Magyar Hírlap
Decemberben 5,7, a tavalyi év átlagában 4,2 százalékkal nőttek az átlagkeresetek az egy évvel korábbihoz képest, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva decemberben 6,0, az egész évben pedig 4,5 százalékos volt az emelkedés – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A fogyasztói árak 2015-ben 0,1 százalékkal csökkentek, decemberben pedig 0,9 százalékos volt az infláció. Így a közfoglalkoztatottak nélkül számolt reálkereset decemberben 5,0 százalékkal a múlt év egészére számolva 4,6 százalékkal nőtt.
A vállalkozásoknál a decemberi 3,4 százalékkal együtt 3,8 százalékos volt az éves béremelkedés, míg a költségvetésben – a közfoglalkoztatottak nélkül számolva – a 13,1 százalékos decemberi keresetnövekedés 6,3 százalékra növelte az éves átlagot.
A KSH jelentése megjegyezte, hogy a decemberi keresetnövekedésre is hatással volt a fegyveres testületek illetményemelése és a szociális területen dolgozók részére kifizetett kiegészítő pótlék.
A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete tavaly 247 784 forint volt, decemberben pedig 272 647 forintot tett ki. Az átlagos nettó kereset az múlt év átlagát tekintve 162 300, decemberben 178 585 forint volt.
Decemberben a 6,0 százalékos átlagos keresetnövekedéshez képest a rendszeres jövedelmek 5,4 százalékkal, a prémiumok, jutalmak és más egyszeri bérkifizetések 10,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Az egyszeri juttatások a vállalkozásoknál 0,3 százalékos növekedéssel 37 500, a költségvetési szektorban 52,6 százalékos növekedés eredményeként 34,200 forintot értek el.
A jelentésből kiderül az is, hogy a múlt év végén alkalmazásban állók létszáma 2,911 millió volt, 68 ezerrel, 2,4 százalékkal több az egy évvel korábbinál, közülük 201 ezer volt közfoglalkoztatott, 13 ezerrel több, mint 2014 decemberében.
A feldolgozó iparban 280 600 forint volt a bruttó átlagkereset decemberben, 4,2 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Ezen belül viszont a gyógyszeriparban 483 ezer forintot lehetett keresni, 11,9 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. Az energia szektorban 484 800 forintot kerestek 1,3 százalékkal kevesebbet, és éves összevetésben csökkent az átlagkereset a pénzügyi biztosítási szektorban is 1,5 százalékkal, de így is elérte az 527 400 forintot.
A költségvetési szektorban 288 500 forint volt az átlagkereset, ezen belül a közigazgatás és védelem területén 17 százalékkal, 357 ezer forintra nőt egy év alatt, az oktatásban 6,9 százalékkal, 272 600 forintra, az egészségügyben 7,0 százalékos emelkedéssel 235 400, emelkedett az átlagkereset, a szociális ellátás terén pedig a 12,6 százalékos emelkedéssel is csak 176 ezer forint volt az átlagkereset.
NGM államtitkár: folytatódik a reálbérek emelkedése
A munkaadók és munkavállalók mindenhol olyan szintű béremelésről tárgyalnak, amely reálbér-emelkedést hoz majd, a továbbra is alacsony infláció pedig ugyancsak hozzájárul a reálbérek további növekedéséhez – jelentette ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára pénteken az M1 aktuális csatornán.
Cseresnyés Péter azt követően beszélt erről, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken közzétette, decemberben 5,7, tavaly átlagosan 4,2 százalékkal nőttek az átlagkeresetek az egy évvel korábbihoz képest.
A pénzügyi szférában dolgozók keresnek a legtöbbet, illetve a médiumok alkalmazottainak átlagkeresete is az elsők között van Magyarországon – mondta. Ugyanakkor a bérkiegészítés ellenére még mindig alacsony fizetést kapnak a szociális szférában dolgozók, valamint a mezőgazdaságban dolgozók bérén is javítani kell – tette hozzá.
