Csepel.hu
A magyarországi németek elhurcolásának emléknapja alkalmából megkoszorúzták a polgármesteri hivatal falán elhelyezett emléktáblát január 19-én. Csepel önkormányzata megemlékezést tartott a helyszínen, ahol a Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium diákjai adtak műsort.
Az Országgyűlés 2013. december 17-én nyilvánította a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapjává január 19-ét, arra emlékezve, hogy 1946-ban ezen a napon hagyta el Magyarországot az elüldözött német lakosokat szállító első vonatszerelvény. Az Országgyűlés határozatában hangsúlyozta, tisztelettel adózik mindazok emléke előtt, akiket a második világháború után a kollektív bűnösség igaztalan vádja és elve alapján üldöztek és hurcoltak el.
A Csepeli Német Nemzetiségi Önkormányzat képviseletében Lászlóné Balázsovits Magdolna mondott emlékező beszédet. Felidézte az 1944-1945 tájékán zajlott magyarországi németek szovjet munkatáborokba való elhurcolását. Utalt arra, hogy többeket a harmadik szakaszban Csepelről, Pesthidegkútról, Pestszenterzsébetről, Pestszentlőrincről, Rákoscsabáról, Sashalomról, Újpestről, valamint Érdről és Gyömrőről vitték el. Beszédében kitért a Magyar Minisztertanács 1945. december 22-én hozott kormányrendeletére, mely szabályozta, hogy a három-négyszázezer fős magyarországi németségnek el kell hagynia Magyarországot, vagyonuk pedig a magyar államra száll. Az első vonat 1946. január 19-én indult Budaörsről. Németországba kötelező költöztetésre köteleztek mindenkit, aki az 1941. évi népszámlálás alkalmával német nemzetiségűnek vagy német anyanyelvűnek vallotta magát. 1946 és 1948 között több mint 170 ezer német kényszerült elhagyni Magyarországot – idézte fel a megemlékezésen az elnök.
Ezután az emléktáblánál koszorút helyezett el a csepeli önkormányzat nevében Borbély Lénárd polgármester, a Magyar Országgyűlés képviseletében Németh Szilárd országgyűlési képviselő a nap folyamán, Fráter Olivér, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet nevében, a Csepeli Német Nemzetiségi Önkormányzat és a Csepeli Svábok Szabad Kulturális Egyesület tagjai, a helyi politikai pártok – Fidesz-KDNP, Jobbik Magyarországért Mozgalom, az MSZP – képviselői, valamint a civil szervezetek, egyesületek képviselői és a megemlékezők.
Csepel.hu
“Megkoszorúzták a magyarországi németek elhurcolásának tiszteletére állított emléktáblát”
.
Kik alkotják ezeket a hüjébbnél hüjébb címeket?!
Mit lehet egy elhurcoláson vagy egy elűzetésen tisztelni?!
2 év alatt mennyit változott!
Miről írt a csepel.info 2014. január19-én?
Németh Szilárd országgyűlési képviselő, Csepel polgármesterének emlékező beszéde – változtatás nélkül
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Emlékezők!
„A telepes és jövevény férfiak haszna oly nagy, hogy a királyi méltóságban méltán bírhatja a hatodik helyet. … A telepesek különböző országokból jönnek, tehát különböző nyelvet és szokásokat, különféle tudományt és fegyvereket hoznak magukkal, melyek mind a királyi udvart díszítik és teszik naggyá… Tehát, parancsolom neked, fiam, hogy jó akarattal lásd el és tisztességesen tartsd őket, hogy szívesebben nálad éljenek, mint másutt lakjanak. …” Szent István királyunk 1027-ben ilyen szavakkal intette a vendégek „befogadására és gyámolítására” trónörökös fiát, Szent Imre herceget.
Ha úgy tetszik, államalapító királyunk törvénybe foglalta a nemzetiségekkel való együttélés fontosságát, alapszabályait és azok hasznosságát.
Még figyelmeztetésül – mintegy látva a tragikus jövőt – azt is hozzáteszi, hogy „…amit én építettem, lerombolni, vagy amit összegyűjtöttem, szétszórni törekednél, királyságod kétségtelenül a legnagyobb kárt szenvedné.”
