Csepel.info

Index, Heti Válasz, Inforadio.hu

A fenti videót azért közöljük, mert jól tükrözi a Magyarországon kialakult helyzet képtelenségét, és persze, mert még válságos helyzetben sem szabad elveszítenünk a humorérzékünket. Az alábbiakban pedig összegyűjtöttünk néhány véleményt a legeslegújabb kormányválságról, Új Pétertől Hankiss Elemérig.

A Csepel.info-n ezzel új kategória is indult “Vélemény” címen. Itt olyan véleményeket kívánunk megjelentetni, melyeket – akár egyetértünk velük, akár nem – figyelemre méltóknak tartunk, és úgy gondoljuk, hogy itt, a fórumon is jó vitát generálhatnak.

Értelmetlen, céltalan, káros

Megvannak a jelöltek, látjuk, remek csapat, csupa érett, bölcs férfi, csupa joviális, késő Kádár-kori arcél. Csupa nagyszerű szakember, aki már bizonyított. Mit is?

Sokat nézhettük ezt a tablót az elmúlt huszonnégy órában, minden címlapon a nagy hármas: Surányi, Glatz, Vértes. A remény arcai. Jézusom!

Hogy ki mennyire Amway, ki mennyire volt szorgos támasza a letűnt rendszernek, ki mennyire megbízható szaki, azt ne is kaparásszuk. Miért van az az érzésünk, mintha három Demján Sándort látnánk (ráadásul a skálás, és nem az orosz lottós korszakból)? Tényleg a nejlongarbólobbi állhat Gyurcsány megbuktatása mögött?

Ebből a csapatból már fazonra is kitűnne Bokros. Ebben a csapatban még egyéniségnek tűnne, lendületesnek, hitelesnek. Komolyabb ötletet vagy víziót abból az arcból sem néznénk ki, de legalább valamit. Csak hogy ő éppen a klasszikus, Sas József-i értelmeben vett politikai kabaré műfaját próbálgatja egy feloszlás előtt álló pincetársulatban, komoly jelöltként szóba sem jöhet.

Nem itt van a kutya elásva.

Hanem: ennek az egésznek az égvilágon semmi értelme sincs.

Azt ugye senki sem gondolja komolyan, hogy válságkezelésre alkalmas lehet egy párttámogatás és választói felhatamazás nélküli kormány? (Amikor egy erős pártbeli bázissal rendelkező, viszonylag stabil fölénnyel megválasztott, karizmatikus politikus által vezetett sem volt képes egyetlen érdemi válságkezelő lépést kiszenvedni magából.) Mégis, hogy működne egy ilyen? Hány MSZP-tagozattal kellene egyeztetni félóránként a különböző gazdaságpolitikai lépéseket? Milyen csodaprogramot lehet kitalálni, ami az elmúlt három évben nem jutott eszébe Gyurcsánynak?

Még egy év agónia biturbó. Minek?

De még az is merész feltételezés, hogy ez a manőver lehetőséget teremtene Gyurcsány Ferencnek a 2014-es visszatérésre. Ugyan. Legföljebb ha az aranyhalak választójogot kapnának.

Akkor tényleg, miért csinálják? (De sokszor feltettük ezt a kérdést az utóbbi három évben.)

Más magyarázat nincs, mint hogy viszi őket előre a fene nagy politikai logika, vagy mi. Illetve, a Magyar Nemzet-esebb verzió, hogy még sürgős eltulajdonítani valók vannak a közös kasszában, és nem más, hanem éppen ez volna az a bizonyos politikai logika, amiből nem tud és nem hajlandó kilépni senki.

Mert ugyan 2006-ban mi értelme volt [3] megnyerni a választásokat úgy? Ha Gyurcsány fele akkora stratéga és fele olyan éleseszű politikus volna, mint amilyennek láttatni szereti magát, akkor rájött volna: az égvilágon semmi értelme sincs. A nagy terveket, a társadalom- és országátformáló programokat (ha ugyan voltak ilyenek) nem lehet sumákban végrehajtani. Meg úgysem, hogy odaállok, azt mondom, hazudtam, és aztán minden másképp lesz.

