Feloszlatta volna a fővárosi közgyűlést a Fidesz. Kivágóné szerint ő a hazáját védte.
MTI, Magyar Nemzet, Vg.hu, Magyar Hírlap, Origo, Wikipédia, Csepel.info
Pár napja Tarlós István kijelentette: a fővárost vezető MSZP-SZDSZ koalíciót terheli a felelősség azért, ha elfogadják az önkormányzat számára előnytelen, különlegesen rossz költségvetést, amelynek kapcsán az ellenzéknek az előterjesztést jobbító összes módosítását elutasították. Mostanra a főváros vezetése visszavonta költségvetés-tervezetét. Az alábbiakban olvashatják hírösszefoglalónkat az elmúlt napok legfontosabb eseményeiről.
A Fidesz fővárosi frakcióvezetője, azáltal, hogy csütörtökön a Fővárosi Közgyűlés elé terjeszti a városvezetés a költségvetést, igazolva látja azt a korábbi feltételezését, miszerint álságos, komolytalan tárgyalássorozatot folytattak az ellenzékkel, addig, amíg ismét meg nem lesz az egyfős többségük. A politikus érdekesnek tartja azt, hogy miközben Hunvald Györgynek olyan ügyeket rónak fel, ami VII. kerületi polgármesterségéhez köthető, mégsem erről a tisztségéről, hanem a fővárosi képviselőségéről mondatták le. Ez azt látszik bizonyítani, hogy az MSZP-t nem morális motiváció vezette, hanem „kizárólag a politikai haszonszerzés”. Az elmúlt hetekben többször utaltak arra a szocialisták, hogy bíznak Hunvald György lemondatásában. Hozzátette, hogy szerinte erre „a történelmi hagyományok alapján megvannak a módszereik”.
Tarlós közölte, hogy a szocialistáknak a lemondatásról szóló kijelentései alapján már érzékelte, hogy nem komolyak a tárgyalási szándékok, ezért ennek megfelelően kezelte ezeket a találkozókat. Rámutatott, hogy az úgynevezett egyeztetéseken egyetlen egy igazán fajsúlyos ellenzéki javaslatot sem fogadott el a koalíció. „Kenegették a költségvetést”, egy-két milliárd forintos tételekkel „variáltak” csak, miközben tárgyalni sem voltak hajlandók a főváros hatalmas adósságáról, vagy a BKV helyzetéről. Mindez előre vetítette a mostani történéseket, a költségvetési tárgyalások eredménytelenségét, „ami engem nem lep meg egy kicsit sem” – jegyezte meg.
Tarlós közölte, ha a koalíció elfogadja ezt a város számára káros költségvetést „lelkük rajta”. Az ellenzék számára ez politikailag nem is biztos, hogy olyan nagy baj, a városra nézve azonban előnytelen. Ha ezt a költségvetést elfogadják, minden felelősséget a koalíció visel – állapította meg. Hangsúlyozta azt is, hogy az utóbbi hetek történései alapján „a budapesti MSZP felelőssége nagyobb az ügyben, mint Demszky Gáboré”.
A fővárosnak mégsem lesz ma költségvetése
Nem lesz költségvetése ma a fővárosnak, mivel kifogást nyújtottak be tegnap a Fővárosi Választási Bizottság azon határozata ellen, amelyben Kivágó Iván Györgynének adta ki a Hunvald György lemondásával szabaddá vált fővárosi szocialista képviselői mandátumot. A kifogást az Országos Választási Bizottsághoz továbbítják, amely háromnapos jogorvoslati határidőben bírálja azt el. A beadvány benyújtója azt kifogásolja, Hunvald nem önként, hanem pártja nyomására mondott le.
