Brutális kritikát kapott a Saul fia Németországban

Népszabadság

Borbás Barna vélemény 20160111

Március 10-én mutatták be Nemes Jeles László akkor már Oscar-díjas filmjét, a Saul fiát Németországban. Nagyon várták már, minden jelentős újság írt róla. És nem kímélték: „láger­giccs”, „szellemvasút”, „pornográfia”, ilyen minősítéseket kapott. De volt olyan kritikus is, aki megrendítően nagy műalkotásnak tartja.

Verena Lueken, a Frankfurter Allgemeine Zeitung filmkritikusa sötéten fénylő szürke blézert húzott: annyival is élesebbnek tűnnek a vonásai és szigorúbbnak a szavai. Amikor egy film tetszik neki, színesbe öltözik. Most viszont a Saul fiáról beszél az újság internetes oldalára feltett videóban. Rendíthetetlen hangon magyarázza el, hogy mi a szokás a holokausztfilmeket illetően. Hogy amikor Claude Lanzmann 1985-ben megrendezte dokumentumfilmjét, a Soát, hallgatólagos tilalmat rendelt el a haláltáborok képi ábrázolásáról. S mivel ez a tűzkör az utóbbi harminc évben sem lett halványabb, Ausch­witz-Birkenau továbbra sem szolgálhat kitalált történetek színhelyéül.

– Nemes Jeles László őrülten okos próbál lenni – értelmezi a ­Saul fia képi világát Lueken –, mutat is, meg nem is. Hányingerkeltő. Kizsákmányoló erőszak-pornográfia

– szórja sötét tekintettel az átkokat. – Hatásvadász – mondja. A lap hasábjain pedig kifejti, pökhendi fráternek tartja a rendezőt, mert tudja, hogy tabukat kaparász, de ledönteni mégsem dönti le őket. A Saul fia ráadásul ugyanazt a hazugsággépezetet fűti, mint a Schindler listája, amikor azt állítja, hogy a borzalomban is van helye az emberségnek, a pokolban is létezik méltóság, és hogy a remény nem száll el a krematóriumok füstjével. Szóval ugyanolyan lágergiccs, mint Steven Spielberg filmje. De legalább ­Röhrig Géza jól játszik benne.

Jan Schulz Ojala, a Tagesspiegel kritikusa is egyetértene azokkal, akik szerint Nemes Jelesnek inkább a Don-kanyarról kellett volna filmet forgatnia. Vagy bármi másról: csak a holokausztot hagyta volna békén. Őt sem az zavarja a leginkább, hogy nem tartja jónak a Saul fiát. Hanem az, hogy ­Claude Lanzmann igen. „Pedig semmivel sem különb, mint egy akciófilmekre jellemző dramaturgiai megoldásokat felsorakoztató – egyébként átlagos – thriller – írja. Nem úgy, mint a Soá, ahol a túlélők mondandójánál is felkavaróbb a mondatok közötti csend. Hozzá képest a ­Saul fia olyan, mint egy szellemvasút, amelynek a végére érve elmarad a borzongás.

Susan Vahabzadehnek, a Süddeutsche Zeitung kritikusa szerint a kényelmes moziszékben ülve keresztülnyargalni az auschwitz-birkenaui koncentrációs táboron olyan, mint egy afrikai körutazáson éhező gyerekekkel fényképezkedni. A néző nem lehet más, mint egy bámészkodó – ám végig passzív – turista. Ezért

a Saul fia nem több, mint a fájdalom pornográfiája.

Egyébként is: a KZ borzalmait lehetetlen képre vinni, akkor egyáltalán minek próbálkoznak vele?

Egészen másként áll hozzá a Die Welt Feuillton rovatának szerkesztője, Elmar Krekeler. Ő nem szívesen gondol arra a 107 percre, amikor a Saul fiát látta. De nem azért, mert nem tartja jó filmnek. Hanem mert éppen annyira fáj visszagondolnia rá, mint amennyire fájdalmas volt néznie. Tiltakozik: nem, nem olyan, mint egy szellemvasút, mert arra szívesen felül többször is. Ez a film viszont elnyelte és összezúzta. És a végén másik emberként okádta ki.

„Azért kéne mindenkinek megnéznie – írja –, hogy tudjuk, mi a feladat: úgy alakítani a világot, hogy ne legyen benne szükség olyan alkotásokra, mint a ­Saul fia.”

Hogy kérhető számon a valósághoz való hűség egy játékfilmen? Egyáltalán, mi értelme összehasonlítani egy dokumentumfilmmel?” – kérdezi Hannah Pilarczyk, a Spiegel Online szerzője. Szerinte inkább azon kéne gondolkodni, hogy a ­Saul fia hozzátesz-e bármi újat a holokauszt köré épülő filmes narratívához. „Hozzá bizony!” – írja. Megtöri az ismert „passzív zsidó”-klisét, és a lehető legjobb értelemben egészíti ki az eddigi alkotások sorát. Szerinte nagy hiba lenne lágergiccsként leírni, hogy aztán újra Latzmann filmjénél lyukadjunk ki, mint egyetlen lehetséges megoldásnál.