Ezt sem gondolták végig, semmit sem gondoltak végig, nem volt más, csak nagy löttyös indulat, a kérlelhetetlen belső logika, győzni kell, bármi áron, kormányozni bármi áron, és aztán majd kiderül, hogy mi a cél. Nem derült ki.

Most viszont lenne cél: megállítani a lecsúszást és valahogy kimászni az orrig érő szarból. Erre ez a struktúra alkalmatlan. Erre ez a félkisebbségi, félszakértői kavarás alkalmatlan. Az MSZP alkalmatlan.

Vajon mikor esik le egy-két tucatnyi SZDSZ-es és szoci képviselőnek, hogy értelmetlen és káros, amihez asszisztálnak? Hogy senkinek sem tesznek jót, még maguknak sem.

(Akkor majd jöhet a Fidesz, és aztán tényleg lehet hosszan töprengeni azon, hogy tényleg mi értelme volt ennek a 2006–2009-es izének.)

Forrás: Új Péter, Index

Tölgyessy: A baloldal ’56 óta nem volt ilyen nehéz helyzetben

Tölgyessy Péter politikai elemző szerint 1956 óta nem volt olyan nehéz helyzetben a magyar baloldal, mint most. A szakértő az InfoRádió Aréna című műsorában arról is beszélt, hogy tavaly ilyenkor előrehozott választások esetén az MSZP még jó eséllyel elkerülhette volna a kétharmados vereséget. A további vergődés azonban folyamatosan ronthat helyzetén. Az elemző rámutatott arra is: egyelőre nincs miniszterelnök-jelöltje az országnak, hiszen Surányi György még nem mondott egyértelmű igent.

Ha még tavaly, a kisebbségi kormány létrejötte helyett az előrehozott választás mellett dönt a baloldal, azzal valószínűleg elkerülhette volna a kétharmados bukást, most azonban vergődésével egyre nagyobb az esély történelmi vereségére – mondta az InfoRádióban Tölgyessy Péter.

Szavai szerint a magyar baloldal ’56 óta nem volt ilyen nehéz helyzetben. A rendszerváltás idején a közvélemény jobbára tisztelte a reformkommunistákat, a rendszerváltás bajaiért az ország jobbára Antall József kormányát tette felelőssé. Most azonban olyasmiért is Gyurcsány Ferencet és kabinetjét okolják emberek, amiért valójában a gazdasági világválság a felelős. Ráadásul, ha most “szakértői kormány” alakul, ennek döntéseit, az elkerülhetetlen megszorításokat továbbra is a baloldali kormánytöbbség szavazza meg majd a parlamentben hétről-hétre.

A helyzetükön csak akkor javíthatnak a szocialisták és a szabad demokraták, ha felhagynak évtizedes civódásukkal, nem egymás ellenére, hanem együtt próbálják végre cselekvőképes-sé tenni újabb, immáron szakértői kormányukat. Tölgyessy Péter rámutatott: ha ez nem történik meg, esély van arra, hogy az új kormány menet közben roppan meg, egyelőre azonban még a kabinet indulása sem látható.

Előre tisztázni kell a feltételeket

A szakértő arra is rámutatott: az országnak reformokra van szüksége, a versenyképesség javításához ugyanis ez kell. A Gyurcsány Ferencet követő miniszterelnöknek ezért több fontos kérdést ki kell kötnie, még azelőtt, hogy elvállalja a jelölést, sőt feltételeit alá kell íratni az őt támogató pártokkal.

Előre tisztáznia kell, milyen megszorításokra van feltétlenül szükség. Miből tudja finanszírozni az új kormány a reformokat. Ebben minden bizonnyal benne lesznek olyan döntések, amelyeket eddig a szocialisták nagyon nem akartak, például a 13. havi nyugdíj eltörlése. “Ha e nélkül nekiindul a miniszterelnök-jelölt, és folytatódna a szerencsétlenkedés, azaz a legapróbb kérdéseken is maradna a civódás, annak minden korábbinál nagyobb bukás lehet a vége” – mutatott rá az elemző.