Az MSZP-t az ő múltja sem zavarja
Nem talál abban semmi kivetnivalót, hogy az állambiztonságnál dolgozott Kivágó Iván Györgyné – mondta Mesterházy Attila, az MSZP-frakció vezetője
Nem az alapján kell megítélni Kivágó Iván Györgyné, hogy az állambiztonságnál dolgozott-e vagy sem, hanem az alapján, hogy mit fog tenni a közgyűlésben – jelentette ki Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorában. Közölte, az MSZP budapesti pártszervezetének dolga, hogy kit jelöl önkormányzati képviselőnek az előzetes letartóztatásban lévő Hunvald György helyére, ebbe az országos elnökségnek beleszólási joga nincsen. Mesterházy megjegyezte: nagyon sok magyar embert lehetne diszkvalifikálni pozíciókból, ha azt néznék, hogy dolgozott-e a III/II-es kémelhárító főcsoportfőnökségnek. Sok országban arra büszkék szoktak lenni, hogy valaki a kémelhárításnak dolgozott – fűzte hozzá.
Feloszlatná a fővárosi közgyűlést a Fidesz
A fővárosi közgyűlés feloszlatását kezdeményezte a Fidesz és az MDF frakciója a testület csütörtöki ülésén.
Tarlós István, a Fidesz-frakcióvezető az indítvány ismertetésekor azt mondta: mivel a közgyűlés nem fogadta el sem a törvényben előírt március 15-i, sem az április végi póthatáridőig a főváros költségvetését, így az alapvető törvényi kötelezettségének sem képes eleget tenni.
Csütörtök reggel a főváros vezetése az idei költségvetés-tervezetet és minden vele összefüggő témát – például a beruházási javaslatokat – is visszavonta, mivel továbbra sincs meg az MSZP-SZDSZ koalíció többsége. A koalíciónak és az ellenzéknek is 33-33 képviselője van.
A héten az SZDSZ ízléstelennek nevezte Kivágóné jelölését. A Fidesz pedig azt közölte: jellemző, hogy az előzetes letartóztatásban lévő Hunvald helyett egy volt kommunista állambiztonságival látnák el a szocialisták a fővárosi emberek képviseletét. Kivágó az MTI-nek hétfőn azt mondta: szerinte sokkal fontosabb Budapest költségvetése, mint az, hogy az azt megszavazó egyik képviselő a Kádár-rendszerben az állambiztonságnál dolgozott.
Szavazategyenlőség miatt nem oszlott fel a Fővárosi Közgyűlés
Az előzetes várakozásoknak megfelelően szavazategyenlőség miatt nem született döntés a Fővárosi Közgyűlés csütörtöki ülésén az önkormányzat feloszlatásáról. A Fidesz–KDNP–MDF kezdeményezéséről név szerinti szavazással döntöttek.
A feloszlatást a kezdeményezők 33 képviselője támogatta, az MSZP–SZDSZ-koalíció ugyancsak 33 tagja pedig elutasította. A közgyűlés feloszlatásához 34 szavazatra, minősített többségre lett volna szükség. Ez jelenleg az MSZP–SZDSZ-koalíciónak sincs meg, mivel a mandátumáról lemondott Hunvald György utódjának megjelölt Kivágó Iván Györgyné mandátumának kiadása ellen kifogást nyújtottak be.
Az ellenzéki javaslatról hosszas politikai jellegű vita bontakozott ki, amelynek során kölcsönösen egymást okolták azért, hogy a városnak még mindig nincs költségvetése. Az ellenzékiek felrótták a városvezetésnek, hogy csak alibitárgyalásokat folytatott velük a költségvetésről addig, míg Hunvald György le nem mondott mandátumáról. Tarlós István szerint az alibitárgyalásokat jól mutatta az is, hogy a főváros 2010 utáni működését jelentősen befolyásoló kérdésekről nem is kívántak velük egyeztetni. Tarlós István és Hock Zoltán (MDF) úgy vélte, hogy a főváros egyre nagyobb eladósodásáról, vagy a BKV helyzetének rendezéséről mindenképpen érdemi vitát kellene folytatni a frakcióknak.
A közgyűlés két fideszes tartózkodással döntött arról, hogy újabb egy hónappal meghosszabbítja a Fővárosi Önkormányzat átmeneti finanszírozásról szóló rendeletét. Ez alapján költségvetés hiányában is tovább működhet az önkormányzat és annak intézményei. Az államtól azonban a költségvetés elfogadásáig havonta mintegy ötmilliárd forinttal kevesebb támogatást kap a főváros.
