Csepel.info

A lakosság önértékelése alapján a Tárki létrehozta a vesztesek és a nyertesek csoportját. Az előbbibe azok kerültek, akik anyagi helyzetüket (nagyon) rossznak érzékelték, és attól tartottak, hogy a következő 12 hónapban tovább romlik (12 százalék). A nyertesek ezzel szemben azok voltak, akik anyagi helyzetüket jónak gondolták, és további javulást reméltek (6 százalék).

A vesztesek a jövőben sem bíznak

A Tárki a 2015-ben, illetve 2016 januárjában végzett négy felvétel adatait rakta össze, hogy alaposabban is megvizsgálhassa, hogyan látják a magyar háztartások a saját helyzetüket és az ország gazdasági helyzetét ebben a pillanatban, illetve szerintük hogyan fog alakulni az elkövetkező 12 hónapban.

Mivel az emberek a saját helyzetüket és jövőjüket erősen kötik az országéhoz, kevéssé meglepő, hogy a vesztesek túlnyomó többsége az ország helyzetét és közeljövőjét is a magukéhoz hasonlónak látja, és ugyanez az ország a nyerteseknek egészen másként fest – derült ki a Tárki felméréséből.

A kutatásból kiderült, hogy a lakosság arányához képest a vesztesek között magasabb a szavazáson részt venni nem tervezők aránya, a nyertesek között ezzel szemben magasabb a biztosan szavazók, és alacsonyabb a biztosan nem szavazók aránya.

A vesztesek nem tudják, vagy nem mondják meg, hogy kire szavaznának, de ha mégis szavaznának, akkor többségük a két baloldali pártra voksolna. Ezzel szemben a nyertesek biztosak a dolgukban, és elsősorban jelenük és jövőjük szavatolóját, a jelenlegi kormánypártot támogatnák – szerepel a Tárki kutatásában.

Forrás és további grafikonok: Origo