INDEX
Forrás: INDEX
Biztos önnek is volt Tacskója, BMX-e, Campingje, ha idősebb, akkor talán Diadalt vagy Mátrát is hajtott. Ezekben a márkákban azonkívül, hogy kerékpárokat takarnak, egy közös dolog van: mindegyiket Csepelen gyártották. A gyár története lassan százéves, de most nem a hősidők képeit vettük elő, hanem a szocialista korszakot mutatjuk be Urbán Tamás (Fortepan) fotóin, amikor százezresével ontotta a gyár a bringákat.
Meglepő, de az első Csepel kerékpárok nem is Csepelen, hanem az ausztriai Grazban készültek el. A csepeli kerékpárgyártást Weiss Manfréd indította el 1929-ben, a Steyr-Daimler-Puch művektől vette meg a licencet és a gyártáshoz szükséges gépeket. Míg a gyárat felszerelték, addig csak a szintén Ausztriából érkező alkatrészek összeszereléséből állt a kerékpárgyártás. Az első kétszáz Csepelt ráadásul nem is itthon rakták össze.
Fotó: Urbán Tamás / FORTEPAN)
A később a politikai kurzusok által sokszor átkeresztelt gyár (volt Rákosi Mátyás Művek is) már a kezdetektől arra törekedett, hogy a komplett kerékpárt saját alkatrészekből állítsák össze, csak néhány eleme származott más gyártótól.
Fotó: Urbán Tamás / FORTEPAN)
Tudja, hol van Kis-Csepel? A térképen nehezen fogja megtalálni, és nemcsak azért, mert Észak-Magyarországon van. A kerékpárgyár sárospataki leányvállalatában 800 százan is dolgoztak a vázakhoz szükséges csövek legyártásban.
Fotó: Urbán Tamás / FORTEPAN)
Weiss Mandfréd gyárát a bicikli népszerűségének felismerése hívta életre, és ennek megfelelően a tömegtermelést célozta meg. Az évi pár tízezer darab legyártásától az 1980-as évekig 250-300 ezerig fejlődtek.
Fotó: Urbán Tamás / FORTEPAN)
Csepelen sárvédőt, vázat, nyerget, pumpát is gyártottak, a Camping bicikli világítását Bakony Művek szállította, a gumikat pedig a Taurus vagy egy vietnami gyár.
Fotó: Urbán Tamás / FORTEPAN)
Ahogy azt a mai napig a cég jogutódjánál dolgozó Béres Jánostól megtudtuk, egy-nap 5-600 biciklit raktak össze. A két műszak egyszerre több típus összeszerelését végezte.
Fotó: Urbán Tamás / FORTEPAN)
Hiába ontotta a gyár a kerékpárokat, előfordult, hogy itthon hiánycikk volt. Ennek nemzetgazdasági okai is voltak, a jó minőségű bicikliket könnyű volt exportálni, az Egyesült Államokba és Angliába is adtak el a Csepeleket. A bringákért kapott valuta pedig mindig jól jött az államnak. Nem véletlenül dotálták a csepeli exportot.
Fotó: Urbán Tamás / FORTEPAN)
Nem véletlen, hogy újra és újra felbukkannak a fotókon a női munkások. A csepeli kerékpárgyárban dolgozók elég nagy arányát tették ki. Ennek is megvan a magyarázata. A szalagmunka kötöttségét jobban bírták a nők, és néhány, nagy kézügyességet igénylő szerelési fázisban, mint például a centrírozásban sokkal hatékonyabbnak bizonyultak a férfiaknál.
Fotó: Urbán Tamás / FORTEPAN)
Fotó: Urbán Tamás / FORTEPAN)
A kerékpárgyárban dolgozni rangot is jelentett, meg jó fizetést. Egy szereldei dolgozó annyit vihetett haza, mint egy kohász, és már egy kezdő is szép órabért kapott.
Fotó: Urbán Tamás / FORTEPAN)
Fotó: Urbán Tamás / FORTEPAN)
Míg kezdetben négyszáz dolgozóval indult a Weiss Mandfréd féle gyár, addig a nyolcavanas évekre a kétezer főt is elérte a munkások létszáma. Igaz, a kerékpárgyár eközben összeolvadt a varrógépgyárral és a ruhaipari gépgyárral.
Fotó: Urbán Tamás / FORTEPAN)
A kerékpárok az 1970-es ’80-as években is nagyjából annyit értek, mint ma. Egyhavi fizetésnyi összeget kellett értük adni.
Fotó: Urbán Tamás / FORTEPAN)
A csepeli kerékpárgyár több száz típust jegyeztetett be, illetve gyártott a története során, a legnépszerűbbnek a különböző Camping-típusuk bizonyultak, ezekből egymillió darabot adtak el.
This entry was posted on 2016. november 3. csütörtök at 13:00 and is filed under Csepel, Sport, Történelem. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül.
Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.
“A kerékpárgyár sárospataki leányvállalatában 800 százan is dolgoztak a vázakhoz szükséges csövek legyártásban.” Mikor szűnt meg sárospataki a csőgyár?
Ej-ej Index.
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja száját, hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.
800 száz = 80000 ; jó sok !
Ja, még egy érdekesség: “A csepeli kerékpárgyártást Weiss Manfréd indította el 1929-ben,” Weiss Manfréd a Posthumus kerékpárgyártó (1922.-ben meghalt).
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja száját, hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.
Öreg Nyelvművész!
Igen, posztumusz, (nem posthumus) a szó a halála utáni keletkezésre utal!
De hát Néked magyarázzam?! 😛 😀
Igen, a latin szavaknál vannak írásbeli, kiejtésbeli eltérések. Ajánlom a következőt: http://www.kislexikon.hu/posthumus_a.html,
esetleg http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/tevedes.html, ahol Nádasdy Ádám Tévedés, hogy tévedés cikkében a következőt írja:
“A latinban az apa halála után született gyerek megnevezése postumus ’késői, utólagos’ volt, ám ezt a középkorban tévesen post humus-nak ’föld(-be tétel) utáni’-nak értették s ezért beleírtak egy h betűt: posthumus. Aztán ez vált elfogadottá, s mindmáig így van a franciában (posthume), az angolban (posthumous), és részben a németben (itt van posthum és postum). A magyarban is évszázadokig h-val volt: apám, nagyapám poszthumusz-nak írta és mondta. Aztán a XX. század közepén valakik „leleplezték” ezt a hibát, s keresztülvitték, hogy a magyarban az eredeti latinnak megfelelő posztumusz alakot használják. Az én konzervatív lelkem, amely mindig jobban szerette a tradíciót (a tévedésen alapulót is!), mint az újművelt okoskodást, berzenkedik ez ellen: én ma is poszthumusz-t mondok és írok is, ha meg tudom vívni harcomat a korrektorokkal. (Benn maradt a h?)”
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja száját, hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.
Akkor nagyobb harcos vagyok mint te, csak én nem keresek rá magyarázatot.
🙂
🙂
🙂
“Mikor szűnt meg sárospataki a csőgyár?”
Esetleg, Papi! Mikor szűnt meg a sárospataki csőgyár? Erre gondolt?
Az ipari parkot 1992-ben döntötték le, mert nem odavaló volt, de ez az üzem még a szoci érában megszűnt.
Egy éves poszt?
Ennek mi értelme?
Töltelék?
Nincs:
– körúti robbantó?
– Brüsszel?
– senki komcsi?
– Juhász?
– Jobbik – Vona?
– …