Magyarország eltáncolta a pénzét

Index

Lesz-e bukta?

Üres már a tányér

A világgazdasági krízis nélkül is belefulladtunk volna saját válságunkba – mondta Palócz Éva az ELTE társadalomtudományi karán szerdán megrendezett szakmai fórumon. Két közgazdász és egy szociálpolitikus foglalkozott a gazdasági válsággal és annak magyarországi hatásaival.

A szakértők szerint már most fel kell készülni arra, hogy mit teszünk, amikor el fog fogyni az IMF-hitel. A globalizáció terjed, pedig nem szeretjük.

Ami most nálunk történik, az olyan, mintha az egyetemi képzésből kettes alával kiengedett hallgatók vezetnék az országot – mondta Adamik Mária szociálpolitikus, az ELTE társadalomtudományi karának oktatója a kar hallgatói által szervezett Társadalomtudományi piknik [1] Lakner Zoltán politológus által vezetett kerekasztal-beszélgetésén. Erre némileg rímeltek Palócz Évának, a Kopint-Tárki vezérigazgatójának, a Reformszövetség szakmai programja egyik kidolgozójának a szavai; szerinte a jelenlegi problémáink nagyobb részének hazai oka van, és csak kisebb részben a nemzetközi hatások eredménye. Ha nem tört volna ki a világgazdasági válság, Magyarország akkor is egyre mélyebbre süllyedt volna saját válságában, mondta.

Nálunk a válság legfontosabb jellemzője az, hogy a gazdaságban mindenki eladósodott: nemcsak a vállalatok, ami természetes lenne, hanem a lakosság, és “irtózatos mértékben” az állam is – mondta Palócz. Ez akkortól jelentett súlyos krízist, amikortól a külföldi befektetők nem akarták tovább finanszírozni a költéseinket, mert egyfelől a hitelválság miatt nekik is kevesebb pénzük van, másfelől megijednek attól, amit látnak. Mert azt látták, hogy “Magyarország eltapsolta, eltáncolta a pénzt, amit kapott”, és erre azt mondták, ezt ők nem finanszírozzák tovább.
Mint a nyolcvanas években

“Nagyon gyakran érzem magam úgy, mint a nyolcvanas években” – mondta a közgazdász, felidézve: 1982-ben Magyarország már nagyon közel került ahhoz, hogy ne tudja fizetni külföldi adósságait. Akkor ezt az IMF-belépéssel és egy IMF-hitellel sikerült megoldani, de 1985-ben Kádár kiadta az ukázt, hogy emelni kell a nép életszínvonalát. Ugyanez történt 2002-ben is, amikor a Medgyessy-kormány a jóléti rendszerváltást ígérte és próbálta megvalósítani. A jólétet Kádárék is, Medgyessyék is megteremtették, de a semmiből kezdtek osztogatni, nem a hangyákat, hanem a tücsköket segítették, és ennek óriási ára volt: óriásira duzzadt az államadósság.

Az IMF most is megmentett minket, de ez a pénz el fog fogyni, és most már tennünk kell valamit, hogy akkorra a befektetők ismét bízzanak bennünk – figyelmeztetett Palócz. Aki szerint az a nagy kérdés: a tőkevonzó képességünk lesz-e olyan jó, hogy jöjjenek a befektetők, amikor véget ér a válság. Ez azért fontos, mert a gazdaságunk bázisát a külföldi befektetők jelentik, “itt van egy gazdaság, ami nem a miénk” – fogalmazott Palócz, bár megjegyezte: távol áll tőle a gazdasági nacionalizmus. Ehhez csökkenteni kell a munkát terhelő adókat, bár azt látnunk kell, hogy főleg magas technológiájú iparágak jöttek ide, ami nem igényel sok dolgozót; ez az egyik oka a tragikusan alacsony foglalkoztatottságnak.
Korrupt és ostoba vagy ellenérdekelt?

A Bajnai-csomaggal a legnagyobb baj az, hogy nem látni: a tehetetlen intézményrendszerhez hogyan lehetne hozzányúlni úgy, hogy annak valós hatása lenne – mondta a foglalkoztatásról Adamik. A szakértő szerint vagy korrupt és ostoba az egész szociálpolitikai rendszerünk, vagy ellenérdekelt abban, hogy a foglalkoztatást valóban emeljük. De az is lehet, hogy tényleg vannak a társadalomban százezrek, akiknek mégis halat kell adni, nem hálót, ám abból egészen más szociális rendszer következik, mint ami most működik az országban – mondta.

