Csepel.info

Index

Mexikóban 103-an meghaltak sertésinfluenzában. Amerikában 20 esetet jelentettek, Spanyolországban nyolc, Franciaországban négy gyanús esetet talátak. A magyar külügy szerint most ne menjünk Mexikóba, Amerikában közegészségügyi vészhelyzetet hirdettek.

Már 103 ember vesztette életét Mexikóban sertésinfluenzában. A két hete kirobbant járványban eddig ezernél is többen betegedtek meg Mexikóban.

A legfrissebb adatok szerint Spanyolországban már nyolc gyanús esetet találtak. Közülük az enyhe influenzás tünetekkel kezelt három katalóniai fiatal nemrég tért haza Mexikóból. Bilbao (észak), Almansa (délkelet), Valencia (kelet), Teruel (észak) és Algericas (dél) városokból egy-egy gyanús megbetegedést jeleztek. Franciaországban négy gyanús betegből háromról már kiderült, hogy nem fertőződtek meg sertésinfluenzával. Kolumbiában az egészségügyi hatóságok kilenc embert helyeztek karanténba, mindannyian Mexikóból tértek vissza és influenzás tüneteik vannak. Ausztráliában két ember fertőzésgyanús, őket kórházba szállították.

Németországban is nagy a riadalom, bár fertőzöttről még nem tudnak. Az egészségügyi illetékesek országos szintű óvintézkedéseket dolgoztak ki.

A magyar Külügyminisztérium nem is ajánlja az országot a turistáknak. Mexikóban amúgy is szigorú járványügyi intézkedéseket vezettek be, a fővárost gyakorlatilag lezárták.

Közegészségügyi vészhelyzet Amerikában

Az Egyesült Államokban eddig húsz esetet jelentettek, ezek közül nyolcat egy New York-i iskolából. A queensi előkészítő iskolában csütörtök óta több tucat diák panaszkodott influenzaszerű tünetekre. A New York-i hatóságok nyolc esetet azonosítottak, a laboreredmények Michael Bloomberg polgármester szerint megerősítették ezt.

A városi illetékesek most várják, hogy a további minták vizsgálati eredményei is beérkezzenek, és kiderüljön, van-e még több fertőzött. A New York-i iskola egyes diákjai két héttel ezelőtt a mexikói Cancún városában jártak egy kis tavaszi kirándulás céljából.

A héten Barack Obama is Mexikóban járt, de orvosai szerint az elnök makkegészséges.

Az amerikai kormány közegészségügyi vészhelyzetet hirdetett, ez azonban rémisztő neve ellenére egyelőre csak a raktárkészletek felszabadítását jelenti, 12 millió adag Tamiflu gyógyszert tesznek hozzáférhetővé a szövetségi államoknak. Bár idei klinikai tesztek szerint a Tamiflu a H1N1-es vírustörzsek esetén 98 százalékban hatástalan, a most terjedő törzs reagál a gyógyszerre.

A sertésinfluenza által érintett területekről érkezőket az amerikai tisztviselők kikérdezik az utasokat egészségi állapotukről. Nem akadályozzák meg belépésüket, de további vizsgálatra utalhatják őket.

Janet Napolitano nemzetbiztonsági miniszter szerint a vészhelyzet kihirdetése rutineljárás, nemrég az elnöki beiktatás és az iowai áradások idején is vészhelyzetet hirdettek.

Egyre veszélyesebb lesz a vírus

A WHO illetékese szerint a vírus veszélyesebbé válhat. “Nagyon valószínű, hogy a vírus fejlődik. Márpedig amikor a vírusok fejlődnek, nyilvánvaló, hogy még sokkal veszélyesebbekké válhatnak a lakosságra nézve” – mondta Fukuda Keidzsi főigazgatóhelyettes. Szerinte a “súlyos helyzetben” azért pozitívum, hogy a különböző országok – a madárinfluenzának köszönhetően – ma sokkal jobban felkészültek egy esetleges világméretű járványra, mint korábban.

Forrás: Index

A spanyolnátha rokona

A sertésinfluenza Mexikó után Ázsiában és az Egyesült Államokban is felbukkant. Az antivirális szerek egyelőre képesek megfékezni a kórt, azonban bármilyen mutáció katasztrofális következményekkel járhat. Az USA-ban közegészségügyi vészhelyzetet hirdettek.