A szakértő hangsúlyozta azonban, ha marad az MSZP és az SZDSZ közötti vita, aligha lesz más kiút, mint az előrehozott választás. Tölgyessy Péter azt is egyértelművé tette, hogy az előrehozott választáson győztes politikai erőnek is fenn kellene tartania a költésvetés egyen-súlyát és ehhez elkerülhetetlenek a további megszorítások, de ehhez lenne egy hatalmas elő-nye: a biztos, friss állampolgári támogatás.

Az MDF és az SZDSZ is bekerülhet az Országgyűlésbe

Az elemző szerint az új parlamentbe mind az SZDSZ, mind az MDF bejuthat: bár a szabad demokraták esélye csekélyebb, a demokrata fórum azonban Bokros Lajossal valamelyest javított kilátásain. Azt azonban kiemelte: Bokros Lajos csak másodsorban közgazdász, elsősorban víziót kínáló próféta. Minél nagyobb a baj, az emberek annál inkább vágynak a megváltást ígérő vezetőre.

Tölgyessy Péter tart attól, hogy a radikális piaci reformok gazdaságunk jelenlegi kereslethiányos helyzetében csak szaporítanák az ország bajait. Ám – mint mondta, ha mégis “szakértő kormány” alakul, kifejezetten a közvélemény épülésére válna, ha Bokros Lajos szerepet kap-na az új hatalomban, a közönség újra megtapasztalhatná mire képes sokak végső reménysége.

Még nincs új miniszterelnök

Tölgyessy Péter azt is elmondta: egyelőre nincs új miniszterelnöke Magyarországnak, hiszen Surányi György nem mondott egyértelmű igent a felkérésre. A volt jegybankelnöknek ráadásul feltételei is vannak, amiket nem teljesíthet a Fidesz, amely hosszú ideje hangoztatja, hogy előrehozott választásokat akar. Meglehet, a baloldal is jobban járna az előrehozott választásokkal, hiszen a vergődő kormány csak tovább ronthatja választói támogatottságát.

Mint mondta, bátor lépés volt Gyurcsány Ferenc miniszterelnöktől, hogy visszalépett, szándéka azonban nyilvánvalóan az volt: hogy stratégiai visszavonulása révén továbbra is ő maradhasson a baloldal vezére. A szakértő hozzátette: a Fidesz nem teheti meg, hogy a baloldal által támogatott “szakértő kormányfőhöz” ne úgy viszonyuljon, mint más baloldali miniszterelnökhöz, és ne követelje továbbra is az előrehozott választásokat.

A politikai elemző szerint Surányi György közgazdászként, szakemberként szeretne használni az országnak, és érthetően ki akar maradni a politikai adok-kapokból. Ezért is jelentette ki: csak a parlamenti pártok eltérő hőfokú, de világos támogatásával lehet működőképes egy válságkezelő kormány. Bokros Lajossal ellentétben Surányi sosem volt a doktriner megoldások híve, a magyar közgazdászok többségénél messze jobban megértette a magyar gazdasági modell bajainak sajátosságait.

Elfogadhatatlan feltételek

Ám a szakértő hangsúlyozta: a jelenlegi magyar politikai helyzetben képtelenség, hogy Surányi György vezetésével a nemzeti összefogás kormánya szülessen meg, amelyben valamelyest benne van a jobboldal is. A volt jegybankelnöknek lehetnének ugyanakkor olyan feltételei is, amelyeket a baloldalnak lesz nehéz elfogadni. Ezeket ugyan még nem vetette fel, de bármikor megteheti – fűzte hozzá.

Azonnal lépni kell ugyanis bizonyos kérdésekben, és olyan döntéseket kell meghozni, amelyeket eddig a szocialisták nagyon nem akartak – mondta Tölgyessy Péter. A politikai elemző szerint Surányi György józanul csak akkor vállalhatja el a miniszterelnökséget, ha összefoglalja, mit kell azonnal megtenni, amit aztán fegyelmezetten, minden nagyobb vita nélkül meg-szavaz a baloldal két pártja.