Kivágóné vallott a tévében
„Az illegális határátlépések és a csempészések területével foglalkoztam a III/II-es főcsoportfőnökségnél” – mondta el a TV2 reggeli műsorában a kommunista titkosszolgálatoktól tudomásunk szerint alezredesként leszerelt Kivágó Iván Györgyné. Az MSZP-s Hunvald Györgynek a fővárosi önkormányzati helyére pályázó szintén szocialista politikus hozzátette, hogy nem lép vissza, mivel már húsz éve nem ott dolgozik. Ismert, hogy 20 évvel ezelőtt Magyarország határain a tiltott határátlépőkkel szemben még érvényben volt a lőparancs. Az osztrák határnál felállított „vasfüggönynél” több honfitársunk lelte halálát, mert a kommunista diktatúrából a szabad világba vágytak, ezért agyonlőtték őket a határőrök.
„Számítottam arra, hogy megtámadják a mandátumomat azután, hogy milyen hecckampány indult ellenem” – mondta el a politikus a TV2 reggeli műsorában. „Nem felel meg a valóságnak, hogy disszidenseket és azok rokonait figyeltem meg” – tette hozzá. Kivágóné szerint az emberek nincsenek tisztában azzal, hogy az egyes csoportfőnökségek milyen területekkel foglalkoztak. Elmondása szerint a kémelhárításon belül a határőrizeti szervek és a vám területével foglalkozott. Mindez kiegészítendő azzal, hogy az illegális határátlépésekkel és csempészésekkel foglalkozó alosztály feladata sem lehetett idilli, hiszen a rendszerváltásig érvényben lévő lőparancs miatt több magyar, Ausztriába szökni próbáló magyar állampolgárt lőttek agyon az osztrák–magyar határon. Kivágóné – aki a mai magyar demokráciában is megtalálta a helyét, hiszen Soroksár alpolgármestere és a létminimum alatt élők képviselője lehet – a diktatúrabeli, a humanista célokat figyelmen kívül hagyó feladataikról így mesélt a tévéműsorban: „Abban az időben is voltak illegális határátlépések, csempészések, ezekkel kapcsolatban egy ország védelme esetén oda kell figyelni.”
Később már nem volt szükség a “védelemre”
Ugyanakkor a kommunista Magyarországon a csempészések felügyelete sem lehetett hálás feladat. Az ország területére a magyar háztartások korszerűsítését szolgáló, tartós fogyasztási cikkekre a nyugati utakhoz és valutához korlátozottan hozzájutó, egyszerű magyar állampolgárok leginkább úgy tehettek szert, ha ezeket a termékeket a vámhatóságot kikerülve becsempészték Magyarországra, mivel a vámot nem tudták volna kifizetni. A Kivágó családnak ilyen trükkökkel feltehetően nem kellett foglalkoznia, hiszen információink szerint a politikus férje, Kivágó Iván György fénykorában sikeres külkereskedőként kereste kenyerét.
Az egykoron a kommunisták fő ellenségének – ma barátjuknak – számító Demszky Gábor főpolgármester szerdán a TV2-nek kijelentette: „Emberileg nem érzem jól magam ebben a helyzetben.” Szerinte őt is megfigyelhette Kivágóné mint kémelhárító, hiszen annak idején több külföldi vendég is érkezett turistaként a demokratikus ellenzék tagjaihoz, így többek között hozzá is. A főpolgármester kijelentésére reagálva Kivágóné elmondta: Demszky úrnak tudnia kell, hogy a III/II-es csoportfőnökség nem az ő figyelésével foglakozott. „Ha ő is vett részt csempészésben, akkor lehet, hogy megfigyeltem, de ezt csak viccből mondtam” – tette hozzá. Ami azonban nem vicc, és alátámaszthatja Demszky és Kivágóné történelmi kapcsolatát, az az a tény, hogy Magyarországra a tiltott irodalom termékeit is csempészni kellett. Ezeket a szamizdat könyveket később az állampárt rendőrségének zaklatásai közepette az akkori földalatti ellenzék terjesztette, akiknek ismert alakjai SZDSZ-esek és ma már a kommunisták leghűségesebb társai.