A szociálpolitikus kitért arra is: a válság társadalmi aspektusáról kevés szó esik, pedig most tízmillió ember érzi magát rosszul, miközben sorozatosan történnek antidemokratikus beavatkozás az emberek életébe. Idézett egy felmérésből, miszerint az emberek 90 százaléka ellenzi a globalizációt, ám a globális vállalkozások mégis lényegi ellenerők nélkül tevékenykedhetnek.
Kommunikációs csomag

Márpedig a mostani világválság a korai globalizáció válsága – erről már Vigvári András közgazdász, az Állami Számvevőszék tanácsadója beszélt, aki azt mondta: a Bajnai-csomag nem gazdaságpolitikai, hanem kommunikációs eszköz, a befektetőkkel, brókerekkel, pénzügyi szakértőkkel próbálja elhitetni, hogy itt valami érdemi történik.

A válság arról szól, hogy a nemzetközi pénzügyi rendszert szinkronba hozzák a reálgazdasági valósággal. Ha az ipari termelés döntő többsége Távol-Keleten van, abszurd, hogy Kínának a nemzetközi pénzügyi intézményekben akkora súlya van, mint Luxemburgnak.

A magyar gazdaság és a magyar társadalom balszerencséje, hogy a világgazdasági krízis egybeesik Magyarország esetében “a kilencvenes évek eleje óta járt út zsákutcás jellegének a manifesztálódásával” – mondta. Az a fajta felzárkózási modell, amin Spanyolország, Írország, Portugália, Görögország ment végig, és amit – annak a nyolcvanas években megjelenő csírái után – az 1990-es években elkezdett a magyar gazdaság, nem járható út. Ennek a modellnek az a lényege, hogy a kevéssé fejlett országok a fejlettebbekből kitelepített ipar- és szolgáltatásiszektor-fejlesztésen alapuló fejlődési utat járnak be. Csakhogy a reálgazdaság súlypontja időközben áthelyeződött a távol-keleti térségbe – indokolta ennek fenntarthatatlanságát a közgazdász.

Forrás: Index

22 hozzászólás “Magyarország eltáncolta a pénzét” bejegyzésre

  1. Prendick szerint:

    “nem a hangyákat, hanem a tücsköket segítették, és ennek óriási ára volt”

    Meg se szólalok. 😉

  2. Földhözragadva szerint:

    OFF: Élesítették a lámpát a Csevaknál. Nyolckor jöttem a Kassain, a pirosnál állva két(!!!) autó ment át a Katonán. Emiatt tényleg kellett ez a szép lámpa…:(

  3. Földhözragadva szerint:

    Áh, most elolvasva az irományomat baromi értehetetlen. Tehát: a Kassai úton jövet pirosat kaptam. (mivel ezidőben a Katonán értelemszerűen zöld a lámpa) Amíg vártam, a Katonán két autó ment keresztbe a zöldön, amit nem neveznék dugónak…:( Hát, így sem sokkal érthetőbb…:)

  4. Lexon szerint:

    Földhözragadva: várom az újabb verziót… 😀

    admin: miért Gyurcsány van a képen? A cikk elsôsorban a Medgyessy-kormányt említi, Gyurcsány pedig már lejárt lemez. Medgyessy vagy Bajnai lenne aktuális…

  5. csumpika szerint:

    @ Földhözragadva: én vágtam elsőre is, sőt a második kicsit túl szájbarágós lett már… 🙂
    csak hogy mindenképpen belédkössek 🙂 amúgy az a lámpa gigantikus f@szság, bennem két gyanú motosztkál:
    1. valamelyik kerületi vezetőnek közlekedésilámpa gyártó/forgalmazó cége van
    2. tényleg annyira hülyék fejesek, hogy azt hiszik a lámpa old meg mindent. Minden sarokra lámpát, akkor majd minden rendben lesz. A lámpák egymáshoz nincsenek hangolva, az alap. Vagy ha mégis, akkor 60 km/h-s sebességre. Az meg kit érdekel, hogy a M0-ról a hévig nulla forgalom mellett is 30 perc bejönni, mert 200 méterenként meg kell állni 5 percre…

    Tényleg nincs egyetlen épeszű közlekedéshez kicsit is értő ember ebben a kerületben???