Gyurcsány sorsa is eldőlhet

Felmerül azonban a kérdés, hogy mi a jó az SZDSZ-nek abban, ha csak a kormányfő személye változik, a kormány programja és összetétele alig – mondta Tölgyessy Péter, aki rámutatott: kisebbségi kormányt már nem alakíthatnak a szocialisták, kizárólag a többségi támogatást bíró kabinet állhat fel a siker valamekkora reményével.

Egyelőre még igencsak kérdéses, hogy a baloldal két pártja talál-e olyan személyiséget, akit az emberek, a pénzpiacok elfogadnak az ország kormányfőjeként – magyarázta a politikai elemző, aki szerint Surányi György ilyen lehetne. A másik két jelölt már messze kevésbé az.

A szakértő szerint Gyurcsány Ferenc nem tudná dróton rángatni Surányi Györgyöt, ebbe pedig idővel akár a pártelnöki széke is megrendülhetne. A szocialistáknál a politika ugyanis jobbára a pénzosztásról szól, márpedig az erőforrások fölött döntően a miniszterelnök rendelkezik. A pártelnöknek nincs ilyen hatalma, ami idővel tovább gyengítheti egyébként is megrendült helyzetét – fűzte hozzá Tölgyessy Péter.

Forrás: Inforadio.hu

Török: Döntésképtelen lehet a szakértői kormány, lázadhatnak a miniszterek

Török Gábor politikai elemző szerint előfordulhat, hogy az eddig bejelentett három miniszterelnök-jelölt közül egyik sem lesz kormányfő, mert a tárgyalások utolsó fordulójában valaki más kapja meg a szükséges támogatottságot. A Vision Consulting igazgatója kiemelte: a vezető szocialista politikusok és miniszterek jelenlegi mormogása átválthat nyílt ellenállásba annak függvényében, hogy Gyurcsány Ferenc miképpen oldja meg a kormányválságot. Hozzátette: kockázatos egy szakértői kormány létrehozása, mert kérdés, hogy a válságkezelő programhoz megkapná-e a szükséges parlamenti támogatást.

Egyelőre nem lehet tisztán látni, mert tárgyalási helyzetben vannak a felek, amelyben minden hírnek és megnyilatkozásnak kifelé és befelé is van jelentősége, ezek is a tárgyalását részét jelentik – mondta az InfoRádiónak Török Gábor politológus azt követően, hogy az MSZP elnöksége kedd este megnevezte miniszterelnök-jelöltjeit, és közölte, hogy a jelöltekről, illetve az új kabinet programjáról a szocialista és a szabad demokrata frakció folytatja az egyeztetést.

A Vision Consulting igazgatója szerint az SZDSZ megnyilatkozásait nem feltétlenül úgy kell érteni, hogy Surányi Györgyön kívül más nem jöhet szóba kormányfő-jelöltként, és az MSZP keddi bejelentése után sem elképzelhetetlen az, hogy a megállapodás végső fázisában nem a három jelölt valamelyikéről, hanem egy új személyről állapodnak meg. Nem tartunk még ott, hogy arról beszéljünk, Surányi György elvállalja-e a felkérést, a pártok őt akarják-e, és mi lesz a programja – közölte a politológus.

A program fontosabb a személynél

Török Gábor hangsúlyozta: az a kérdés, van-e ebben a pillanatban legalább 193 olyan képviselő a parlamentben, aki egy határozott, világos karakterű programban egyet tudna érteni. Tehát a kérdés nem az, hogy az SZDSZ vagy az MSZP ötlete alapján érkezik a miniszterelnök-jelölt, hanem az, hogy az általa képviselt program átvihető-e – magyarázta a Vision Consulting igazgatója.

Török Gábor úgy vélekedett: nem az az elsődleges, hogy ki lesz a jelölt, ennél fontosabb, hogy rendelkezik-e programmal, és képes-e azt elfogadtatni a parlamenti többséggel. Ez jelenleg messze nem egyértelmű, és ha végül nem következik be, akkor az is előfordulhat, hogy a mostaninál rosszabb helyzet áll elő – tette hozzá.

