Csepel.info

Hirado.hu

John Krasinski amerikai színész-rendező és Cheryl Boone Isacs, az amerikai Mozgókép-művészeti és -tudományi Akadémia elnöke bejelenti az Oscar-díjra jelölt legjobb idegen nyelvű alkotásokat, köztük Nemes Jeles László Saul fia című filmjét Beverly Hillsben

Bekerült a legjobb öt közé a Saul fia az Oscar jelölésen – ezt délután jelentették be Los Angelesben. A legjobb idegen nyelvű film kategóriában esélyes a díjra Nemes Jeles László filmje. 34 év után lett újra magyar film esélyes az Oscarra. Utoljára 1982-ben Szabó István Mephisto című alkotása nyerte a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat.

Nemes Jeles Lászó, Saul fia című filmje is indul idén az Oscar-díjért a legjobb idegen nyelvű film kategóriában. A rangos elismerés jelöltjeit, magyar idő szerint csütörtök délután fél háromkor jelentették be Los Angelesben. A Golden Globe- és cannes-i nagydíjas holokausztdráma már 2015.december 18. óta várakozott az Oscar-díj előszobájában, hiszen már akkor lehetett tudni, hogy felkerült az esélyes művek kilenc alkotásra szűkített listájára. Idén Cheryl Boone Isaacs, az Oscar-díjakról döntő amerikai filmakadémia, hivatalos nevén az Amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia (AMPAS) elnöke mellett John Krasinski színész, valamint két világhírű rendező, Ang Lee és Guillermo del Toro ismertették a jelöltek sorát. Az Oscar-díjakat 88. alkalommal osztják ki, a díjátadó gálát február 28-án tartják a hollywoodi Dolby Színházban.

Magyar film eddig egy alkalommal, 1982-ben kapott Oscar-díjat ebben a kategóriában, Szabó István Mephisto című drámája a mai napig az egyetlen Oscar-díjas magyar játékfilm. Legutóbb 1989-ben jelöltek magyar filmet Oscar-díjra, Szabó István Hanussen című alkotását, ugyancsak a legjobb idegen nyelvű filmek között. A Saul fia többek között elnyerte a cannes-i filmfesztiválon a zsűri Nagydíját, a napokban pedig Golden Globe-díjat kapott.

A Saul fia több mint egy tucat díjat nyert már, köztük a cannes-i filmfesztiválon a zsűri Nagydíját, a napokban pedig Golden Globe-díjat kapott a legjobb idegen nyelvű alkotások között. A filmet az elmúlt időszakban számos tekintélyes amerikai filmes szervezet díjazta. A nagy presztízsű National Board of Review of Motion Pictures (NBR), a Los Angeles-i, a New York-i, a bostoni és a washingtoni filmkritikusok is az év legjobb külföldi filmjének szavazták meg Nemes Jeles László első mozifilmjét. A rendezőt az elsőfilmesek között díjára jelölte az amerikai rendezők céhe (DGA). A Laokoon Filmgroup gyártásában készült alkotás vezető producere Sipos Gábor és Rajna Gábor, főszereplője Röhrig Géza. Nemes Jeles László filmjét Magyarországon már több mint százezren látták, és továbbra is megtekinthető a mozikban.

A visszatérő 12 jelöléssel vezet

A legtöbb, 12 jelölést Alejadro González Inárritu A visszatérő című filmje szerezte. Főszereplője, Leonardo DiCaprio a vasárnap elnyert Golden Globe-díj után már az Oscarra is esélyes. A mexikói származású rendező pedig Birdman című filmje tavalyi Oscarjai után ismét megkaphatja a legjobb rendező és film díját is. George Miller Mad Max – A harag útja című posztapokaliptikus akciófilmje tíz kategóriában szerzett jelölést, Ridley Scott Marson játszódó című sci-fije, a Mentőakció pedig hét díjra esélyes. A világszerte taroló Star Wars – Az ébredő Erő csak technikai kategóriákban jutott a jelöltek közé. A legjobb film mezőnyébe nyolc filmet válogatott be a filmakadémia: A visszatérő mellett a Mad Max – A harag útja, a Mentőexpedíció, A nagy dobás című Wall Street-i vígjáték, Steven Spielberg Kémek hídja című hidegháborús mozija, az ötvenes években játszódó Brooklyn, a fogságban tartott anya és fia történetét ábrázoló, A szoba című dráma és a Boston Globe tényfeltáró újságíróinak munkáját bemutató Spotlight – Egy nyomozás részletei című dráma is Oscar-közelbe jutott.