Az első esetet két hete jelentették Mexikóból, azóta világszerte elterjedt az eddig 103 áldozatot követelő betegség, ami a sertés- és az emberi influenza genetikai állományát társítja. Találtak betegeket az Egyesült Államok több városában, Új-Zélandon, az Egyesült Királyságban. A legújabb hírek szerint egy New York-i iskolába járó diákok szervezetében is sertésinfluenzát azonosítottak, ezért közegészségügyi vészhelyzetet hirdettek az országban, ami egyelőre csak a raktárkészletek felszabadítását jelenti.

Lezárt város

A világjárvány megelőzése érdekében a hatóságok komoly óvintézkedéseket hoztak: a húszmilliós Mexikóvárost lényegében bezárták, vasárnap nem nyitottak ki a múzeumok, elmaradtak a nyilvános rendezvények, a szentmisét csak tévében lehetett megnézni, az oktatási intézmények májusig zárva máradnak. Csak azok a bárok nyithattak ki, amelyek vállalták, hogy a bejáratnál orvossal vizsgáltatják át a vendégeket. A tokiói nemzetközi repülőtéren hőérzékelős kapukat állítottak fel, hogy a megbetegedett, lázas utasokat már a belépéskor ki lehessen szűrni, de szigorított ellenőrzést vezettek be a Fülöp-szigeteken, Thaiföldön és Hongkongban is.

Az óvintézkedés oka a világjárványtól való rettegés. Tudósok szerint csak idő kérdése, hogy egy olyan pandémia alakuljon ki, ami a spanyolnáthához hasonlóan emberek millióinak a halálát okozhatja, és ezt a véleményt osztja a WHO is. Az egészségügyi világszervezet hatos fokozatú skáláján a jelenlegi sertésinfluenzára hármas fokozatú riasztást adott ki, amit azonban tovább szigorít, ha az esetek súlyosabbak lesznek. Mindenesetre a jelek aggasztók: eddig több ezren fertőződtek meg az óvintézkedések ellenére is, és az elhunytak nem legyengült szervezetű vagy idős emberek voltak, hanem egészséges fiatalemberek.

A Földön viszonylag gyakran üti fel a fejét olyan fertőzés, amiből világjárvány alakul ki. Ilyen volt a pestis, a fekete halál az 1300-as években, ami 20-30 millió európaival, a teljes populáció harmadával végzett hat év alatt, de a legveszélyeztetettebb területeken bőven ötven százalék fölött volt a halálozási arány. A kolera az 1800-as évek elejétől a múlt század közepéig hétszer söpört végig a világon, több tízmillió ember halálát okozva. Az első világháború vége felé jelentkező influenza, a spanyolnátha legalább ötvenmillió emberrel végzett hat hónap alatt: a H1N1-nevű vírus, aminek egy új mutációja a most felbukkant sertésinfluenza, ugyanolyan gyorsan tűnt el, ahogy megjelent.

Biológiai terrorista

Az utolsó nagyobb influenzajárvány az ötvenes és a hatvanas évek végén jelentkezett, a H2N2 és a H3N2 külön-külön is amerikaiak tízezreivel, világszerte körülbelül egymillió emberrel végzett.

Az elmúlt években a H5N1 nevű vírus, a köznapian madárinfluenzának nevezett kór okozta a legnagyobb ijedtséget, ez viszont a 2003-as első észlelés óta kevesebb mint 260 emberrel végzett. Ami azonban veszélyessé teszi a vírust, az a halálozási arány: a megbetegedettek 61 százaléka esett áldozatul a gyorsan mutálódó betegségnek. A WHO érvényben tartja négyes fokozatú riasztását a H5N1-re, mert a szervezet szerint ha kialakul a vírus emberről emberre terjedő változata, az világméretű katasztrófához, több millió halotthoz vezethet. Márpedig előbb-utóbb valamivel szembe kell néznünk: a tapasztalatok szerint az emberiségnek harmincévente kell megküzdenie az egész világot érintő járvánnyal, és bár az utóbbiak lefolyása enyhébb volt, mint az 1918-as spanyolnátha, a dátum semmiképp sem szerencsés: már negyven éve, hogy nem jelentkezett pusztító megbetegedés.

A holland Albert Osterhaus vírusvadász mindenesetre nem túl bizakodó: a szakmával egyetértésben úgy véli, hogy amennyiben létrejön a madárinfluenza, vagy valamely más magas halálozási aránnyal járó betegség emberről-emberre terjedő változata, hónapokon belül harmincmillióan kerülnének kórházba, és negyedükkel végezne a kór – és ez még az optimista forgatókönyv. “A legfőbb bioterrorista maga a természet” – hívta fel Osterhaus a figyelmet arra, hogy nem lehet eleget költeni a kutatásokra.