Döntésképtelen lehet a szakértői kabinet

Egy szakértői jellegű kormány automatikusan nem fogja megkapni a támogatást a frakcióktól a parlamentben, vagyis az is előfordulhat, hogy döntésképtelen lesz egy ilyen kabinet – hangsúlyozta a politológus, hozzátéve: arra is van esély, hogy sikerül működőképessé tenni a szakértői kormányt.

Egy kormányválság kellős közepén vagyunk, amelynek mélységét leginkább az mutatja, hogy mennyire nehéz olyasvalakit találni, akit a társadalom, a közgazdász szakma és a parlamenti többség is elfogadna – mondta a Vision Consulting igazgatója. Török Gábor kifejtette: jelenleg ilyen többség biztosítására az MSZP egyedül nem képes, és ez a felismerés áll Gyurcsány Ferenc távozási hajlandóságának bejelentése mögött, ez pedig a kudarc beismerését jelenti.

Mormogásból ellenállás?

A politológus szerint még nem dőlt el, hogy Gyurcsány Ferenc pozíciója megerősödött-e a párton belül, az MSZP-n belüli megítélését a kormányválság megoldása jelentősen befolyásolja.

A vezető szocialista politikusok és a jelenlegi kormány tagjainak mormogása akár nyílt ellenállásba is átválthat, de a passzív rezisztenciára nagyobb az esély – vélekedett Török Gábor.

Forrás: Inforadio.hu

Hankiss: A válságért 90 százalékban az ország vezetői a felelősek

Hankiss Elemér szerint a politikusok hibát követnek el, ha csak a gazdasági válság megoldására koncentrálnak. A szociológus professzor úgy látja, hogy az általános politikai és társadalmi krízis kezelésére az előrehozott választás alkalmasabb volna. Hozzátette: a fő felelősök az ország vezetői, de az állampolgároknak is megvan a maguk része ebből, mivel bezárkóznak és csak szidják a politikusokat ahelyett, hogy józan módon részt vennének a közéletben.

Elfogadhatatlan és szemérmetlen dolog, hogy a válságot a társadalom számlájára akarják írni azok, akik előidézték azt – jelentette ki Hankiss Elemér az InfoRádiónak. Szerinte a válságért a felelősség 90 százaléka biztos, hogy az ország politikai vezetőit terheli.

Mindenféle változás kedvező lehet egy több hónapos tétlenkedés, kapkodás, a problémák megoldásának elhalasztása után – nyilatkozta Hankiss Elemér. Ha a jégzajlás megindul, legalábbis esély van rá, hogy kijöjjön belőle valami jó – tette hozzá.

Jelenleg viszont nem látszik, hogyan bontakozhatna ki a jó megoldás – vélekedett -, mivel a politikai elit csak a gazdasági válságra koncentrál, csak annak a megoldása foglalkoztatja, holott Magyarországon nem pusztán gazdasági válság van, hanem általános és mély politikai-társadalmi válság is.

Korábban fontosabb lett volna egy előrehozott választás, de még most sem jönne rosszul – mondta a szociológus, aki rámutatott: számos országban képesek voltak előrehozott választásokat rendezni, amikor kiderült, hogy a kormány nem tud úrrá lenni a kialakult helyzeten.

Magyarországon rosszul működik a politikai gépezet, szétzilálódott a társadalmi rend, és súlyos zavarokkal küzd a magatartáskultúra. Ezért aztán ha hozzá is látnánk a válság megoldásához, kicsit az esélye annak, hogy sikeres gazdaságot építünk fel – fejtette ki Hankiss Elemér, aki hangsúlyozta: nem csupán a válságot kell kezelnie az új miniszterelnöknek, akár választásokkal kerül hatalomra, akár nem.

A magyar politikai réteg képzetlen politikailag Hankiss Elemér szerint. Hozzátette: most isszuk annak a levét, hogy nem sok új politikus tűnt fel a színen az előző húsz év alatt. A politikusok teljesítménye pedig messze a nyugati szint alatt marad.

