Csepel.hu
Március 23-án két kőkeresztet szenteltek Csepelen a Betű utcánál és a Béke téri plébániánál. A Betű utcánál található keresztet, mely valaha Csepel határát jelezte, igencsak megviselte az idő vasfoga, ezért egy teljesen új, de az elődjéhez nagyban hasonlító emlékmű került a helyére. A régit a Királyerdei Művelődési Házban állítják fel alapos restaurálás után.
A HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt-től az önkormányzat egy tavalyi pályázaton 1,1 millió forintot nyert, melyet a kabinet a Királyerdei Művelődési Ház kertjének megszépítésére, és a kőkereszt restaurálására fordított. Molnár Krisztián, a Ház intézményvezetője elmondta, hogy a Helytörténeti Gyűjtemény közelsége miatt méltó helyre kerül a feszület. A tavaly telepített szőlőültetvény mellett a kertben levő domb tetején helyezik el napokon belül eredeti állapotában.
A helyreállítás nagy munka, hiszen a kereszten Krisztus ónból készült szobra sérült volt: bal kézfeje már rég nem volt meg, a testén is több repedés éktelenkedett, a feje fölötti INRI-felirat pedig hiányzott. A kereszt új, az eredetivel megegyező alapját a Csepeli Városgazda munkatársai elkészítették (egy bazaltból készült, betonnal kiöntött alapzaton áll), amelyen egy műkő posztamens van, ezen olvasható a két állíttató, Szigeti Béla és Schneider József neve, valamint az állítás 1930-as dátuma.
„A restaurálás során a kőfelületeket lepucoljuk, a Jézus-szobrot pedig megjavít tatjuk. Pándi Tamás ötvös-restaurátor és Sabján Róbert díszműkovács viaszminta alapján már el is készítette a hiányzó kezet, és az INRI-táblácskát. A keresztet letisztították, a szobrot pedig időjárásálló aranyozással látják el – úgy, ahogy eredetileg is volt. Egyedül a posztamenst körülvevő kovácsoltvas kerítés nem készült még el, rossz állapota miatt sajnos hosszabb ideig tart a helyreállítása” – sorolta a szükséges munkálatokat Molnár Krisztián. Az intézmény vezetője azt is elmondta, hogy a domboldalba kis lépcsőt vágnak, és a későbbiekben a Ház egyik rendezvényéhez kapcsolódóan fogják felszentelni a keresztet.
A HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. által rendelkezésre bocsátott pályázati pénzből a restaurálás mellett a Művelődési Ház kertje is megszépül. A látogatók kényelméért három nádtetős kerti pihenő, madáretetők, a miliőbe illeszkerdő akácfa szemetesek kerülnek a kertbe, valamint készült egy információs tábla is, melyről Királyerdő történetét ismerhetik meg az érdeklődők.
MN
Sajnálom, hogy nem kerül vissza a Betű utca sarkára. Miért is nem?
A felújítás, és az új kereszt kétszer annyiba kerül. Kinek volt ez jó?
“Kőkereszttel gyarapodik a Csepeli Helytörténeti Gyűjtemény”, valamint egy új kereszttel gyarapodik Csepel.
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja száját, hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.
egy nyugdíjas!
Az 1930-ban felállított szobrot pedig, aminek a helyére az új feszületet állították (a talapzatán lévő tábla szerint) megkapja Németh Szilárd a kertjébe?!
Vagy csak keverik a feszületet egy szoborral?! 😛 😀
T. Nagyapó!
Jobban örülnék annak, ha az eszmei értékkel, történelmi háttérrel bíró eredeti, és szépen felújított kereszt kerülne vissza a Betű utca sarkára.
Vagy ez a környék ezt nem érdemli meg?
Ha már van egy új kereszt is, az biztosan jól mutatna a szőlőlugas mellett, és még vonzóbbá tenné a Művelődési Ház kertjét.
Miért kerül oda a felújított, és miért nem az új? Erre szeretnék választ kapni!
T. Grün!
Előbb szeretném látni azt a titokzatos szobrot, aztán majd nyilatkozom.
De a mai világban inkább megmaradok pártatlannak, jobb a békesség!
Javaslom az alábbi szobor
https://www.kozterkep.hu/~/4877/lenin_szobor_budapest_1958.html
elhelyezését is a gyűjteménybe. Senki nem tagadhatja, hogy Csepel történetéhez tartozik.
Még emlékszem a zsíros kenyérre!
Köszönjük a Polgámester Úrnak, a kerület vezetésének, hogy felújíttatta a két kőkeresztet.
Sok fontos és jelentős ügy mellé álltak.
“A Betű utcánál található keresztet, mely valaha Csepel határát jelezte, igencsak megviselte az idő vasfoga, ezért egy teljesen új, de az elődjéhez nagyban hasonlító emlékmű került a helyére. A régit a Királyerdei Művelődési Házban állítják fel alapos restaurálás után.”
A fenti logikai menetet levezetné valaki? 🙂
fghfjhgkjhk!
Logikai menetet?!
Ebbe már a Teremtő is belegabalyodna mint kisebbségi a hózentrágerbe! 😀 😛
T. fghfjhgkjhk és Grün!
Erre a magyarázatra, érvelésre várok én is !
Javaslom, hogy a nem hívők nézzenek utána a szakrális tárgyak és a műemlékek fogalmának!
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja száját, hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.
Vén szentfazék!
Ezt javasold talán a cikkírónak, a felújítást végeztetőknek, végzőknek és a zesemények körül sertepertélőknek, úgymond egyházi szolgálattévőknek!
Akik hol kőkeresztnek, hol feszületnek, hol szobornak, hol emlékműnek neveznek egy határjelzőként használt “szakrális tárgyat”!