A legjobb rendező Oscarját Inárritu, Tom McCarthy (Spotlight), George Miller (Mad Max – A harag útja), Lenny Abrahamson (A szoba) és A nagy dobást jegyző Adam McKay kaphatja. A színészi kategóriákban a tavalyihoz hasonlóan csak fehérbőrű művészek lettek jelöltek.

A legjobb öt színésznő közé Brie Larson (A szoba), Jennifer Lawrence (Joy), Cate Blanchett (Carol), Soarise Ronan (Brooklyn) és Charlotte Rampling (45 év) került be. A színészek közül Leonardo DiCaprio (A visszatérő), Matt Damon (Mentőexpedíció), Michael Fassbender (Steve Jobs), Eddie Redmayne (A dán lány) és Bryan Cranston (Trumbo) kaphat díjat.

Legjobb női mellékszereplőként Jennifer Jason Leigh (Aljas nyolcas), Rooney Mara (Carol), Rachel McAdams (Spotlight), Alicia Vikander (Ex Machina) és Kate Winslet (Steve Jobs), férfi mellékszereplőként pedig Christian Bale (A nagy dobás), Mark Ruffalo (Spotlight), Mark Rylance (Kémek hídja), Sylvester Stallone (Creed – Apollo fia) és Tom Hardy (A visszatérő) nyerheti el az Oscart.

A legjobb eredeti forgatókönyv kategória jelöltjei között a Kémek hídja, az Ex Machina, az Agymanók című rajzfilm, a Spotlight és a Straight Outta Compton című zenés életrajzi dráma kapott helyet. Az adaptált forgatókönyvek között a Carol, a Mentőexpedíció, A szoba, A nagy dobás és a Brooklyn írója reménykedhet Oscar-díjban. Az utóbbi alapjául szolgáló könyvet egyébiránt Nick Hornby alkalmazta filmvászonra.

A legjobb filmzene díjára a Kémek hídja, a Carol, az Aljas nyolcas, a Sicario és a Star Wars – Az ébredő Erő esélyes. A jelöltek között van Ennio Morricone, aki évtizedek után komponált újra westernfilmhez, Quentin Tarantino Aljas nyolcas című alkotásához. A 87 éves olasz zeneszerzőt bár többször jelölték, soha nem nyerte el a díjat, 2007-ben viszont életmű-Oscart vehetett át.

A legjobb smink és frizura kategória három jelöltje között van A százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt című svéd vígjáték. A részben Magyarországon forgatott film sminkes és fodrász csapatában magyarok is dolgoztak, bár a díjra csak két svéd szakember esélyes, Love Larson és Eva von Bahr.

Oscar-díjas magyarok és jelöltek

Az első magyar alkotás, amely Oscar-díjat kapott, Rófusz Ferenc A légy című animációs rövidfilmje volt 1981-ben. Egy évvel később Szabó István Mephisto című alkotása a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat nyerte el, ez az első és máig az egyetlen Oscar-díjas magyar játékfilm. A legjobb idegen nyelvű film kategóriában már a Mephisto előtt is versengett magyar játékfilm: 1969-ben a Fábry Zoltán rendezte A Pál utcai fiúk, 1975-ben Makk Károly alkotása, a Macskajáték, az ugyancsak Fábry Zoltán rendezte Magyarok 1979-ben, majd 1981-ben Szabó István Bizalom című filmje. A Mephisto után 1984-ben a Gyöngyössy Imre és Kabay Barna rendezte Jób lázadása és a Szabó István által rendezett, a Mephistóval trilógiát alkotó Redl ezredes 1986-ban és a Hanussen 1989-ben szintén jelölt volt. Az animációs rövidfilm kategóriában Rófusz filmje előtt öt évvel már jelölték Jankovics Marcell Sisyphus című rövidfilmjét.