Hogy a politikusok mindig szidják a politikusokat, és gyakran a szakértői kormányzás fontosságát hangoztatják, arról úgy vélekedett: kevés olyan ország van, ahol ennyire rossz az emberek véleménye a politikáról. Ugyanakkor ez általános világjelenség, a demokráciában pedig hamar elkopnak a politikusok – fejtette ki a szociológus.

Willy Brandtokra, Konrad Adenauerekre, de Gaulle-okra, Margatret Thatcherökre van szükség Hankiss Elemér szerint. A professzor hiányolja a szakértők jelenlétét a kormányzatban. Megjegyezte: a politikusok és a szakértők között minden országban versengés van. A sikeres országokban, például a skandináv államokban vagy épp Németországban a komoly szakértelem fontosabb, mint a pillanatnyi pártpolitikai érdek. Nálunk viszont a pártpolitikai és magánérdek eltorzította a politikát – vélekedett Hankiss Elemér.

Bizonyos szempontból viszont igaz, hogy egy ország romlásáért minden állampolgára felelős a professzor szerint. A magyarok ugyanis felelőtlenek, nincs meg bennük a szükséges önmérséklet, és például több hitelt vesznek fel, mint amennyit vissza tudnak fizetni. A polgári felelősségtudat nálunk nem alakulhatott ki, a fogyasztás mítosza sokkal jobban elragadott minket, mint az érett polgári társadalmakat – mutatott rá.

Hankiss Elemér úgy fogalmazott: ne panaszkodjon a válság miatt a magyar középosztály, a viszonylag jómódú polgárság, mert el fogja bírni, ha a jövedelme 10 százalékkal csökken a válság miatt, szemben azzal a négymillió emberrel, aki éppen hogy megél. A magyar állampolgárok felelősek azért is, hogy nem törődtek másokkal, bezárkóztak, és állandóan csak szidták a politikusokat, ahelyett, hogy józanul és higgadtan részt vennének a közéletben – zárta szavait Hankiss Elemér.

Forrás: Inforadio.hu

Fejcserés támadás

Gyurcsány Ferenc lemondása a miniszterelnöki székről hatalma átmentését célozza. Egy szakértő kormányfő jövője is az MSZP élén álló politikustól függne, aki – ha érdekei úgy kívánják – maga kezdeményez majd előre hozott választást.

Simonyi-Semadam Sándor kerestetik – akár ezzel a szöveggel is adhatott volna fel hirdetést Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, miután szombaton bejelentette távozási szándékát. A mára elfeledett kormányfőt 1920. március 15-én nevezte ki Horthy Miklós kormányzó, miután egy fajsúlyos politikus sem vállalta el a trianoni békeszerződés aláírásának ódiumát. Simonyi-Semadam kormánya elvégezte a feladatot, ám karrierje a diktátum aláírása után véget is ért, székéből távoznia kellett.

Bár a mai gazdasági válság nehezen mérhető a múlt század elejének nemzeti összeomlásához, hasonló feladatra készül a Gyurcsány Ferenc örökébe lépő személy. Ráadásul úgy, hogy tudja: elődje nem lesz szívbajos, ha politikai előny megszerzéséről van szó. Gyurcsány Ferenc ugyanis bebetonozta magát az MSZP élére, s ezt vélhetően nem óhajtja kockára tenni holmi, a kivéreztetett lakosságon továbbszorító “reformok” miatt.

A neheze most jön

A volt és a leendő miniszterelnök közül mozgástere szinte csak előbbinek lesz, így a konfliktusok kódolva vannak, különösen, ha sokkterapeuta kerül az ország élére. Ez esetben ugyanis az MSZP-frakciónak olyan intézkedéseket kellene szakmányban támogatnia, melyeknél korábban jóval kisebb horderejű döntéseket sem szavazott meg. Ha a képviselők támogatják a megszorításokat, az végzetes csapást mérhet népszerűségük maradékára. Ha nem, s a következő év kibekkelésére rendezkednek be, könnyen megborulhat az államháztartás törékeny egyensúlya.