Az egésznek a különös bája, hogy a “HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. által rendelkezésre bocsátott pályázati pénzből” restaurálták!
Valószínűleg abból az elgondolásból, hogy ők aztán tudják hol lakik a Jóisten, hiszen nap mint nap a zeget fürkészik! 😀
Mizu Vén Tömjénszagú!
Csak nem megint igazam van?!
Nem akartam profanizálni a dolgot, így a malacért katolikus hitre térő cigány esetét a keresztelkedési feszülettel el sem mondtam!
De úgyis tudod és amikor még kommunista vallású voltál jókat nevettetek rajta! 😛 😀
Idióta dr grün Izidor Charlie Rodrigez! Nem kell mindig fitogtatni mélységes tudatlanságát! Ezt még egy vigyori szmájli sem takarhatja. Ne keverje a kőkeresztet a határkővel. Ez a kereszt sohasem volt határjelző, hanem a falu/község határánál állt, ahol a katolikusok keresztet vetettek, megemelték kalapjukat (ellentétben, köpködő zsidókkal: ““A keresztény vallási jelképek meggyalázása a judaizmusban régi vallási kötelesség. A keresztre, különösen a feszületre köpni, és köpni, ha egy zsidó egy templom mellett halad el, kb. i.sz. 200-tól kötelező a vallásos zsidók számára (Shahak)).
Idióta dr grün Izidor Charlie Rodrigez! Jobb, ha marad a zEgyiotomból való kivonulásnál!
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja száját, hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.
Öreg Hülye!
Beszélj azzal aki ezt írta:
“A Betű utcánál található keresztet, mely valaha Csepel határát jelezte.”
Vagy ezt: “Ne keverje a kőkeresztet a határkővel”
Már letárgyaltuk, hogy nem kereszt, ha korpusz van rajta! Akkor már feszület!
Ha pedig a határkőre állítják mint predesztinálra akkor a határt is jelzi!
Itt az ideje a Hozzád hasonló idiótákat bevonni a lektorálásba!
De csak egy flaska kénköves előtt! 😛 😀
“Le style, c’est l’homme.” “A stílus maga az ember ” Georges-Louis Leclerc, Buffon grófja
A francia természettudóst a francia akadémia tagjai közé választotta, székfoglaló beszédében hangzott el szájából az ismert mondat, a stílus jelentőségére utalt vele.
Mikor használjuk: Vigyázzunk, hogyan nyilvánulunk meg, mert árulkodunk vele személyiségünkről.
http://www.hotdog.hu/mozaik_1/tudtad/tudod-e-ki-mondta-a-stilus-maga-az-ember
Jobban!
Hiába minden, nem tudok a Vén hülyére haragudni a stílusáért!
Már ilyennek szoktam meg!
Jobb hagyni, rátőt és hamarébb megnyugszik! 😀 😛
Ha őszintén magába nézne kedves Grün Izidor, magára venné, változtatna a stílusán, mert az Ön személyiségéről árulkodik az Ön stílusa.
Jobban!
“Kettőn áll a vásár!” 😛 😀
Ön önmagért felel. Attól függetlenül, hogy a másik, hogy áll hozzá. Az úgy kezdődött, hogy …visszaütött, tudjuk milyen szintre vall…nem írnám le.
Jobban!
“Ön önmagért felel.”
Most már azt kellene tisztázni, hogy akkor az Ön részéről mi ez a “belevau”?!
Remélem elég finoman cizellált voltam! 😛
Igen, határozottan jól áll Önnek a cizelláltság, érdemes lenne gyakrabban alkalmaznia.
Jobban!
Akkor hosszas pávatánc után visszajutottunk a kiinduláshoz:
“Amilyen a mosdó olyan a törülköző!” 😛
“A stílus maga az ember ” Georges-Louis Leclerc
Jobban!
Még egy menet?!
Hiába minden, nem tudok a Vén hülyére haragudni a stílusáért!
Már ilyennek szoktam meg!
Jobb hagyni, rátőt és hamarébb megnyugszik! 😀 😛
Valószínűsíthető volt, hogy kitartóan ragaszkodik a megszokott lejárató stílusához kedves Grün Izidor. Hogy egy híres Grünt idézzek, SOS egyik kommentjéből: “Akinek kisebbségi érzése van, annak a másikat még annál is kisebbé kell tennie, mint amekkorának önmagát érzi.”
Lelke rajta… Pedig a cizellált stílus sem áll távol Öntől…többre lenne képes. Szerintem.
A kérdéseimre, sajnos még nem kaptam választ.
Sajnálom, hogy nem kerül vissza a Betű utca sarkára a felújított
(aranyozott – lehet, félnek, hogy lekaparják róla a környékbeliek, akár én is)
– Kereszt, Kőkereszt, Feszület, Határkő, Szobor, szakrális tárgy…
Miért is nem?
A felújítás, és az új “kereszt” kétszer annyiba kerül. Kinek volt ez jó?
Esetleg VALAKI, aki a döntést hozta, válaszolna?
Jobban!
Ne rontsa el a játékot!
Most a “Ha őszintén magába nézne kedves Grün Izidor, magára venné, változtatna a stílusán, mert az Ön személyiségéről árulkodik az Ön stílusa.” következett volna! 😛 😀
Csak jelezni szeretném, a kereszt sose jelezte a város határát. A városhatár korábban a mai Karácsony Sándor utcánál volt, a Rákóczi és Karácsony Sándor sarkán valóban állt egy kőkereszt. 1930-ban már létezett a csepeli Hév, a Temető stb – ettől délebbre.
Az eredeti keresztet Schneider József és Szigeti Béla állította, Schneider József részéről így próbálta Isten segítségét kérni. Édesapám mesélte, aki Schneider József unokája volt.