A most felfedezett sertésinfluenzára a jelek szerint a Tamiflu nevű vírusellenes gyógyszer hatékony ellenszer, ami főleg inkább csak szerencsés véletlen. Egy közelmúltban lefolytatott amerikai vizsgálat ugyanis kimutatta, hogy erre a széles körben alkalmazott vírusellenes szerre a spanyolnátháért felelős H1N1 vírustörzs mintáinak 98 százaléka rezisztens, a sertésinfluenza jelenlegi formájában azonban úgy tűnik, a reagáló két százalékba tartozik. A gyors mutálódás miatt viszont egy világméretű járvány kialakulásakor aligha lenne képes védelmet nyújtani a Tamiflu, aminek az alapanyaga, az oseltamivir, a hagyományos influenzák esetén is csak a lefolyás felgyorsítására képes.

Bár több mint 230 ezer szintetikus vegyület átvizsgálása után az amerikai kutatók találtak egyetlen olyan molekulát, ami meg tudná akadályozni még a H5N1 szaporodását is, a szakemberek szerint legalább nyolc év kellene az új antivirális szer kifejlesztésére.

Azt se tudjuk, micsoda

A vírusfertőzések gyógyítása viszont meglehetősen ingoványos terület, hiszen még az sem egyértelmű, hogy élő, vagy élettelen dolog ellen kell-e harcolni. A vírusok ugyanis a gazdatestről leválasztva nem képesek a mozgásra, az anyagcserére, életjelenségeiket csak parazitaként produkálnak. A jelenlegi álláspont szerint a vírusok sejtekből kiszakadt, elszabadult genetikai elemek leszármazottai. Mivel rendkívül primitív jelenségről van szó, a hagyományos módszerekkel nem is lehet harcolni ellenük: a vírus képtelen tápanyagot felvenni a környezetéből, ezért a megszokott gyógyszerek szervezetbe juttatása nem járhat a kívánt hatással. Ettől függetlenül mégis érdemes antibiotikumokkal kezelni a fertőzöttet, hiszen gyakran nem a vírus végez a szervezettel, hanem a nyomában érkező baktériumok, vagyis a szövődmények.

Manapság azonban már léteznek olyan antivirális szerek, amik szelektíven fejtik ki hatásukat, ezért csak a fertőzött sejtet pusztítják el. A megbetegedések többségében azonban az immunrendszerre vár a feladat, hogy legyőzze a vírust, ami a legtöbb esetben képes is erre: ha a szervezet megfejti, hogy miben különböznek a fertőzött és az egészséges sejtek, már el tudja pusztítani a betolakodót.

Melegben érkezett

Mindenesetre a korábban az ÁNTSZ-t, mostanában a magyar Pandémia Prevenciós Bizottságot vezető Bujdosó László vasárnap bejelentette, hogy a hazai laborok amilyen gyorsan tudják, megvizsgálják a sertésinfluenzával fertőzött mintákat, és ha szükséges, megkezdik a védőoltás fejlesztését, gyártását. Bujdosó szerint a mostani esetben az az aggasztó, hogy nyáron ütötte fel a fejét, márpedig melegben csak lokálisan felbukkanó influenzára volt eddig példa. Éppen ezért Bujdosó szerint most még az sem jelenthető ki teljes bizonyossággal, hogy valóban influenzavírusról van szó.

Magyarország mindenesetre már a madárinfluenza-pánik idején kidolgozta pandémiás válságtervét. Eszerint ha a vírus emberről embere is terjedő változata kisebb-nagyobb gócokban megbetegedéseket okoz, felmérik a gyógyszerkészleteket, és megkezdik a beutazók szűrését a határokon és karanténokat állítanak fel. Ha a helyzet súlyosbodik, végső esetben a karhatalmat is bevethetik.

Márpedig a most terjedő, mutálódott H1N1 a WHO szerint alkalmas lehet arra, hogy abból egy pandémia alakuljon ki, hiszen képes emberről emberre terjedni, ezért szigorúbb ellenőrzésre kérik az országokat.

Forrás: Index

This entry was posted on 2009. április 27. hétfő at 09:58 and is filed under Egészségügy, Tudomány. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.