Elemzők: idén még jobban nőhetnek a keresetek
Idén újra erős, akár 5 százalékot meghaladó nettó bérnövekedésre számítanak az MTI által megkérdezett elemzők.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint a bruttó bérek 3-4 százalékkal, a nettó keresetek pedig több mint 5 százalékkal nőhetnek annak köszönhetően, hogy a személyi jövedelemadó 1 százalékponttal 15 százalékra csökkent. Az elemző kifejtette: amennyiben az üzemanyagárak nem csökkennek tovább számottevően, 0,7 százalékos lehet idén az inflációs ráta. Csakúgy, mint a tavalyi évben, lendületesen nőhetnek tovább a reálbérek is 2016-ban, így a háztartások fogyasztása stabil alapot jelenthet a GDP növekedéshez. A bank várakozása szerint idén 2,2 százalékkal nőhet a magyar GDP.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában szintén 4 százalékos bruttó bérnövekedést, az adóváltozások miatt pedig 5,5 százalékos nettó emelkedést jelzett előre, ami a várt 1,5 százalékos infláció mellett 4-4,5 százalékos reálbér emelkedést eredményezhet. Hozzátette: egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani a következő években, valamint egyes ágazatokban folyatódik az életpályamodellek bevezetése, ami tovább növelheti az átlagkereseteket. Felfelé mutató kockázatot jelent a minimálbérek jelentős, 5,7 százalékos növelése is.
Az inflációt mérsékelheti az olajárak tartós csökkenése, így a nettó reálbérek akár jóval dinamikusabban, csaknem 5 százalékkal emelkedhetnek. Az elmúlt években elhalasztott fogyasztás, a mérlegkiigazítási folyamat előrehaladása, a devizahitelek rendezése során kiszámíthatóvá váló törlesztő részletek, valamint a háztartások nettó pénzügyi vagyonának rekordszintre emelkedése miatt a következő években a háztartások fogyasztása lehet a gazdasági növekedés húzóereje – írta az elemző.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője úgy vélte, a reálbéremelkedés meghaladhatja a 6 százalékot, a növekedés mértékét pedig növelheti az is, hogy a kétgyermekes családoknál 10 ezerről 12,5 ezer forintra nőtt gyermekenkénti adókedvezmény. Kifejtette: az idén 5-6 százalékos bruttó átlagbér-emelkedéssel lehet számolni, egyrészt a minimálbér emelése miatt. Másrészt több szektorban – például a kiskereskedelemben – munkaerőhiány alakult ki, ez pedig a bérek emelkedéséhez vezethet.
A friss béradatokról úgy vélekedett: a több mint 4 százalékos múlt évi emelkedés megfelel a várakozásoknak. A reálbérek a negatív – mínusz 0,1 százalékos – tavalyi átlagos infláció miatt 4,3 százalékkal nőttek, ez pedig többek között a belső fogyasztásnak, a kiskereskedelemnek adott lendületet.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közölte, a tavalyi növekedéssel együtt már három éve folyamatosan emelkednek a reálbérek Magyarországon, köszönhetően a folyamatos béremeléseknek, az alacsony inflációs környezetnek és az évről-évre emelkedő minimálbérnek. A szaktárca szerint az emelkedő reálbérek jól tükrözik, hogy a magyar reformok működnek, a beérkezett makrogazdasági adatok pedig további reálkereset-emelkedést vetítenek előre.
Forrás: Magyar Hírlap
4%-kal? Ha igaz is lenne, kérdezzük csak inkább például Vajna lopásügyi biztost, és munkanélküli haverját, nekik mennyivel nőtt? 🙂 A fityeszre pénzt bízni olyan, mint kályhába tenni azt.
Nagy átlagot véve még lehet igaz is, de nem a többség számát tekintve. 🙂
“Növekvő állami kiadások, megduplázódó gazdasági kiadások, megugró sportfinanszírozás az egyik oldalon. A másik oldalon a csökkenő egészségügyi, oktatási és nyugdíjkiadások. Az Orbán-kormány hat éve számokban.”
.
A “zemmútthatév” számokban! 😀
.
http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/ez_tette_az_orban-kormany_az_orszaggal_hat_ev_alatt_grafikonon_a_megdobbento_eredmenyek.591183.html