Magyar Hírlap
A parlament 122 igen és 63 nem szavazattal elfogadta hétfőn Magyarország jövő évi költségvetését, amelyet a kormány az adócsökkentés, az otthonteremtés és a gyarapodás büdzséjeként jellemzett.
A büdzsé új szerkezetben készült el, három részből áll: az állam működési költségvetése nullszaldós lett; a másik kettő az uniós és a hazai fejlesztési forrásokat tartalmazza, ezek jelentenek az uniós statisztika szerint is elszámolt deficitet.
Az Országgyűlés az államháztartás központi alrendszerének 2017. évi bevételi főösszegét 17 431 milliárd 347,9 millió forintban, kiadási főösszegét 18 597 milliárd 705 millió forintban, hiányát 1 166 milliárd 357,1 millió forintba állapította meg.
A bevételi és kiadási főösszegeken belül az Országgyűlés a hazai működési költségvetés 2017. évi bevételi főösszegét 14 721 milliárd 931,6 millió forintban, kiadási főösszegét 14 721 milliárd 931,6 millió forintban határozta meg, azaz egyenlegét 0 forintban állapította meg, ami azt jelenti, hogy a központi alrendszernek hiány nélkül kell működnie.
A bevételi és kiadási főösszegeken belül a parlament a hazai felhalmozási költségvetést is létrehozta, ennek 2017. évi bevételi főösszegét 1 164 milliárd 250,4 millió forintban, kiadási főösszegét 1 636 milliárd 611,9 millió forintban határozta meg, hiányát 472 milliárd 361,5 millió forintban állapította meg.
Az elfogadott bevételi és kiadási főösszegeken belül az Országgyűlés az úgynevezett európai uniós fejlesztési költségvetés 2017. évi bevételi főösszegét 1 545 milliárd 165,9 millió forintban, kiadási főösszegét 2 239 milliárd 161,5 millió forintban jelölte ki, hiányát 693 milliárd 995,6 millió forintban állapította meg.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter korábban, a benyújtásakor az adócsökkentés, az otthonteremtés és a gyarapodás költségvetésének nevezte a jövő évi büdzsét. Úgy fogalmazott: a költségvetés biztosítja, hogy minden magyar ember léphessen egyet előre.
A büdzsé 3,1 százalékos gazdasági növekedéssel és 2,4 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal számol; az államadósság GDP-hez viszonyított aránya tovább mérséklődik.
A költségvetési törvény értelmében – a stabilitási törvénynek megfelelően – az államadósság-mutató a 2016 végére várható 73,5 százalékról 2017 végére 71,9 százalékra csökken a GDP-hez mérten. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény alapján az államháztartás 2017. december 31-ére várható, tervezett adóssága 312,0 forint/euró, 284,7 forint/svájci frank és 282,8 forint/amerikai dollár árfolyam mellett 26 936,3 milliárd forint lesz.
Minden szakterület számára többletforrás jut jövőre az idei évhez képest. Oktatásra 270 milliárd, egészségügyre 167 milliárd, tb- és jóléti kiadásokra 155 milliárd, kultúrára 66 milliárd többletforrást tartalmaz a jogszabály. A rendvédelem 114, az önkormányzatok 5 milliárd, az igazságügy 26 milliárd, a külügy 10 milliárd többletforrásra számíthat. A honvédelem az ideinél 51 milliárd forinttal nagyobb büdzséből működhet jövőre. A 2240 milliárd forintos uniós forrásfelhasználáson kívül további 1600 milliárd forintot fordítanának a fejlesztések támogatására.
Jövő év január elsejétől 5 százalékra csökken a tej, tojás és baromfihús áfája, ami jelentős támogatást jelent minden magyar családnak. Emellett növelni fogja a hazai termelők versenyképességét és hozzájárul a kereskedelmi forgalom bővüléséhez.
