Csepel.info

Magyar Idők

Antoni Gaudí azt jósolta, a világ minden tájáról jönnek majd, hogy megnézzék az általa épített Sagrada Familiát. A Szent Család engesztelő temploma néven is ismert alkotás a mai napig nem készült el, ennek ellenére évente milliók látogatják Barcelona egyik jelképét.

A mostani főépítész azt ígéri, hogy 2026-ra befejezik a világ talán legkülönösebb épületét.

A bazilika építésének ötlete egy helyi, gazdag könyvkereskedő fejéből pattant ki a XIX. század közepén. José Maria y Boca­bella olyan templomról álmodott, ahol a szegények és a gazdagok együtt imádkozhatnak. Hogy az álomból valóság legyen, a kereskedő alapítványa kéthektáros területet vásárolt a város akkori szegénynegyedében. Egy évvel azután, hogy az 1882. márciusi alapkőletétellel megkezdődött a templom kivitelezése (az altemplom építésével), a terveket kidolgozó építész otthagyta a munkát. Az akkor mindössze 31 éves, ám egyre ismertebb építészt, Antoni Gaudít 1883. november 3-án nevezték ki az építkezés irányítójává, és az is maradt egészen 1926. június 10-i haláláig.

Kovácsinasként kezdte pályafutását, majd Barcelonában tanult építészetet. Az egyetem rektora végzésekor állítólag azt mondta: „Még nem tudjuk, hogy bolondnak vagy zseninek adjuk-e a diplomát. Majd az idő eldönti.” A fiatalkorában meglehetősen bohém életet élő Gaudí ötvenéves korától egyre inkább a vallás felé fordult. 1915-ben minden addig rábízott építészfeladatról lemondott, hogy teljes erejével a Sagrada Familiára összpontosíthasson. Az építkezésen remeteként élő alkotót 1926. június 7-én egy ló vontatta villamos elgázolta. Az elhanyagolt kinézetű, súlyos sérüléseket szenvedett építészt nem ismerték fel. Senki sem törte magát, hogy egy újabb részeges csavargót szállítson valamelyik jobb kórházba. Végül órákkal később vitték be a szegények kórházába, ahol három nap múlva meghalt. Amikor kiderült, hogy ki a sebesült, csapatostul érkeztek a barátok és az ismerősök. Az építészt pápai engedéllyel temették el a Sagrada Familia kriptájában.

Halála idején a tervezett 18 toronyból csupán egy készült el. Az építkezés folytatódott, de nem a kívánt ütemben. A haladás gátja éppen Gaudí volt, aki többször átdolgozta a terveket. Nem ragaszkodott eredeti elképzeléseihez, hanem folyamatosan változtatott azokon. Az 1936-os polgárháborúban ismét megakadt a munka, amikor Gaudí tanulmánymakettje és rajzai elégtek.

A keleti szárny 1891 és 1900 között épült meg, míg a nyugati szárny 1954 és 1985 között készült el. 1976-ig a homlokzatot és a latin kereszt négy tornyát fejezték be a nyugati oldalon. 1961-ben múzeum­má alakították, és a közönség számára látogathatóvá tették a kriptát, ahol Antoni Gaudí nyughelye van.

Jordi Faulí főépítész a katalán fővárosban tartott októberi sajtótájékoztatón jelentette be, hogy építésének megkezdése után 144 évvel, Gaudí halálának századik évfordulójára, 2026-ra elkészül Barcelona emblematikus épülete.

A katalán modernizmus jelképének számító, a gótikus és szecessziós elemeket egyedülállóan ötvöző bazilika mai építői igyekeznek hűek maradni Antoni Gaudí eredeti koncepciójához. Ennek szellemében kezdenek hozzá 2016-ban a még hiányzó hat központi torony építéséhez. A főépítész reményei szerint – a tájékoztatón elhangzottakat az MTI közölte – 2020-ra épülnek fel a tornyok, ezután látnak hozzá a csúcsdíszek elkészítéséhez, amelyek mintegy „megkoronázzák” majd a művet.

A befejezési terveket kritizálók szerint a Sagrada Familia alig emlékeztet majd az építész eredeti elképzelésére. Az Építészfórum.hu-n 2008-ban jelent meg, hogy Manuel Borja-Villel, a madridi Reina Sofía Múzeum igazgatója száz barcelonai művésszel és építésszel egyetemben nyilatkozatban tiltakozott Gaudí szellemiségének állítólagos megcsúfolása ellen. Állításuk szerint a templom befejezésén dolgozók nem követik Gaudí elképzeléseit, hanem saját ötleteiket építik be. Az építészek ezzel szemben azt állítják, hogy Gaudí eredeti terveinek rekonstruált változatai és azok modern adaptációja alapján próbálnak haladni az építkezéssel. A tiltakozás elcsitult, a munka folytatódott.

A majdani tornyoknak még Gaudí választott neveket. A legmagasabb, 175,2 méteres tornyot Jézus Krisztusról nevezte el. A tervező elképzelése az volt, hogy a Sagrada Familia legmagasabb pontja se haladja meg Barcelona hegye, a Montjuic 185 méteres magasságát. A többi torony 135 méter magas lesz, névadóik Mária és a négy evangélista: Máté, Márk, Lukács és János. Amikor ezek elkészülnek, a Sagrada Familia összesen 18 tornya magasodik majd az egykori szegénynegyed mai épületei fölé. A munkálatok a jelenlegi költségvetés szerint 25 millió euróba (7,8 milliárd forint) kerülnek. (A templom mérete ma már háromszorosa annak, mint amit Gaudí a halála előtt láthatott.)

A templom befejezését egyre bonyolultabb, egyre modernebb technológiák segítik. Míg korábban a köveket kézzel faragták, most már számítógépvezérelt marási technológiával állítják elő a megfelelő alakú elemeket. A csúcstechnológiára szükség is van, hiszen Gaudí nem egyszerű, hétköznapi formákat képzelt el. A géppel segített tervezés mellett a 3D-nyomtatás is nagy szerepet játszik a mindennapi munkában.

A Születés kapuja nevet viselő homlokzatot és a kriptát 2005-ben az UNESCO a világörökség részének nyilvánította. Az épületet 2010. november 6-án XVI. Benedek pápa bazilika rangra emelte és megszentelte. A hetvenszázalékos készültségi állapotú Sagrada Familia ma a világon az egyetlen még épülő emlékmű. Kizárólag adományokból és belépődíjakból finanszírozzák az építkezést, évente 2,5 millió eurót „építenek be”. A templom félkészen is működik, miséket tartanak benne, de a legtöbben turistaként csodálják meg. Évente mintegy hárommillió látogatót fogad a bazilika.

Gaudí szentté avatását tizenkét évvel ezelőtt kezdeményezték. A folyamatot nehezíti, hogy a zseniális építészhez nem köthető csoda – hacsak főműve, a Sagrada Familia nem tekinthető annak.

Forrás: Magyar Idők