Szerdánként rendszeresen gépkocsi árveréseket tartanak a Csepel Művek területén
HVG.hu, Csepel.info
A kereslet csökkenése és a banki hitelcsapok elzáródása miatt az autókereskedők olykor csak veszteséggel tudnak túladni készleteiken, emiatt az utóbbi évek fejlesztéseihez felvett hiteleik törlesztése is megnehezül.
Egyetlen hatalmas és kétségbeesett sóhajtás jellemezte a hazai autókereskedelmet az utóbbi hetekben. Bezárt értékesítési telepek emitt, brutális árleszállítások amott; bizonyos modelleket csak veszteséggel lehet értékesíteni. Mindennél többet mond a helyzetről, hogy a tavaly őszi időszakot még boldog békeidőként emlegeti a szakma.
„Pedig higgye el, nem feltétlenül az érdeklődéssel van baj” – bizonygatja Oszfolk Roman, az Autó Néró Szentendrei úti telepének vezetője. Januárban még valóban minden idők legnagyobb havi forgalmát bonyolították le, mégsem bontottak pezsgőt, hiszen veszteséget termeltek. Jellemző, hogy egy használt autót még be is áldoztak: az eredetileg másfél millióért kínált 1.4-es Renault Megane árából minden héten 100 ezer forintot engedtek el. Mindhiába, egészen addig, amíg az ár egymillió forint alá nem kúszott. Amint a 999 ezer forintos táblát kitették, a kocsi nyomban új gazdára talált, a kétharmadáért annak, mint amennyit kapni szerettek volna érte, s pont 300 ezer forinttal kevesebbért, mint amennyibe a kereskedőnek került.
Omladoznak az újautó-értékesítők bástyái is. Az egyik legnagyobb hazai márkakereskedés azért került bajba, mert nem, illetve csak késve fizette vevői helyett az autók mellé ajándékba adott casco biztosításokat. „Milyen üzletpolitika az, hogy ingyen odaadom a terméket, és még ajándékot is adok hozzá?” – háborog German József, az Érden öt autómárkát forgalmazó Di-Fer csoport ügyvezetője. Innen szerinte egyenes út vezet a szakadékba. Nullaforintos előleggel, tízéves részletre German szerint csak az vesz autót, akinek kenyérre is alig telik.
Újabban számos újautó-kereskedés 30 százalékos árengedménnyel hirdeti egyes típusait. Ez kecsegtetően hangzik a vásárló számára, a kereskedő azonban minden egyes eladott autón veszít. Ám az akcióból kibújni nem tud, mert egyrészt azt központilag, a gyártó vagy a kizárólagos importőr rendeli el, másrészt a bónuszpontokat csakis eladással lehet gyűjteni, ketyegnek továbbá a kereskedőket bilincsként szorító készletfinanszírozási hitelterhek is.
Az autókereskedelmi rendszer mindössze fél év alatt alapjaiban rendült meg. Ennek a gazdasági válságon és a piacra valóban jellemző bizalmi vákuumon túl az a legfőbb oka, hogy a kereskedők leválaszthatatlanul csüggnek a pénzintézetek emlőin. „Azok a bankok, amelyek az utóbbi években rongyosra keresték magukat rajtunk, most hátat fordítanak nekünk” – panaszolja az egyik, neve elhallgatását kérő tatabányai kereskedő, feledve, hogy ezen a kapcsolaton akkor ő is jól keresett. Tavaly őszig tíz autóeladásból nyolc mögött banki finanszírozás állt. Akkoriban akár két óra leforgása alatt vásárlási hitelhez lehetett jutni; ennek révén a kereskedő nemcsak az árrésnek, de az igen tekintélyes, akár 7–9 százalékos banki jutaléknak is örülhetett, ami ráadásul azonnal megjelent a számláján. A bankok ugyanis a legutóbbi időkig jelentős jutalékelőlegeket is átutaltak a kereskedőknek. Például a 2007-es eladási tapasztalatok alapján 2008-ra a felek megállapítottak egy valószínűsíthető kvótát, s ez alapján a bank akár több tízmillió forintot is előre odaadott a kereskedőnek. Az utóbbi hónapokban ebben is drámai fordulat állt be: ma a vevőknek csupán a 10-15 százaléka kíván hitelre vásárolni. Így a kereskedők elesnek a legfőbb bevételi forrásuktól, miközben a haszon másik „lába”, az árrés már amúgy is összeszűkült.