Az éttermi szolgáltatások áfakulcsa is csökken 18 százalékra, ahogy az internethozzáférésé is. Jövőre továbbra is 15 százalék lesz a személyi jövedelemadó kulcsa, ami Európában az egyik legalacsonyabb.
A törvény alapján az előre nem várt kockázatok kivédésére a kormányzat ismét két típusú központi tartalékot képzett. Az Országvédelmi Alap célelőirányzata és a rendkívüli kormányzati intézkedések tartaléka együttesen 170 milliárd forint, ebből az Országvédelmi Alap 2017-es előirányzata 60 milliárd forint, míg a rendkívüli kormányzati intézkedéseké 110 milliárd forint lesz. 2016-ban az előbbi 70 milliárd forint volt, utóbbi pedig 100 milliárd forintot tett ki. A tartalékok rendszerét erősíti a költségvetési fejezetenként képezett stabilitási tartalék, amelyek együttes összege mintegy 35 milliárd forintot tesz ki, ezek felhasználására a kormány döntése alapján az év utolsó negyedévében lesz lehetőség. Így a fejezetenkénti tartalékokkal együtt több mint 200 milliárd forint “biztonsági tartalék” van a jövő évi büdzsében.
Több mint 420 milliárd forintot csoportosítottak át az idei büdzsében
Az Országgyűlés hétfőn elfogadta az idei költségvetés módosítását, amely a hiány változatlanul hagyása mellett több mint 420 milliárd forinttal növelte meg a büdzsé kiadási és bevételi oldalait.
A képviselők 121 igen szavazattal, 63 nem ellenében hagyták jóvá Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter javaslatait.
A tárcavezető közlése szerint a törvénymódosítás egyik legfontosabb indoka a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ és a szakképző centrumok költségvetési problémáinak megszüntetése, aminek érdekében a Ház több 100 milliárd forinttal, 640 milliárd forintra növelte a decentralizáció előtt álló szervezet állami támogatását.
A törvénymódosítás emellett anyagi hátteret biztosít a Testnevelési Egyetem új kampuszának felépítéséhez (6 milliárd forint), a Modern városok programhoz (50 milliárd forint) és a terrorellenes intézkedésekhez (10 milliárd forint).
A változtatással figyelmet fordítottak a Magyarország kurdisztáni katonai szerepvállalásának 2015-ről áthúzódó kiadásaira, az otthonteremtési program (csok) bővítésére, valamint a hazai fő- és mellékúthálózat felújítására (69,3 milliárd forint).
Az elfogadott javaslat egy új előirányzata összesen 6 milliárd forintos forrást nyújt a budapesti elővárosi közlekedés támogatására, továbbá megteremtették az anyagi hátterét a 2017-es Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválnak (6,1 milliárd forint), a még idén megvalósuló kulturális és sportrendezvényeknek és a kárpátaljai gazdaságfejlesztési stratégiának (2,1 milliárd forint).
A képviselők a központi tartalékkeretet 20 milliárd forinttal emelték meg, míg az Országvédelmi Alap előirányzatát 10 milliárd forinttal növelték.
A parlament az előző héten több ponton is tovább változtatta az eredetileg benyújtott törvényjavaslatot, ami további 14,4 milliárd forinttal növelte a 2016-os büdzsé bevételeit és kiadásait, miközben a hiányt változatlanul hagyná.
A képviselők ekkor döntöttek arról, hogy 15 milliárd forinttal 85 milliárd forintra emelik a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) dologi kiadásainak keretét, miközben az ott dolgozók juttatásait ugyanekkora mértékben csökkentik.
Ezzel egy időben hat fővárosi kiemelt sportegyesület támogatását megduplázták és így összesen 3,4 milliárd forintra emelték, míg a Magyar Kézilabda Szövetség 1,9 milliárd forintot kapott feladatai ellátására. A Miniszteri Kabinetiroda 1,8 milliárd forintos forráshoz jutott az 1956-os emlékév németországi eseményeinek finanszírozására.
Forrás: Magyar Hírlap
