Így még egyszer nem lehet háborút indítani – állítják a britek
Mandiner
Megbánta tettét az az iraki férfi, aki maga esett neki Szaddám Huszein szobrának 2003-ban – derül ki a BBC videoriportjából. A férfi maga is átélte a Szaddám-rezsim borzalmait és örült az amerikai csapatok érkezésének. Ma már úgy gondolja, hogy Bush és Blair tovább rontották a helyzetet.
Nem számoltak a következményekkel, hibás hírszerzési adatokból tájékozódtak, és rossz időben indították a katonai akciót. Erre jutott az a vizsgálóbizottság, amely a britek 2003-ban kezdődött iraki katonai szerepvállalásával foglalkozott, azzal a céllal, hogy ilyesmi még egyszer ne fordulhasson elő. A testület jelentése hét évig készült, és háromszor olyan hosszú, mint a Biblia – írja az Origo.
Visszaépítené Szaddám szobrát, ha tehetné – nyilatkozta a BBC-nek az iraki férfi, aki azt ledöntötte. Kadhim al-Jabbouri az iraki diktátor motorjait szerelte, de kegyvesztett lett és bebörtönözték. Az iraki férfi arról is beszél, hogy 14-15 családtagját is kivégezte Szaddám és örült az amerikaiak érkezésének.
„Amikor hallottam, hogy az amerikaiak elérték Bagdad határát, nagyon örültem és elindultam egy kőtörő kalapáccsal a térre. Nekiestem a szobornak. Le akartam dönteni. Mielőtt a szobor ledőlt volna, az egyik katona egy amerikai zászlót tett az arcára. Ezt nem tudtam elfogadni és egy iraki zászlót adtam neki helyette.”
Kadhim ezek után arról beszél, hogy később egyre rosszabban alakultak a dolgok az országban. „Szaddám embereket ölt, de ez semmiség volt a mostani kormányhoz képest. Szaddám távozott, de 1000 másik Szaddám került a helyére. Úgy érzem, hogy ellopták tőlem Irakot (…) Bush és Blair teljes bizonnyal hazudnak. Lerombolták Irakot és a nulláról kezdhettünk mindent újra. A középkorba taszítottak minket vissza vagy korábbra. Ha bűnöző lennék, a saját kezemmel ölném meg őket.”
Forrás: Mandiner
Így még egyszer nem lehet háborút indítani
Irak 2003-as katonai lerohanása nem a végső megoldás volt, mert arra azelőtt került sor, hogy a Szaddám Huszein elmozdítására tett összes – főként az ENSZ-en keresztül bonyolított – békés erőfeszítést kimerítették volna, az invázió indoka, vagyis az iraki diktátor tömegpusztító fegyverarzenálja (WMD) pedig nem volt igazolható. Ezek a legsúlyosabb következtetései annak a brit jelentésnek, amelyet szerda délelőtt ismertettek Londonban.
Azt is megállapították, hogy az Egyesült Királyság nem volt elég körültekintő, amikor 2003-ban – „hibás hírszerzési adatok alapján” – arról döntött, hogy az Egyesült Államok oldalán beszáll a háborúba, mertnem készült fel eléggé, alábecsülte a lépés következményeit, a vállalkozás céljai pedig kudarcba fulladtak”.
Ráadásul Tony Blair miniszterelnök felülbecsülte, hogy mennyire képes a George W. Bush vezette washingtoni döntéshozókra hatni.Ilyen horderejű döntéseket legközelebb „teljes szigorral” kell megvitatni,hiszen látható, hova vezet, ha ez elmarad, ahogy 2003-ban, fogalmazott a jelentéstevő bizottságot vezető Sir John Chilcot.
Hétévnyi munka érett be
Az akkori munkáspárti miniszterelnök, Gordon Brown még 2009 júliusában nevezte ki az iraki háborúban való brit részvétel körülményeit tisztázni hivatott bizottság élére a neves exdiplomata Chilcotot, aki a több mint 100 tanú bevonásával készült jelentés közzététele előtt a BBC-nek ismét világossá tette, amit hét évvel ezelőtt is elmondott: nem feladatuk, hogy egyes személyeket vagy intézményeket kritizáljanak, deha olyan bizonyíték kerül eléjük, ami ezt megkívánja, akkor meg fogják tenni.Vagyis megelőlegezte, hogy egyeseket komolyan bírálnak majd.
Az persze kérdéses, hogy a most ismertetett konklúzióknak lehet-e bármilyen jogi következménye – netán felelősségre vonnak-e politikusokat. Chilcot ez ügyben is igyekezett jó előre hűteni a kedélyeket, mondván, az általa vezetett testület nem bíróság, legfőbb céljuk pedig az, hogy a jövőbenne lehessen olyan háborút indítani, amelynek hivatalos ürügye – mint a WMD-k – erősen kérdéses.
Blair szerint tisztázták őt
A brit részvételről döntő Tony Blair egykori kormányfő, aki többször is tanúskodott Chilcoték előtt, korábban elnézést kért, amiért„hiányos hírszerzési információk” birtokában küldte a katonáit Irakba,és nem voltak felkészülve az invázió utáni – máig tartó – vérontásra, amelynek áldozatait egyes becslések 600 ezer körülire teszik, mások több millióról beszélnek – az Irak lerohanását vezető Egyesült Államok 4487 katonát vesztett.
Igaz, Blair azt is mondta, azok alapján, amit akkor a Huszein jelentette veszélyről hallott, ma sem döntene másképp. A jelentése következtetéseit ismertetve Chilcot utalt is arra, hogya politikus valós veszélynek tekintette az iraki WMD-arzenált,azt az érvelést viszont nem fogadták el Blairtől, hogy képtelenség volt felmérni, milyen következményekkel jár majd Irak lerohanása.
A volt kormányfő Chilcot sajtónyilatkozata után közleményt adott ki, amelyben úgy fogalmaz: „A jelentés után abba lehet hagyni a hazug és rosszhiszemű vádaskodást. Lehet ellenezni a döntésemet, és lehet vele egyetérteni, de a jóhiszeműség vezérelte, és az, hogy az országom érdekeit szolgáljam.”
Mire ezt elolvassák…
A közel 2,6 millió – vagyis három bibliányi – szóval megírt Chilcot-jelentés közzététele előtt a legnagyobb brit médiumokban az iraki háborúban elesett 179 brit katona családtagjai szólaltak meg, vegyes reakciókkal: a legtöbben igazságot akarnak, mások viszont kételkednek abban, hogy ez a dokumentum alkalmas lenne erre, mert egyetlen célja, hogy „fehérre mossa” az akkori döntéshozókat.
A családtagok egyébként, hasonlóan néhány főbb közjogi méltósághoz, embargós – vagyis a közzététel előtti – állapotában hozzáférhettek a jelentéshez, amelyhez Sir John szerint „felbecsülhetetlen segítséget” nyújtottak: „Remélem, amikor elolvassák, azt fogják érezni, hogy ha az általános kérdéseiket nem is oldottuk meg, de a legjobb tudásunk szerint megválaszoltuk őket.”
Forrás: Origo
Az USA minden háborúját hazugsággal kezdte. Jelenleg gyakorolja régi szokását.
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja száját, hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.