A kereskedő türelmetlenségének oka a készletfinanszírozási rendszerben rejlik. Egy konkrét példát véve: ha egy kereskedő a meglévő, hatvan autóból álló kínálata mellé beszerez további tíz gépkocsit, a hetvendarabos állomány értéke a mai használt autók átlagával számolva mintegy százmillió forintra rúg. Ennyi szabad tőkéje azonban nincs a kereskedőnek, ezért a vele kapcsolatban álló bank úgynevezett készletfinanszírozást nyújt: a hitelintézetek az újonnan bekerült gépkocsik kereskedelmi árának 80 százalékát a válság kezdetéig szinte automatikusan átutalták a kereskedőknek.
Ám a krízis kirobbanása óta a készpénzes értékesítés a jellemző, bizonyos árszint felett pedig erősen megcsappant a forgalom. Így a kereskedők egyrészt elesnek a hiteljutaléktól, másrészt pedig beragadt a készletük, miközben az óriási finanszírozási kölcsön is hirtelen a nyakukba zúdult. Ráadásul az utóbbi években sokan nagy beruházásokba fogtak: üvegfalú, kényelmes, tágas épületeket, minden igényt kielégítő szerelőcsarnokokat emeltek – természetesen jelentős banki kölcsönből. A válság első hónapjaiban azonban a bankok a már meglévő biztosítékok mellé újabb fedezetbevonást kértek.
A kisebb kereskedők közül sokan már elvéreztek, a nagyobbak még küzdenek. „A helyzeten csakis a bankok tudnának javítani. Például úgy, hogy egy kis időre lemondanának a hasznukról, mondván, együtt termeltük a profitot, akkor most a terheken is osztozzunk meg” – reménykedik Oszfolk. Ám ennek egyelőre semmi jele. A HVG által megkérdezett kereskedők egyöntetűen állítják, hónapok óta csak betesznek az üzletbe, ami egy autókereskedőnél havi több millió forintot is jelenthet.
Persze ami tragikus a kereskedőknek, az kedvező lehet a vásárlónak. Aki ma készpénzzel rendelkezik, az esetenként a normális piaci ár alatt juthat autóhoz. A kellően határozott vásárló nyomására egyes új autók esetében a kereskedők most úgy hajlanak az árengedményre, mint szélben a nád. Igaz, sietni kell, hiszen Fojt Attila, a Magyar Gépjármű-kereskedők Országos Egyesületének elnöke – maga is gyakorló használtautó-kereskedő – szerint a jelenlegi készletek május környékére elfogyhatnak, s akkor elkerülhetetlenné válik a 8–10 százalékos áremelés.
Új perspektívát nyújthat az autóvásárláson gondolkodóknak a Horvai Ákos vezette Autó Aukció Kft., amely a régi Csepel Művek területén árverez el másfél száz autót szerdánként. Mindeddig csupán a kereskedők előtt tárták ki az összességében csaknem ezer autót rejtő hatalmas hangár kapuit, ám március elejétől immár magánszemélyek is licitálhatnak az interneten. „A válság hatására tavaly novembertől egyre több, lízingdíjat nem fizető ügyféltől visszavett autó érkezik hozzánk, miközben kevesebbet visznek el tőlünk a kereskedők” – indokolja a piaci nyitást Horvai. Történetük legolcsóbb darabjának kikiáltási ára ezer forint volt, s a kerék és motor nélküli roncs ennek épp a tízszereséért kelt el. Ebből is sejthető, hogy a kínálat zömét alaposan leharcolt kocsik adják, de azért megfordul itt többmilliós terepjáró és szinte szalonállapotú sportautó is. A HVG újságírójának ottjártakor egy 1999-es évjáratú BMW 320 D típusú autónak volt a legnagyobb keletje: az 507 950 forintos ár igen élénk licitálás után csaknem másfél millióra kúszott fel.
Hú, de szép az a Karmann Ghia a képen.