás kíséretében – hozott forgalomba távol-keleti élelmiszereket. Ugyancsak tény, hogy Kiss Péter 1994 óta az Asia Centernek is otthont adó Újpalota országgyűlési képviselője, emellett remek kapcsolatot ápolt azzal a Galambos Lajossal, aki korábban az NBH főigazgatója volt, ma pedig a vád alá vont Egymásért Alapítvány kurátora. Mindez azonban nem bizonyítja, hogy Kiss zsarolható lenne milliárdos csalási ügyekkel.

IV. Az MSZP Gyurcsány után

Beszélő: Miniszterelnök Úr, ne nézz teljesen hülyének bennünket. Azt hiszed, nem látjuk, mit is készítesz elő nekünk márciusra? (…) Kilóra és centire felmérted, hogy a 2010-es hajó elment. (…) Pontosan tudod, hogy mi kell Neked: a pártelnöki tiszt. A 2010-es választás elvesztésének másnapján átszervezitek, feloszlatjátok, újjáalakítjátok – a megfelelő rész aláhúzandó – a pártot. Az öreg pártharcosoknak annyi.

East: Nyilvánvaló, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nem tarthatja meg politikai hatalmát (…). Kell egy ember, aki a régi vezér távoztával kézben tartja a pártot (…), hogy a Gazprom-érdek ne sérüljön. Nem jöhet más szóba, mint Hagyó Miklós.

Újra hangsúlyozzuk, ezek az idézetek február közepén, illetve március 4-én születtek, vagyis bőven a Gyurcsány-féle lelépéssorozat megkezdése előtt. Politikai elemzők ekkor még nem bátorkodtak új politikai korszak beköszöntéről értekezni – pláne nem arról, hogy a kormányfő nem tarthatja meg hatalmát.

Semmi nem igazolja, hogy Gyurcsány Hagyó Miklósra hagyta volna a pártot. Ahhoz viszont nem fér kétség, hogy Budapest főpolgármester-helyettese az MSZP legnagyobb lobbicsoportjának informális vezetője. A fővárosi pártszerv elérte például, hogy – noha a választmány csak május 23-án tárgyal a 2010-es képviselőjelölt-kiválasztás rendjéről – az országos elnökség máris jóváhagyta a budapesti egyéni és listás indulók nevét. Bizonyossá vált tehát: a “régiek” (Baráth Etele, Filló Pál, Csiha Judit) helyein a Hagyóhoz hű titánok (Bárándy Gergely, Tóth Csaba és a Gyurcsánytól megörökölt kormányszóvivő, Budai Bernadett) képviselik majd az MSZP-t, vagyis minden adott, hogy az “öreg párt harcosoknak” annyi legyen. A sietős listaállítást indokolhatja, hogy az európai parlamenti bukta után vélhetően felerősödik majd a szocialisták önkormányzati embereinek hangja – akik az előre hozott választásban érdekeltek. Ha ugyanis a Fidesz már 2009-ben hatalomra kerül, a 2010. őszi helyhatósági voksolásig kophat annyit a népszerűsége, hogy az MSZP-nek legyen esélye megőrizni városi-települési pozícióit.

V. A keletnémet kapcsolat

East: Hagyó Miklós nem volt mindig politikus, a Stasi vagyonkezelőjének, Zeno Meiernek egyik embereként tevékenykedett korábban Magyarországon.

A HVG már 1998-ban megírta, hogy a volt NDK pártállami pénzeit részben a bécsi CW Bankon keresztül bontották le; jellemzően úgy, hogy akadtak ügyvédek, akik a tartozások üzemszerű vissza nem fizetésénél bábáskodtak. Az egyik “címeres” közreműködő, a svájci Zeno Meier több vállalkozást üzemeltetett Magyarországon, melyekben vezetőként feltűnt Hagyó Miklós. A főpolgármester-helyettes 2007-ben azt nyilatkozta a Magyar Narancsnak: a CW-hitelek felvételekor még nem viselt tisztséget e társaságokban, sőt, nem is esett egybe Meier és az ő céges korszaka. A fenti idézet szerzőjének azért lehetett fontos összekapcsolni Hagyó nevét a Stasi-pénzekkel, mert az orosz-német koprodukcióban megvalósuló Északi Áramlat gázvezeték-vállalatot a keletnémet állambiztonság volt őrnagya, Matthias Warning vezeti. Ebből kellene következnie, hogy a magyar közreműködéssel készülő Déli Áramlatnál is Stasi-környéki bizalmasok sürögnek. Ez azonban már az összeesküvés-elméletek világa, úgyhogy az eddigieknél messzebb nem merészkedünk.

VI. Utóirat

Beszélő: Ha csak ilyen eszközökkel lehet 2010-ig kormányon maradni, akkor (…) nem kell a hatalom, legalábbis nekünk nem. (…) Tudom Feri, hogy mindent tagadni fogsz, égbekiáltó, aljas lejáratást emlegetsz. (…) Esetleg elintézed azzal, hogy jobboldali provokáció és a polip műve! Pedig a fent leírtak döntő többségét több tucat ember memóriája és jó néhány (pechedre) megmaradt dokumentum őrzi – még néhány évig.

Forrás: Heti Válasz

This entry was posted on 2009. május 24. vasárnap at 22:57 and is filed under Gazdaság, Pártok. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.