    Bocs az OFFért, ez most kijött belőlem…

  6. Prendick szerint:

    Lexon, bár nem vagyok egy admin, de szerintem az elmúlt hét évből ötben a mi Ferink dominált, aki mellesleg kiváló táncos és jeles buktaosztogató is, így helye van a képen.
    Mert lehet, hogy Megyó kezdte el és B. Gordon fogja befejezni, a munka zömét Feri végezte. Nem kéne az ő érdemeit kisebbíteni pusztán azért, mert kidobták.
    Azért a farok és az ormány között mégiscsak ő volt itt az elefánt.

  7. Prendick szerint:

    Csumpika!
    Lehet, hogy az az oka, hogy mostanság az a fő csapásirány /még G. Balázs programjában is megemlítődött/, hogy meg kell menteni Csepelt az agglomerációtól.
    Tehát ha képtelen leszel bejönni a nullástól, akkor mész tovább rajta, vagy átrepülöd Csepelt.

    Nem világos, hogy mi ennek az értelme, de jól halad előre az ötlet.

  8. csumpika szerint:

    ez idáig oké, csak egyrészt nincs gerincút, másrészt én királyerdőben élek, és csak hétvégenként, jellemzően akkor is reggel ill. késő este megyek az említett útszakaszon. az odáig oké, hogy napközben be van állva, és mozdulni sem lehet, de este 11kor, mikor rajtam kívül 3 autó van még az úton nagyon idegesítő szokott lenni az a pár kilométer…

  9. csepeliiszap szerint:

    Csillagtelepet meg teleszórták kötelező haladási irány, meg megállni tilos táblákkal – egész táblaerdő – ott is, ahol egy k..rva új parkolóhely sem épült. (Rakéta u.)
    A közterületeseknek meg ki van adva, hogy szórni a népet büntetéssel.
    Most akkor hozzam fel az autóm a lakásba???

  10. Prendick szerint:

    Az egész környéken elszabadult a táblázás. Régebben sokszor parkoltam az Erdősor utcai üres parkolóban, most annyi tábla termett körülötte, azt se tudom, hol kell bemenni és ha valahogy bejutottam, hogy fogok onnan kijutni.
    Tiszta tanpálya lett.
    Kinek jó ez?

  11. csepeliiszap szerint:

    Nyilván annak, aki táblaügyileg érdekelt. Eszetlenül folyik ki a pénz – meg vissza a zsebekbe.

  12. csumpika szerint:

    viszont az jó érzés, hogy nem csak nekem tűnik úgy, hogy az évek alatt egyre autózhatatlanabbá vált csepel. Lassan már a Szent István út és a Szentmiklósi út is tele lesz lámpával. tényleg, a Szt. István-Kórus utca sarkán miért nincs még lámpa? ott sem lenne semmi értelme a világon, de meg lehetne állítani az autókat pár percre.
    egyébként a sok este is üzemelő felesleges lámpának van ám egy olyan következménye, hogy rendesen megemeli a környéken lakók zaj- és légszennyezését…

  13. Rocko szerint:

    egyetértek: túl sok az összehangolatlan lémpa, túl sok a kéretlen tábla.
    arról nem is beszélve, hogy milyen konfliktusokat szül…

  14. JENISZEJ szerint:

    Éljünk sportosan.
    Csepelen nem nagyok a távolságok.
    Gyalogoljuk, kocogjunk, kerékpározzunk, evezzünk.
    A mozgás jót tesz az érbetegségben, magas vérnyomásban szenvedőknek.

  15. csepeliiszap szerint:

    JENISZEJ:

    Téged belőttek??? A bringával nem kell megállni a lámpánál?

  16. miska72 szerint:

    Az központi Ügyészség vizsgálatot indított Megyesi kormány és Gyurcsány kormány ellen HÜTLEN KEZELÉS MIATT! 🙂 🙂
    Vajon rács mögé kerülnek?

    Legalább 15 milliárd forint értékben tárt fel szabálytalanságokat az Állami Számvevőszék négy egykori állami vállalat privatizációjánál. A szervezet szerint a Bábolnai Élelmiszer-ipari Rt., a MOL, az FHB Bank és a lóversenyfogadásokat szervező cég eladása is kifogásolható. A Fidesz felszólította a kormányt a folyamatban lévő privatizációs ügyletek leállítására.
    Hűtlen kezelés miatt nyomozást indított a Nemzeti Nyomozó Iroda négy egykori állami cég privatizációjával összefüggésben. A nyomozás az Állami Számvevőszék vizsgálata alapján indult.