A lehetséges jelöltek (Glatz Ferenc, Surányi György, Vértes András) közül van, akit az SZDSZ nem fogad el, mást az MSZP nem látna szívesen, de azzal minden várományos tisztában van: esetleges megválasztása után jön csak a neheze. Nemcsak a kolosszális feladatmennyiség miatt, hanem mert Damoklész kardjaként lebeg majd az új miniszterelnök feje felett az előre hozott választás. Ha pedig érdeke úgy kívánja, maga Gyurcsány is kezdeményezhetné ezt a lépést. Márpedig a jelek arra mutatnak, hogy az MSZP elnöke sem feltétlenül tervez 2010-ig. Információink szerint Sólyom Lászlónál tett vasárnapi látogatásán Gyurcsány nemcsak arról tájékoztatta az államfőt, hogy konstruktív bizalmatlansági indítványt nyújtanak majd be maga ellen, hanem azt is elmondta: ha két héten belül nem sikerül új kormányfőt találni, ő kezdeményezi az előre hozott választásokat. (Erről beszélt Mesterházy Attila MSZP-alelnök is a TV2-nek hétfőn reggel.)

Idő előtti voksolás azután is lehetséges, hogy felállt a szakértői jellegű kormány – amennyiben Gyurcsány úgy ítéli meg, hogy az új kabinet tevékenysége nem mindenben felel meg az érdekeinek. Azzal a szocialisták első embere is tisztában van, hogy sem az előre hozott, sem a rendes választáson nem győzelmi esélyekkel indul harcba. De úgy számolhat, hogy ha két feltétel teljesül, jók a túlélés esélyei.

Fideszes bíróság?

A párt egyértelmű támogatásának megszerzése szombaton megtörtént, s a dinamikus kampány nem okozna gondot Gyurcsány Ferencnek. Ha a “Fideszen kívüli világ vezetője” győzelemben nem reménykedik is, a jelenlegi támogatottságnál jobb eredményt érhet el. Így erős ellenzéke lenne a – baloldali elképzelések szerint – válságban gyorsan gyöngülő jobboldali kabinetnek, s a feltételek adottak lennének a mielőbbi visszatéréshez.

Nem véletlen, hogy a pártelnök a hét végén durván támadta az igazságszolgáltatást. Szerinte bizonyos bírák és ügyészek “a Fideszhez kötődnek, s részrehajlóan eljárás alá vonják a Fidesz ellenfelének vélt embereket”. Hogy ezzel közösséget vállalt az előzetes letartóztatásban ülő Hunvald György erzsébetvárosi polgármesterrel és a Zuschlag-per névadójával, az “ostromlott vár” érzés erősítését célozta a szocialista táborban. Egyben jó előre politikai akcióként bélyegzett meg minden eljárást, mely baloldali politikus ellen irányul a jövőben.

A váltás okai

Gyurcsány Ferenc bukásának közvetlen előzményeként legalább négy tényezőt érdemes említeni. Az MSZP-n belüli elégedetlenségre egyre több jel mutatott, s a váratlan lemondás nélkül gond lett volna az elnökké választással – vagy legalábbis a megfelelő aránnyal. Ha csak hatvan százalék alatti többséggel választják újra, helyzete nemcsak a kormányfői székben, hanem az MSZP élén is tarthatatlanná vált volna (a szavazáson végül 599 küldött voksolt, a pártelnök 508 szavazatot kapott).

A váltás másik oka a népszerűségi helyzet: a Medián múlt csütörtökön megjelent felmérése szerint a kormányfő támogatottsága mélypontra süllyedt. A 18 százalékos kedvező vélemény az összes korábbi kormányfőét alulmúlja (Antall Józsefnek 25, Boross Péternek 39, Horn Gyulának 29, Orbán Viktornak 40, Medgyessy Péternek 37 pont volt a mélypontja). A pártot választó biztos szavazók között ugyane felmérésben a Fidesz 66-23-ra vezetett az MSZP előtt. Érezni lehetett, hogy váltás nélkül még csak esély sem nyílik a feltápászkodáshoz.

