Csepel.info

Csepel.hu

November elején ezrek keresik fel a sírkerteket, hogy leróják kegyeletüket elhunyt szeretteik nyughelyénél. Elseje a mindenszentek ünnepe, november 2-a pedig a halottak napja a keresztény világban. Az egymás utáni napok közül az utóbbi dominál, bár sok ember számára összemosódik a két jeles nap fogalma. Mit ünnepelünk mindenszentek napján és miért pont november másodikán emlékezünk elhunyt szeretteinkre?

Mindenszentek ünnepe a katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja, amikor az összes szentet megünneplik. Kezdete a IV. századra nyúlik vissza, amikor a keleti egyházban megünnepelték az összes vértanút.

„Phokasz császár IV. Bonifác pápának ajándékozta a Pantheont, így a
pogány istenek templomából az összes keresztény szent, „minden szentek” temploma lett. A fölszentelés 610. május 13-án volt, ám mivel Róma tavasszal nem tudta ellátni a zarándokok tömegét, az ünnepet, vagyis Mindenszentek ünnepét őszre, november1-re tették” – mondta el Kispál György plébános.
„A halottak napja Szt.Odiló clunyi bencés apáttól ered, aki 998-ban elrendelte, hogy a hozzá tartozó bencés monostorokban november 1-jén este
imádkozzák el a halotti zsolozsmát minden megholtért. Így vált aztán másodika, a halottak napjává” – tette hozzá a plébános.

Itthon a halottak napja fokozatosan vált a katolikus egyház ünnepnapjából – általános, felekezetektől független – az elhunytakról való megemlékezés napjává. A reformáció több vallása is elfogadja, míg az evangélikusok és az unitáriusok hivatalosan elismerik, addig a reformátusok csak szokásjog alapján, a templomon kívül emlékeznek meg az eseményről. „November hónapban Isten örökkévalóságára tekintünk előre. Másodika, a halottak napja, az advent előtti utolsó vasárnap pedig az örök élet vasárnapja. Számunkra a virágdíszes sírok a keresztyén reménység jellemzői: nem az elmúlásban hiszünk, hanem az örök életben. A református ember Krisztus feltámadása által nyert reménységben járja a temetőt” – osztotta meg gondolatait Temesvári Imre lelkipásztor.

Gyertyafény 

Ezen a napon a templomokban tartott szentmisék az örök életről és a feltámadásról szólnak, reményt adnak. A protestánsok vasárnapi istentiszteleteiken szintén halottaikért imádkoznak.

Magyarország egyes vidékein szokás volt e napon harangoztatni a család halottaiért, máshol ételt ajándékoztak a szegényeknek.

Az ünnephez kapcsolódó általános hagyományok közül a halottakért való gyertyagyújtásnál a láng fénye az örök világosságot jelképezi.

November 1. mindenszentek ünnepe, november 2. pedig a halottak napja a keresztény világban. Mindenszentek (latinul: festum omnium sanctorum) a katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja. A protestantizmus az elhunytakról emlékezik meg ilyenkor. Az ezt követő halottak napja fokozatosan vált egyházi ünnepből az elhunytakról való általános megemlékezéssé.

This entry was posted on 2015. október 31. szombat at 14:18 and is filed under Csepel, Megemlékezés. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.