    A gyanú szerint az államnak 15 milliárd forint kára származott 2004 és 2007 között, amikor az ÁPV Rt. eladta a Bábolnai Élelmiszeripari Rt-ben, a Molban, a Földhitel- és Jelzálogbankban, valamint a lóversenyfogadást szervező kft-ben lévő állami tulajdont.
    A szervezet igazgatóhelyettese az InfoRádiónak elmondta: a legnagyobb kár a bábolnai cég magánosításakor keletkezett. Podonyi László szerint a vállalatot gyakorlatilag a döntéseket utólag jóváhagyó kormányhatározatokkal irányították.

    Mint elmondta: 1998-ban még több mint negyvenmilliárd forint volt a Bábolna eszközértéke, és tízmilliárd a forgóeszköze, ami 2007 végére elveszett. Közben pedig még jelentős állami támogatásokat is kapott. Azaz negyvenmilliárd forint vagyonveszteség mutatható ki. Amikor nem is volt előzetes kormányhatározat, minden tranzakciót jóváhagyattak utólagos kormányhatározatokkal, mivel a kormány hajlandó volt ezt megtenni a vagyoncsökkentés mimimalizálása érdekében.

    Az Állami Számvevőszék kifogásolja a Lóversenyfogadást Szervező kft privatizációját is. Leginkább pedig azt, hogy az ÁPV Rt. kilencszázmillió forinttal megemelte a cég alaptőkéjét, közvetlenül az eladás előtt úgy, hogy ennek megtérülését alaptalan feltételekhez kötötte.

    Gond volt a Földhitel- és Jelzálogbank, valamint a Mol eladásával is, a számvevőszék helyettese az InfoRádiónak hangsúlyozta: nem a magánosítással volt baj, sőt az FHB privatizációja kifejezetten előnyös volt, sokkal inkább az ezeket előkészítő költségekkel.

    Kifejtette: az FHB és a Mol privatizációja abból a szempontból érdekes, hogy a felmerült tanácsadói díjak, tehát az értékesítés díjának az elszámolásával volt probléma. A tanácsadói feladatok között ugyanis átfedések voltak. Ugyanazt a munkát több társaságnak is kifizették, így négyszázmillió forintra rúgott a közreműködői díjak összege.

    Az FHB eladása egy nap alatt ment végbe, a privatizáció átláthatatlan volt, így a mai napig nem állapítható meg a bank valódi tulajdonosi köre.

    Fidesz: állítsák le a folyamatban magánosításokat!
    Az NNI nyomozása kapcsán a Fidesz fölszólította a kormányt, hogy a vizsgálatok befejezéséig állítson le minden privatizációs eljárást – mondta Répássy Róbert, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese csütörtöki sajtótájékoztatóján. Répássy Róbert hangsúlyozta: a nyomozás bizonyíték arra, hogy ezeknél a döntéseknél nem a nemzet érdekeit vette figyelembe a kormány.
    (MTI)

    Gazemberek vezetik az országot!
    Gazemberek vezetik a kerületet meg egy Szélhámos!

  17. miska72 szerint:

    ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK! Elszerkesztettem. 😉

  18. Papasa szerint:

    Csak annyi, hogy tudtommal egész Budapest jelzőlámpás irányításának tervezését kb. 10 ember végzi. Gondolom valahol itt van a bibi. Valakinek ez megéri.

    Mellesleg a Duna Plaza előtt is mindig megtörik a zöldhullám, szerintem ez se véletlen. Hátha befordulsz akkor már venni valamit.

  19. lolka szerint:

    Lessz még jelzőlámpa a Völgy és Kölcsey ú. sarkán is a vezetékeket már letették.

  20. Jeniszej szerint:

    T.csepeliiszap:
    Kerüld ki a lámpát.
    Ha nincs helyismereted, tölts le térképet.

  21. csepeliiszap szerint:

    Jeniszej:

    Vicces akarsz lenni – értelek.

  22. miska72 szerint:

    Tessékmondani? BUKTA van? 🙂 🙂

Itt lehet hozzászólni !