A harmadik szempont az elfogyott külföldi bizalom volt. A Kelet-Európa megsegítésére vonatkozó gyurcsányi tervezet uniós elutasítása, a térségbeli országok elhatárolódása, az euró gyorsított bevezetésének brüsszeli elvetése, valamint a moszkvai látogatás kudarca azt üzente a miniszterelnöknek: már a nemzetközi színtéren sem számolnak vele. A Nabucco és a Déli Áramlat ügyében vitt kétkulacsos politikáján pedig egy idő után sem az oroszok, sem az amerikaiak nem igazodtak ki.

Bokros Lajos MDF-listavezetőként történő megnevezése ráadásul azzal a veszéllyel fenyegetett, hogy a kiábrándult baloldali szavazók táborából a volt szocialista pénzügyér sokakat elcsábít az európai parlamenti választásokon. Végül sorsdöntő lehetett az is, hogy a költségvetés helyzete drámai ütemben romlik. Nemcsak a vártnál nagyobb gazdasági visszaesés (elemzők már 7-8 százalékról beszélnek), hanem a bevételek elmaradása miatt is. A februári államháztartási adatokból kitűnik, hogy a kormány képtelen volt megállítani a gazdaság zuhanását: az áfabevételek 16 százalékkal, vagyis 26 milliárd forinttal maradtak el a tavaly februáritól, a személyi jövedelemadónál pedig tízszázalékos, 18 milliárdos volt a bevételkiesés. Mindez előrevetíti, hogy a költségvetés szinten tartásához a korábbinál nagyobb megszorításokra van szükség. Gyurcsány Ferenc vasárnap már arról beszélt, hogy a februárban bejelentett csomag sem lesz elég a költségvetés egyensúlyban tartásához.

VAN MÁS VÁLASZTÁS?

Hétfőn Fodor Gábor még azzal fenyegette meg Gyurcsány Ferencet, hogy ha csütörtökig nem tudnak megegyezni, ők is támogatják az előre hozott választást, kedden pedig a fideszes Szijjártó Péter látott még esélyt a parlament önfeloszlatására. A határidők rendkívül szűkek, így felettéb kétségesnek látszik, hogy Sólyom László köztársasági elnök kiírhatja egy időpontra, június 7-re az uniós és az előre hozott választást. Ha nem is egy időben tartanák a kettőt, annak nincs akadálya, hogy akár két héttel az egyik voksolás után következzen a másik (korlátozás csak népszavazás és a választások esetében van, ott el kell telnie 41 napnak a kettő között). Az unióssal egy időben tartott idő előtti voksolás ötletéről a Fidesz továbbra sem tett le. Kedden a párt azt javasolta, hogy a kampányidőszakot rövidítsék le, így 72 nap helyett 42 nap is elég lenne az előrehozott választás dátumának kitűzésére. A törvénymódosításhoz kétharmados többség szükséges.

KONGRESSZUSI KERINGŐ

Bölények veresége, ifjú titánok előretörése: így foglalható össze az MSZP tisztújítása. Elbúcsúzott elnökhelyettesi székétől Juhász Ferenc, miután a küldöttek a pozíciót korábban is betöltő Szekeres Imrét és a szövetségesének tartott Lamperth Mónikát választották meg. A legmagasabb szavazatszámmal, a népszerű Kiss Pétert is megelőzve lett alelnök Mesterházy Attila frakcióvezető-helyettes, és szintén alelnöknek választották Újhelyi István korábbi államtitkárt. Hiller István korábbi alelnök a vesztesek táborába tartozik: be kellett érnie egy elnökségi tagsággal, pedig alig több mint két éve még ő vezette a pártot. Hagyó Miklós budapesti főpolgármester-helyettes erősödését mutatja, hogy szövetségese, Bárándy Gergely könnyen bekerült az elnökségbe. Veres János pénzügyminiszter (képünkön) épp csak becsúszott (alig több mint 50 százalékos támogatottsággal), új elnökségi tagként pedig egy régi ismerőst – Puch László korábbi pártpénztárnokot – köszönthettek a küldöttek.

Forrás: Heti Válasz

This entry was posted on 2009. március 26. csütörtök at 09:52 and is filed under Gazdaság, Pártok, Vélemény. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.