Csepel.info

Faktor

Keresztes Imre főügyész szerint az ítéletek törvénysértően enyhék, hiszen hasonló ügyekben is szabtak már ki szigorúbb büntetést. Az ügyész azt mondta, az is baj, hogy az ilyen ítéleteknek nincs elrettentő hatásuk. Ezért fellebbeznek.

Hagyó Miklós és 14 társa ellen folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények vádjával indult eljárás 2012-ben kezdődött, a múlt héten hozott ítélet első fokú. Hagyó Miklóst volt szocialista főpolgármester-helyettest folytatólagosan elkövetett hivatali visszaélés és hűtlen kezelés miatt ítélték el, két év börtönt kapott, amit négy évre felfüggesztettek. Mesterházy Ernőt, aki 2010 előtt Demszky Gábor főpolgármester főtanácsadója volt, másodrendű vádlottként felmentette a bíróság. Az ügy tizenöt vádlottjából végül hatan kaptak felfüggesztett börtönt, hárman pénzbüntetést, hat embert pedig felmentettek.

Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke szerint ez az ítélet felháborító, de a BKV-ügy és a vörösiszap-katasztrófa perében hozott felmentő ítéletek miatti felháborodás is jogos. Németh azt mondta, a Fidesz tiszteletben tartja a „bírósági függetlenség liberális követelményét”, de az elszámoltathatóságnak is érvényt akarnak szerezni az igazságszolgáltatásban. Ezért a Fidesz vitát szeretne tartani az igazságszolgáltatásról, ahová ha kell, az igazságszolgáltatás képviselőit is meghívják.

A mai sajtótájékoztató célja az volt, hogy bemutassa az üggyel kapcsolatos ügyészségi álláspontot, és az első fokú ítélet ellen bejelentett ügyészségi fellebbezés lényegét. Keresztes Imre főügyész, a Központi Nyomozó Főügyészség főügyésze válaszolt az újságírók kérdéseire is. Ezek arra fókuszáltak, hogy volt-e politikai nyomás az ügyészségen, és hogy miért nem hallgatták meg – még csak tanúként sem – Demszky Gábor egykori főpolgármestert.

Törvénysértően enyhe ítéletek

Keresztesi Imre főügyész először arról beszélt, hogy az írásos ítélet megismerése után az ügyészség a Hagyó-ítélet mely pontjai miatt fog fellebbezni. Elmondta, hogy az ítéletek az ilyen esetekben kiszabható büntetési tételek középmértékét sem érik el. Ezt azért tartják törvénysértően enyhének, mert a tényállás és annak minősítése is súlyosabb büntetést indokolna; más, hasonló ügyekben is születtek már szigorúbb ítéletek; és egy ilyen döntés nem alkalmas a hasonló típusú bűncselekmények elkövetőinek elrettentésére.

A főügyész külön kitért arra, a vádlottakat hogyan menthették fel a korrupció vádja alól. A korrupciót ugyanis nehéz bizonyítani, hiszen az ilyen esetek lényege, hogy titokban maradjanak. A BKV-ügyben azonban az egyik vádlott, Balogh Zsolt korábbi BKV vezérigazgató részletesen elmondta, hogyan adott át Hagyó Miklósnak 15 millió forintot egy „nokiás dobozban”, és ezt a vallomását a szembesítés során is fenntartotta. Később viszont, a bírósági szakaszban, azt mondta, korábbi vallomása nem volt igaz, azt csak azért tette, mert remélte, így kisebb büntetést kaphat.

A főügyész szerint ilyen helyzetekben a bíróság feladata annak eldöntése, hogy melyik vallomást veszi figyelembe – ha a bíróság az első alapján hozza meg ítéletét, könnyebben lehetett volna bizonyítani a korrupciót. A főügyész egyébként arról beszélt, hogy nem adhat ki információt azzal kapcsolatban, történtek-e kísérletek vádalku megkötésére, de kiemelte, Baloghnak semmilyen ajánlatot nem tettek az eljárás során.

Hallják, látják, de nem foglalkoznak vele

Keresztesi Imre azt is mondta, a közélet úgy működik, hogy a politikusok különböző ügyekben nyilatkoznak. Ez nyilván tudomására jut az igazságszolgáltatásban dolgozóknak, de ez nem jelent, és nem jelenthet nyomást számukra, hiszen az ügyészségen a döntéseiket csak a bírósági ítéleteket figyelembe véve hozzák.

Több újságírói kérdés foglalkozott azzal, hogy az eljárásban miért nem hallgatták meg Demszky Gábort, akinek az eset idején főpolgármesterként irányítása alá tartozott a főváros által üzemeltetett BKV. Keresztesi Imre főügyész azt válaszolta, a tanúk meghallgatásának törvényi feltételei vannak. Mivel ezek a feltételek nem álltak fenn, ezért nem hallgatták meg Demszkyt – nem számítottak arra, hogy bizonyítékkal szolgálhat.

Igyekeznek hatékonyabban dolgozni

Az ügyészség munkájáról a főügyész azt mondta, az eljárás során törekedtek a törvényességre, a lehető legtöbb bizonyíték beszerzésére. Ez a munka sikeres volt, hiszen az ügy bírósági szakaszba jutott. Itt mindig előfordulhatnak az ügyet érintő változások – utalt Balogh megváltoztatott vallomására, amely jelentősen gyengítette a vádat.

Az ügyészség arra számít, hogy a bíróság helyt ad fellebbezésüknek, és így végül szigorúbb ítéletek születhetnek.

Tóbiás: a Fidesz támadja a bíróságokat

Tóbiás József, a szocialisták elnök-frakcióvezetője közleményben reagált a Fidesz ítéleteket érintő kritikáira. Szerinte a Fidesz problémája az, hogy a bíróságnak nem tudja „tollba mondani az ítéleteket.” A bíróság demokratikus államokban önálló hatalmi ág, amelynek döntéseit a mindenkori kormány és a parlamenti pártok sem az eljárások során, sem utólag nem befolyásolhatják. Ezért felszólítjuk a kormányt, hogy fejezze be a független magyar bíróság elleni támadást, és a hatalommal való visszaélés gyakorlata helyett az ügyészség vezetőjét, Polt Péter mondassa le – áll a közleményben.

Forrás: Faktor.hu

This entry was posted on 2016. február 1. hétfő at 22:25 and is filed under Krimi, Pártok. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.