Bizony nagy árat kellett fizetnünk azért, amiért nem mindig hallgattunk államalapítónk bölcs tanácsára. Elég, ha csak 20. századi történelmünket, a két világháborút, a trianoni tragédiát, vagy éppen azt a rettenetes időszakot nézzük, amelynek ma az emléknapját tartjuk: a magyarországi németek elhurcolására és elűzetésére emlékezve.
Ezért a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapja alakalomból, mint Csepel polgármestere és országgyűlési képviselője fejet hajtok az ártatlan áldozatok előtt, és kezdeményezem, egy helytörténészekből álló munkacsoport létrehozását, a Csepelen és Soroksáron történtek felderítésére, dokumentálására és a közvéleménnyel, elsősorban a tanuló ifjúsággal való megismertetésére.
Azt látjuk, hogy hova jutott két év alatt Németh Szilárd menekültügyben.
Azt nem látjuk, hogy mire jutott a helytörténészi munkacsoport.
Vagy csak kamuzás mindkettő?
Azt mondja meg Fogarasi úr, hogy hova telepítené le a pártjával, az Együttel azt a 15 ezer migránst, akit ide akarnak költöztetni? Meg azt, hogy közülük a 12 ezer férfi honnan szerezne magának nőt, miután a rájuk jutó 3 ezer nő energiáit “kimerítették”?
Kedves Lovas úr!
Ön már megint rossz lóra ült, hiszen nem felvetett témához szól hozzá. Az ilyen eltérítő jellegű bejegyzéseket akár figyelmen kívül is hagyhatnám. De most kivételt teszek , mert korábbi hozzászólásaiból látom, hogy Önnek tényleg szüksége lehet arra, hogy bizonyos ismereteket (lovas)rohamtempóban bepótoljon.
Ezért tehát ajánlom figyelmébe: http://egyuttpart.hu/a-kvota-nem-old-meg-mindent-de/
Még talán ez is érdekelheti:
http://index.hu/gazdasag/2015/01/29/valaki_boduleteset_kaszal_rogan_otleten/
Grün Izidor!
Tudod szegények gazdasági menekültek voltak és mint ilyenekről ma nem lehet normális mondatokat írni.
Hat a napi politika.
felix!
Ez ugyanolyan mint a Szabadság téri emlékmű, ami egyszerre próbál emléket állítani két egymással homlokegyenest ellenkező eseménynek!
Fogarasi László! Milyen csodás, hogy 1000 év előtti szentistváni intelemből próbálnak több értelmezést tenni.
Szt.István telepesekről szólt, nem migránsokról. A migránsokat, pl. besenyőket fegyverrel kiverte, de amikor a hatvan besenyő főúr engedéllyel jött és rablók támadták meg, a rablókat elfogatta és felakasztatta (Szent István kisebbik legendája).
Németh idézete érthető és találó. A XX. sz.-ban sem a nácik, sem a szovjetek nem telepesek voltak, hanem megszállók. Viszont a magyarországi németek mindig engedéllyel/hívásra jöttek.
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja száját, hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.
Tisztelt Nagyapó!
Bevándorló, telepes, migráns, menekült. Valóban érdemes megkülönböztetni e fogalmakat. Segíthet ebben Önnek. http://idegen-szavak.hu/keres/migráns
Annál is inkább mert még az ön által nagyrabecsült egykori polgármester ( vagy szövegírója) is tévedett a Szent Istváni Intelmeket idézve.(véletlenül?)
Hiszen Szent István vendégekről és jövevényekről beszél, nem telepesekről. lásd:http://mek.oszk.hu/00200/00249/00249.htm
A közelmúltban és jelenleg is menekültek áradatáról beszélhetünk, akik nem migránsok, nem telepesek, talán inkább jövevények. De hát az Ön számára talán ajánlhatok egy még régebbi klasszikust is : Máté evangéliumát. Olvassa figyelmesen.
és még valamit kedves Nagyapó: Az antikommunista is gondolkodhatna, mielőtt kinyitja a száját.