Simonyi Károly egy Szojuz fedélzetén hagyta el bolygónkat
Origo, Csepel.info
Az orosz űrhajó március 26-án, csütörtökön, közép-európai idő szerint 12.49-kor ismét elindult a Nemzetközi Űrállomásra, s ezzel a magyar kutató lett az első űrturista, aki másodszor is elhagyta a Földet.
Útja során újabb vizsgálatokat végez a magyar Pille dózismérővel, és rádiókapcsolatba lép hazai rádióamatőrökkel, részben a készülő első magyar műhold földi állomásán keresztül. Együtt utazik vele Gennagyij Padalka orosz kozmonauta és Michael Barratt amerikai asztronauta is.
A Szojuz körülbelül 8 perccel a start után érte el a Föld körüli pályát. Jelenleg minden rendszer rendben működik, az indítás során sem lépett fel probléma. A tervek szerint március 28-án (szombaton), közép-európai idő szerint 15.15-kor csatlakoznak a Nemzetközi Űrállomáshoz.
A start során közvetített filmen két érdekes dolgot is láthattunk: egy rövid botot Simonyi kezében, amivel gombokat nyomogatott, és kabalamackóját, amely most is elkísérte az űrbe.
Korábbi információk
Simonyi két éve az ötödik ember volt, aki maga finanszírozta űrutazását. Első alkalommal 2007. április 7. és 21. között járt a Föld körüli pályán: 13 napot és 18 órát töltött a világűrben. Második útjának startja a tervek szerint március 26-án (csütörtökön), közép-európai idő szerint 12.49-kor lesz. Az indítást angol nyelven a NASA TV, magyar szakkommentárral pedig a Polaris TV 11 órától közvetíti az interneten.
Miközben Simonyiék a startra készülődnek, a Discovery űrrepülőgép szerdán, közép-európai idő szerint 20.53-kor levált a Nemzetközi Űrállomásról, hogy “helyet csináljon” az érkező Szojuznak. Egyszer még ellenőrzik az űrrepülőgép külső felületét, a leszállásra szombaton este 18.43-kor vagy 20.19-kor kerülhet sor.
Másodszor élvezetes igazán
Simonyi tavaly nyáron döntötte el, hogy ismét a világűrbe megy. Az elhatározásban fontos szerepe volt a Csillagvárosban megismert orosz kollégái közül azoknak, akik már többször jártak az űrben. Ők mondták Simonyinak, hogy az első űrutazás általában nagyon új és izgalmas, óriási élmény az embernek, de igazán átélni és élvezni a világűrt a második alkalommal sikerül. Ezért döntött Simonyi is az újabb utazás mellett – nyilatkozta az [origo]-nak dr. Horváth András, a Magyar Asztronautikai Társaság elnöke.
Simonyi korábbi űrutazása 25 millió, a mostani már 35 millió dollárba került. Bár egyik sem csekély kiadás, az űrutazó ezt az összeget az űrtevékenységbe tett befektetésnek tekinti.
A magyar származású amerikai informatikai szakember első utazásának majd minden részét kellemes élménynek, és nem nehézségnek élte meg. Az első út után azt nyilatkozta rovatunknak, hogy az űrutazás ideális lehetőség volt számára új dolgok megtanulására. A súlytalanság fiziológiai hatását jól viselte, aludni is könnyen tudott, igaz, enyhe hátfájás jelentkezett az első napokban. Az űrben járva különösen a Föld látványa ragadta meg, amelyet lenyűgözőnek látott.
Charles Simonyi az eredeti tervek szerint 2009. március 25-én indult volna második útjára, ám időközben az űrállomás pályáját korrigálták, és a módosított útvonalon keringő ISS elérésére az egy nappal későbbi start az ideális. Simonyi így március 26-án, magyar idő szerint 12 óra 49 perc körül indul egy Szojuz-űrhajón. A TMA-14 jelű űrhajó fedélzetén utazik Gennagyij Padalka orosz és Michael Barratt amerikai asztronauta is, akik az űrállomáson jelenleg tartózkodó személyzetből egy orosz és egy amerikai űrhajóst fognak felváltani. Simonyi hazafelé a Szojuz TMA-13 fedélzetén érkezik, társai ekkor Jurij Loncsakov parancsnok és Michael Fincke amerikai űrhajós lesznek, akikkel a tervek szerint április 7-én landol.
A magyar űrturista több tudományos vizsgálatot is tervez utazása során. Az Európai Űrügynökség (ESA) számára végzendő CFS jelű kísérletben gombák növekedését tanulmányozza a súlytalanságban. A mintákat igen körültekintően kell kezelnie, ugyanis az űrállomás légterébe jutott spórák meg is telepedhetnek az ISS belső felületein. Simonyi emellett egy egészségügyi csomagot is felvisz a NASA számára, valamint kipróbál egy NikonD3X és egy Canon 900 kamerát a súlytalanságban.
Sugárzásmérés magyar műszerrel
Simonyi fontos magyar kísérlete lesz a Magyar Űrkutatási Iroda által szervezett, a KFKI Atomenergia Kutatóintézet, valamint a moszkvai Orvosbiológiai Kutatóintézet számára végrehajtott “Simonyi-Pille-2”. A kozmikus sugárterhelés mérésére alkalmas magyar gyártmányú eszközzel, a Pillével most végzendő kísérlet különbözik a korábbiaktól. Ezúttal a kiértékelést úgy időzíti, hogy a dózismérés már a Földön, a start idején kezdődjön, s az eszköz az utazás kisebb magasságú szakaszán, az űrhajón belül jelentkező sugárterhelést is méri majd. A mérőberendezés adatait Simonyi az űrállomásra érkezéskor, a tervek szerint 48 órányi idő után fogja csak leolvasni. Korábban elsősorban az űrállomásokon (Szaljut, Mir, ISS) és ritkán az űrrepülőgépen végeztek ilyen méréseket.