A filmvilág legrangosabb kitüntetését korábban több olyan filmes is magkapta, akik Magyarországon születtek, és bár külföldön szereztek világhírnevet, magyarként tartják őket számon. Néhány ismertebb név a kitüntettek közül: Korda Sándor (Alexander Korda) 1941-ben A bagdadi tolvaj producereként vehette át a kitüntetést, Kertész Mihály (Michael Curtiz) 1944-ben a legendás Casablanca, George Cukor 1965-ben a My Fair Lady rendezéséért kapott Oscart. Trauner Sándort (Alexander Trauner) látványtervezőként (Legénylakás, 1961), Rózsa Miklóst zeneszerzőként háromszor (Elbűvölve, 1946, Kettős élet, 1948, Ben Hur, 1960) díjazták.

Forgatókönyvíróként Herczeg Géza 1938-ban (Emile Zola élete), Székely János – John S. Toldy néven – 1941-ben (Arise, My Love), Pressburger Imre (Emeric Pressburger) pedig 1943-ban kapott Oscar-díjat (A 49. szélességi fok). Vértes Marcell (Marcel Vertes) a Moulin Rouge látványtervezéséért, valamint jelmezéért kapott 1953-ban Oscart. Operatőrként László Ernő (Ernest Laszlo) (Bolondok hajója, 1966) és Zsigmond Vilmos (Harmadik típusú találkozások, 1978) munkáját ismerték el az amerikai filmakadémia kitüntetésével. Szintén A bolondok hajójáért kapott látványtervezői Oscar-díjat Joseph Kish. Érdekesség ugyanakkor, hogy a színészi kategóriákban alig van magyar születésű díjazott, a kevés kivétel egyike a Budapestről származó Lukács Pál (Paul Lukas) (Őrség a Rajnán, 1944). 1944-ben George Pal “különleges Oscart” kapott, majd 1951-ben a Végállomás a Hold című futurisztikus dokumentumfilmje a legjobb speciális effektusok díját nyerte el. Zukor Adolfot (Adolph Zukor) négy évtizedes filmes munkásságáért 1949-ben szintén “különleges Oscar-díjjal” ismerték el. A Mephisto sikere óta eltelt több mint három évtized során 1986-ban A Maszk című film sminkes munkájáért Elek Zoltán nyert Oscar-díjat, 1991-ben Böszörményi Zsuzsa diák-Oscart nyert Egyszer volt, hol nem volt… című filmjével. Szalay Attila 1995-ben technikai Oscart kapott.

2001-ben Koltai Lajost a Malena című olasz film operatőri munkájáért jelölték Oscarra, 2007-ben M. Tóth Géza Maestro című rövid animációs filmjével, ugyanabban az évben Zsigmond Vilmos pedig a Fekete dália operatőreként kapott jelölést (az Oscar-díjas operatőrt 1979-ben A szarvasvadász, majd 1985-ben A folyó fényképezéséért is jelölték). 2010-ben technikai Oscar-díjat kapott Jászberényi Márk, Perlaki Tamás és Priskin Gyula. A legjobb idegen nyelvű filmek kategóriájában 2013-ban Szász János A nagy füzet című alkotása szerepelt a kilenc alkotást tartalmazó szűkített listán, de nem jutott be az öt Oscar-jelölt közé. Az Amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia 2013. évi tudományos és technikai díjazottjai között magyarok is voltak: Madjar Tibor, Kőhegyi Csaba és Major Imre egy 3D-modellező szoftver fejlesztéséért kapott elismerő oklevelet. 2014-ben Bucsi Réka Symphony No. 42 című alkotása bekerült a rövid animáció Oscar-díjára esélyes tíz produkció közé, ám a legjobb öt közé nem jutott be a produkció.

Fotó: MTI/AP/Invision/Chris Pizzello

Forrás: Hirado.hu

This entry was posted on 2016. január 14. csütörtök at 20:47 and is filed under Érdekes, Kultúra, Társadalom. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.