Ahol magyarokat lőttek agyon: a vasfüggöny
A 260 kilométer hosszúságú magyar–osztrák határon 1949-től – az illegális határátlépések megakadályozására – különböző technikai rendszereket, drótkerítéseket és aknazárat hoztak létre. Ezzel egy időben lövészárkokkal, betonbunkerekkel és aknamezőkkel erősítették meg a 621 kilométeres magyar–jugoszláv határt is.
Az elsőgenerációs vasfüggöny egy aknamező volt, amit két, faoszlopokra szegezett szögesdrót vett közre. Ez pontosan követte a határvonalat, hasonlóan a második generációs vasfüggönyhöz. Ez az aknazár közvetlenül a határvonalon húzódott. Az első, hevenyészett határzárral azonban sok volt a gond, a fatestű aknák vagy maguktól is felrobbantak, vagy épp akkor nem működtek, amikor kellett volna.
A technikai problémák és a politikai helyzet enyhülése miatt 1955 őszétől elkezdték felszedni az aknákat, amivel 1956 szeptemberére végeztek. Ez tette lehetővé, hogy a szabadságharc leverése után százezrek meneküljenek át Ausztriába. A forradalom leverése után, 1957 márciusában a kormány határozatban rendelte el az újratelepítést.
A második változat két – betonoszlopokra rögzített – szögesdrótkerítés volt, közte egy öt méter széles, félméterenként bakelittestű aknákkal teleszórt aknamező, mellette felgereblyézett nyomsáv és járőrút. Ezt a rendszert azért kellett felszámolni, mert az eső többször is kimosta az aknákat a földből, ami Ausztriában több halálos balesetet, csonkolást is okozott. Az aknák felszedése során, 1966-tól 1970-ig legalább ketten meghaltak, sokan maradandó sérülést szenvedtek.
Az aknazár helyére a szovjet S-100 jelzésű elektronikus jelzőrendszert (EJR) telepítették. Ez akár tíz kilométerrel is a határ mögött húzódott. A kerítés 24 voltos feszültség alatt állt, ha bárki hozzáért vagy elvágta, a rendszer jelzett a legközelebbi határőrőrsön, ahonnan két járőrt küldtek ki. Az egyik a határvonaltól indult befelé kutyákkal, hogy elébe kerüljenek a határsértőnek, a másik pedig a kerítéshez ment, hogy megnézze, mi történt.
A rendszer az 1980-as évek végére elavult, az esetek kétharmadában vadállatok, vagy eső miatt riasztotta a határőröket. A felújítás százmilliós költséget jelentett volna, hiszen a rozsdamentes drótot – paradox módon – nyugatról kellett beszerezni. A határőrség ezért már 1987-ben javasolta a megszüntetését. Az MSZMP politikai bizottsága 1989. február 28-i ülésén elfogadta az EJR megszüntetését. A bontás május 2-án kezdődött meg és 1989. június 27-én fejeződött be, amikor Horn Gyula magyar és Alois Mock osztrák külügyminiszter a kamerák előtt átvágták az egyik utolsó szakaszt. Az elbontott szögesdrótzár maradványai azonban még napjainkban is megtalálhatók a határ menti erdőkben.
“Sok országban arra büszkék szoktak lenni, hogy valaki a kémelhárításnak dolgozott”
Pofátlanság Best of 2009.
Mintha anno az történt volna, hogy Mesterházy jogelődjei az előttük regnáló rendszer kémelhárítóira olyan büszkék voltak, hogy a legtöbbjüket arany fokozatú tarkónlövéssel díjazták.
Mikor újfent változott a rendszer, valahogy megváltoztak a nézeteik is. Pedig így visszanézve erre a húsz évre, tán előnyösebb lett volna ragaszkodni a hagyományokhoz.
Azért gratulálok Demszkynek is, végre együtt dolgozhat azzal, aki lehet, hogy épp őt figyeltette valamikor.
Mondjuk a reakcióit figyelve, mára elég gyanús lett, hogy már akkor is együtt dolgozhattak.