A Pille az űrállomás fedélzetén is ad majd munkát Simonyinak: folytatja 2007-ben megkezdett dózisméréseit, újrakalibrálja a Pille műszereit, s emellett új detektorokat szállít a Zvezda modulban lévő Pille-MKSz kiolvasókészülék számára. A tervek között szerepel továbbá, hogy megkeresi a Discovery által 2001-ben felszállított Pille néhány amerikai példányát, amelyek az űrállomáson vannak, de egyelőre nem tudni, pontosan hol találhatók a gazdag eszközparkban.
Rádiókapcsolat a Földről és a levegőből
Simonyi 2007-es űrrepülése alatt magyar rádióamatőrökkel és diákokkal beszélgetett, ami sok fiatal érdeklődését fordította az űrtevékenység felé. A korábbi sikerek nyomán most újabb kapcsolatokkal próbálkoznak hazánkból. A beszélgetésekre három alkalommal kerülhet sor:
április 3.: amatőrrádiós klubok lépnek kapcsolatba Simonyival
április 4.: mozgó kapcsolat Simonyival (hajó, repülő, légballon)
április 5.: diákok kérdeznek Simonyitól
A rádióbeszélgetések koordinálása idén is a Puskás Tivadar Távközlési Technikumból történik. Újdonság, hogy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemről az első magyar műholdat, a Masat-1-et készítő csapat is bekapcsolódik a kísérletbe, ami egyben a műhold földi vevőállomásának tesztjeként is szolgál. A vevőállomás a Műegyetem V2 jelű épületben található, vezérlő központja a Műegyetemi Rádió Clubban helyezkedik el.
A technikai lehetőségeket kihasználva ezúttal a tervek alapján hajóról, repülőgépről és hőlégballonról, sőt sárkányrepülőről is megpróbálnak kapcsolatba lépni az űrturistával. Simonyi a tervek szerint az utazását követően ismét Magyarországra látogat.
Masat-1, a magyar műhold
Mint arról korábban már beszámoltunk , az első magyar műhold fejlesztése 2007 őszén kezdődött a budapesti Műegyetemen. A Masat-1 építésén közel 30 ember dolgozik, költsége 30 millió forint és felbocsátása további 20 millió forintba kerül majd. A Masat-1 emléklapját Simonyi felviszi az ISS-re, ott látja el kézjegyével, majd visszahozza a Földre.
Sólyom fog repülni?
Nemhogy kifizetné az államadóságot.
Akkor lenne igaz megyar. 😉
Feri előbb fog.
MIska, láttad te már ezt az embert nyilatkozni? F@sza magyar, nincs olyan élethelyzet, amiben ne hangsúlyozná többször is, hogy õ bizony magyar, ne lenne büszke erre, és ne részesítené óriási elõnyben az érdeklõdõ magyarokat. Legény a talpán!
Miska! Első hsz-eddel most én sem értek egyet. Az államadósságot nem neki kell kifizetni (nem ő vette fel), viszont sajnálom hogy a Simonyihoz hasonló koponyák egy jelentős részét nem tudta megtartani ez az ország. Ha jobban gazdálkodnánk az erőforrásokkal (anyagi, szellemi), akkor most sokkal fejlettebb és sikeresebb országban élhetnénk.
Gyurcsány felőlem is repülhet. Az odautat összedobhatná az ország, aztán maradjon az ISS-en. Ott elég messze lenne. Nem baj, hogy sokba kerül, mert már rövidtávon megtérülne. 🙂
Sólyomnak tudnia kellene, hogy az a zászló amit mutogat nem az Alkotmányunkban megfogalmazott nemzeti lobogó, mivel az alkotmányunk trikolorról beszél és abban nincs címer!
Politikamentesen-nek meg tudnia kellene, hogy az Alkotmányunk rendelkezik a címerről is, pontosan meghatározza kinézetét, elismeri létezését, tehát legitimizálja.
Ezúttal Gordonnak kell igazat adnom:
1995. évi LXXXIII. törvény
1. § (1) A Magyar Köztársaság címerét … a köztársasági elnök… a hivatali feladataik ellátása során külön engedély nélkül használhatják…
11. §
(4) A zászlón elhelyezett címer használata azokban az esetekben és feltételekkel megengedett, ahol e törvény a címer használatát megengedi.
Nem értitek a viccet?
Ennek a kúrmánynak én se adnék egy vasat sem.
Gordon jó az ötleted. 😉
A Ferit a holdra kellene küldeni.
Ott úgy is vannak eladó telkek. 🙂
Lexon!
Nem a címer legitimségéről szóltam, hanem arról, hogy a MAGYAR kÖZTÁRSASÁG HIVATALOS ZÁSZLAJA AZ ALKOTMÁNYUNK SZERINT A TRIKOLOR, AMIBEN NINCS BENNE A CÍMER!!!
Egyébként nem a címer ellen vagyok!
És ki mondta, hogy a zászlót akarta mutogatni? Ô valószínûleg a zászlón elhelyezett címert akarta, és ehhez minden joga megvan.