Forrás: Népszabadság

 

17 hozzászólás “Brutális kritikát kapott a Saul fia Németországban” bejegyzésre

  1. Grün Izidor szerint:

    “A siker olyan mint a fing, nagyon zavarja az embereket, ha nem a sajátjuk!” 😀

  2. Tóth Mária szerint:

    Milyen siker? Nyomják ezerrel, ha kell, ha nem! Mindenki döntse el saját maga, hogy megnézi-e.

  3. bagoly szerint:

    A szeretet sem ér semmit, ha erőltetik !!!

  4. Grün Izidor szerint:

    Tóth Mária!
    Ha miattad 200 000 ember hajlandó fizetni, hogy lásson domborítanál ám! 😀

  5. Nagyapó szerint:

    Idióta dr grün Izidor Charlie Rodrigez! 500 000 nézőt kellett volna írni, az még ütősebb lenne! Ha lúd, legyen kövér.

    Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja száját, hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.

  6. Grün Izidor szerint:

    Öreg Pöcs!
    “Átlépte a kétszázezres nézőszámot Nemes Jeles László Saul fia című Oscar-díjas alkotása a magyar mozikban. A film tavaly júniusi premierje óta országszerte folyamatosan műsoron van”
    .
    Miért írnák többet?!
    Nem vagyok én fityeszes! 😛 😀
    http://magyar.film.hu/filmhu/hir/200-000-nezo-folott-a-saul-fia.html

  7. Nagyapó szerint:

    És a Patmos Records által megvásárolt jegyek nélkül mennyi a nézőszám?

    Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja száját, hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.

  8. Grün Izidor szerint:

    Vén Hüje!
    Guglizd ki!
    “Kész picsa, meleg málé?!” 😀

  9. fghfjhgkjhk szerint:

    “Tóth Mária szerint:
    2016. március 17., csütörtök – 16:22
    Milyen siker? Nyomják ezerrel, ha kell, ha nem! Mindenki döntse el saját maga, hogy megnézi-e.”

    Megnézném, de nincs még az ncore-on fent! 😛

  10. Vazulnéni szerint szerint:

    Grün fején találta a szöget 🙂 sokan nem a saját fingjuknak érzik.

  11. Béla szerint:

    Megint a zsidók szopkodják egymás faszát! És egymást jutalmazzák oszkárral.

  12. bagoly szerint:

    Sajnos nem sok dicshimnusszal díjazzák ezt az alkotást. Pont ezért aki teheti megnézi, mint a sarkon heverő tetemet, de csak kíváncsisága miatt.
    Egy alkotóilag sem magyar gyökerű és történetű propaganda film, ennyi az egész. Ráadásul a magyar emberek pénzéből. Kész röhej.
    Margaret Pomeranz ausztrál filmkritikus, producer és televíziós személyiség három évtizede készíti szakadatlanul a filmkritikákat. 2015-ben mintegy 200 filmszínházi alkotást nézett végig, így elég nehéz elhinni, hogy hosszú pályafutása során csupán egy film akadt, ami annyira nem tetszett neki, hogy egyszerűen kisétáljon a vetítéséről. (ezt a késztetést sokan mások is megerősítették).
    Jó lenne, ha normális, nevelő, szórakoztató és ifjúságot nem rémisztgető baromságokat erőltetnének ránk. Aki megnézi, magára vessen !

  13. Grün Izidor szerint:

    bagoly!
    Olyan ez mint a Gazsi felesége!
    Eltérőek róla a vélemények!
    Vannak akiknek tetszik, vannak akiknek nem, de úgy alapvetően Gazsi díjazza! 😀

  14. TenkA szerint:

    Ma volt össznépi vetítés az Urániában az iskolánknak. A 11. és 12-es gimis srácok és lányok tátott szájjal, pisszenés nélkül ülték végig a filmet. Átment az üzenet.

  15. Grün Izidor szerint:

    TenkA.
    Most akkor azt a változatot képzeld el amikor megérkeztünk a tábor bejáratához Oświęcimbe és meglátták az “Arbeit macht frei” feliratot!
    Ahogy megilletődötten járták végig a blokkokat!
    A fürdőnél és a krematóriumnál már majdnem sírtak!
    Akkor jött az akasztófa, amin Rudolf Höss végezte!
    Azt hiszem leesett nekik is a dolog!

  16. TenkA szerint:

    Hát igen. Tetszik, nem tetszik európai történelmünk szerves része ez is.

  17. Grün Izidor szerint:

    TenkA.!
    Bármennyire is próbálják áttestálni a felelősséget a szövetségesünkre az ún. megszállókra!
    Csak gondolj a kamenyec-podolszki “idegenrendészeti” eljárásokra!

Itt lehet hozzászólni !