Csepel.hu
Az elmúlt hónapokban komoly változások zajlottak kerületünk óvodai hálózatában. A szervezeti felépítést érintő racionalizálás eredményeként jött létre a Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda, melynek intézményvezetője, Hierholczné Faragó Tünde beszélt lapunknak az átalakítás hasznáról, az eddigi tapasztalatokról és a tervekről.
– Az új intézmény vezetőjeként lényegéből a semmiből kellett felépítenie egy új rendszert. Milyen kihívásokkal járt ez?
– Fokozatosan csöppentem bele az intézményi átszervezésbe. Az elmúlt közel másfél évtizedben a Kétnyelvű Montessori óvodát vezettem a kerületben. A két nyelven való nevelés-oktatás Montessori módszerét én honosítottam meg Csepelen, sikerre is vittem az óvodát, ami mára az ELTE gyakorlóintézménye lett. Az átszervezéssel úgy ismerkedtem meg, hogy közben a kerület és részben a főváros óvodáiban dolgoztam minősítő szakértőként a pedagógus életpályamodell keretében. Láttam, hogy a Csepelen is tervezett rendszer más kerületekben jól működik, és közben sok csepeli óvónővel is meg tudtam beszélni a részleteket, akik – úgy láttam -, tartanak a változásoktól. Meggyőztek a kollégák, hogy pályázzam meg az állást, hiszen olyan emberre volt szükség, aki picit másként, egyfajta helikopter-szemlélettel, menedzserként látja a szervezeti dolgokat, ugyanakkor van már tapasztalata, és szakmai múltja az óvodapedagógiában. Komoly pályázati anyagot készítettem, de igazából nem küzdöttem az állásért. Eldöntöttem, hogy ha nyerek, akkor mindent meg fogok tenni annak érdekében, hogy az átszervezés a lehető legsimábban, leginkább emberi módon menjen végbe.
– Mi történt a megválasztása után?
– A megvalósításhoz fel kellett állítani egy csapatot – szükség volt például egy olyan igazgatóhelyettesre, aki már régóta a kerületben dolgozik, szakmai és emberi szempontból is ismerik, és elismerik. Szükség volt egy koordinációs szakemberre, aki elvégzi azt a temérdek adatszolgáltatási feladatot, amire egy intézményvezetőnek már nem marad kapacitása. Szerencsére mindenhova sikerült alkalmas embereket találni, így egy nagyon jó csapat kezd kialakulni.
Mindez természetesen nem valósulhatott volna meg a fenntartó segítsége nélkül. Amikor készültem a pályázatommal, nagyon sok nyilvános testületi anyagot megnéztem, láttam, hogy milyen kérésekkel fordultak az akkori intézményvezetők, a szülők az önkormányzathoz – mindezekből próbáltam merítkezni. Azt gondolom, hogy ezeket a kéréseket a polgármester úr segítségével mind sikerült megvalósítanunk. Mindenki maradt a saját helyén, nem kellett átszervezni embereket másik óvodákba, egyetlen esetet leszámítva, ahol létszámtöbblet miatt – belső intézményi döntés alapján – volt változás. Azonban, ha valaki kérte, hogy másik intézménybe mehessen, nem gördítettünk elé akadályt.
Külön kiemelném, hogy az önkormányzat nagyon együttműködő volt, meghallgatták, és eleget tettek azoknak a kéréseinknek, amik szakmai, humán és tárgyi feltételek területén merültek fel. Ilyen például a vezetők óraszám-csökkentése. Eredetileg az intézményvezetők is egyenlő óraszámban vittek volna csoportokat, én azonban úgy gondolom, hogy az adminisztratív tevékenység mellett ez igen nehézkes lenne, ezért a vezetők óraszámát intézményi csoport nagyságához igazítva csökkentettük. Emellett óriási segítség, hogy mindenhova került pedagógiai asszisztens, és minden hatcsoportos óvodába pedig óvodatitkár, illetve gazdasági vezető is.
– A szülők egy része aggodalommal tekintett az átalakításra.
– Valóban sokan féltek az átalakítástól, központosítást láttak benne, attól féltek, hogy az óvodák elvesztik az arculatukat, más óvó nénik kerülnek a csoportokba, megváltozik a szokott rend. Szeretném kiemelni: a fenntartó önkormányzat is megígérte, a pályázatomban én is leírtam, hogy mindenki marad a saját helyén. Akik nem vállalták tovább a vezetői feladatokat, megértettük, és pályázati úton, teljesen törvényes keretek között kerestünk új vezetőket, akik többnyire a régi kollégák körül kerültek ki.
A szülőket a nyári időszakban nehéz volt tájékoztatni, de szeptembertől ez változik, egyrészt az óvodák helyben, a szokásos módon tájékoztatják a szülőket. Ezen kívül az augusztus 31-ei vezetői értekezletre az összes óvoda szülői munkaközösségének elnökét meghívtuk, ahol beszámoltunk az elmúlt két hónap feladatairól, eredményeiről, de terveink között szerepel az is, hogy külön is meghívjuk őket egy beszélgetésre, ahol személyesen válaszolunk a felmerülő kérdésekre.
– Hogy értékeli az elmúlt két hónap eredményeit?
– Úgy gondolom, hogy a szervezeti átalakítás legnagyobb előnye egy új szakmai váz kialakulása. Ez nagy segítség a tagóvodák számára, hiszen így egységes filozófia alapján alakíthatják ki a dokumentumaikat – a szervezeti és működési szabályzattól a pedagógiai programon át a házirendig, de fontos kiemelni, hogy ettől el lehet térni, így az óvodák mind megtarthatják a saját arculatukat. A munka még csak most kezdődött el. A tagintézmények között is elindult az együttműködés, a felújítások utáni takarítási feladatoknál is átadtak egymásnak szakembereket a biztos óvodanyitás érdekében. Amíg a tagintézmények dolgozói a nyári szabadságokat is töltötték, túlzás nélkül állíthatom, hogy mi napi tíz-tizenkét órában dolgoztunk azon, hogy megfelelő körülmények között indulhasson el az óvodai év. Úgy érzem, sikerült, ezért bizakodva tekintek a jövőbe, és érzem a lendületet és tudást nem csak magamban, de a kollégákban is ahhoz, hogy a Csepeli Csodakút Óvoda és tagóvodái mintaintézményként tudjanak működni akár országos szinten is.
Csepeli Hírmondó
Nem-e lehetne-e Csordakút óvoda?! 😀 😛
Grün Izidor, a saját gyerekeddel szórakozz, ne a mieink óvodájával.
Csepeli anya!
Úgy néz ki, hogy a gyerekeken szórakozok?!
Csak tippet adtam ehhez:
“„Kellenek a változások” – Hierholczné Faragó Tünde intézményvezető az óvodai átalakításokról” 😀 😛
Íme az Istennő!
Idióta dr grün Izidor Charlie Rodrigez! Ismét viccel, csak nem tudja másképp kifejezni magát, mint szmájlikkal.
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja, száját hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.
Most komolyan… A “csodakutat” elképzeltem. A “Kör” c. film jutott eszembe! 😀