Mno.hu, Csepel.info, Inforadio.hu
A Csepel.info képei a csepeli ünnepi eseményekről itt
Este tíz órára gyakorlatilag mindenütt feloszlott a tüntető tömeg a fővárosban, miután a rendőrség több helyszínről is kiszorította az embereket. Az idei március 15-e is hasonló módon telt az utcán, mint azt 2006 ősze óta megszokhattuk a nemzeti ünnepeinken. A hatalom a kordonok mögött ünnepelt.
Vasárnap estére elcsendesedett a főváros, szinte mindenütt zavartalan a forgalom. Előzőleg több bejelentett nagygyűlés és demonstráció zajlott különböző helyszíneken, ezek többnyire békésen értek véget.
A legnagyobb zavart valószínűleg most is a rendőrség okozta. Több helyszínen az egyszerű ember számára érthetetlen módon próbálták kiszorítani a tüntetőket, illetve megakadályozni, hogy eljussanak egyik helyről a másikra.
Végül is a nap folyamán több embert előállítottak. Vasárnap este háromnegyed tízre 35-re nőtt az előállítottak száma. Elfogták Budaházy Györgyöt és Toroczkai Lászlót is, őket állítólag hétfőn ki akarja szabadítani híveik egy csoportja.
Gyurcsány Ferenc csupán olyan eseményeken jelent meg, ahol a köznép nem férhetett a közelébe: reggel az ünnepélyes zászlófelvonáson a Kossuth teret kellett miatta hermetikusan elzárni kordonokkal, este pedig a Művészetek Palotájában mondott ötperces beszédet szigorúan kiválasztott közönség előtt.
A Fidesz a Várban ünnepelt, ahol Orbán Viktor mondott beszédet. Lebontottuk a régi világot, de Magyarország újjászületése elmaradt, ezért kapott lángra a szocialista szamárkóró, az ország csődben, az állam romokban, a tőzsde inog, mint részeg ember a felcsúti éjszakában – jellemezte Orbán Viktor a kialakult helyzetet.
Forrás: Mno.hu
Orbán: Vissza kell követelnünk hazánkat
Lebontottuk a régi világot, de Magyarország újjászületése elmaradt, ezért kapott lángra a szocialista szamárkóró, az ország csődben, az állam romokban, a tőzsde inog, mint részeg ember a felcsúti éjszakában – jellemezte Orbán Viktor a kialakult helyzetet a budai Várban, ahol ezrek gyűltek össze a Fidesz vasárnapi, ünnepi nagygyűlésén.
A hirtelen beütött gazdasági válságban egyre többen kerültek az utcára. A kormány képtelen volt úrrá lenni a helyzeten, egyetlen ötlete az volt, hogy az adófizetőkből préselje ki a költségvetés hiányát. A közvélemény megelégelte a kormány tehetetlenségét, az emberek elveszítették a bizalmukat a kormánnyal szemben és kitört a forradalom – e szavakkal nyitotta meg beszédét Orbán Viktor az 1848-as forradalomra emlékezve.
A pozsonyi országgyűlésen Kossuth beszédében a gúzsba kötő terhek megszüntetését, új országgyűlést követelt. Ahol milliók kérnek, ott a kérelem nem sóhaj – idézte Kossuth szavait a Fidesz elnöke.
Képes-e egy ember megváltoztatni a világot?
1848-ban egy korszakos átalakulás zajlott, olyan, mint ma – állította párhuzamba Orbán Viktor a múlt és a jelen eseményeit. Az effajta születés fájdalom és nehézségek között lehetséges. Sokan a magyar nemzet elsorvadásától tartottak, azonban a változtatni akarók egyre többen voltak és utat követeltek a jövőnek. Az új világot a katonai csapás sem tartóztatta fel, és a forradalommal egy sokkal erősebb ország lett Magyarország, mint korábban volt – mondta a volt miniszterelnök.
Mire képes egy ember? Képes-e egy ember megváltoztatni a világot? – tette fel a kérdést Orbán Viktor. Ilyen időben, mint manapság, úgy érezzük, egy ember nem tudja megváltoztatni a világot, ám ha Petőfire gondolunk, akkor mégis úgy látjuk, hogy lehetséges, hiszen a forradalommal megváltoztatták a történelem menetét – mondta.
Miért voltak rá képesek? Ennek nyitját keressük minden március 15-én – mondta Orbán Viktor. Nem volt varázspálcájuk, Kossuthtól Petőfiig mindegyik forradalmár ugyanolyan földi halandó volt, mint mi – tette hozzá. „Hazát kell teremteni” – idézte fel Petőfi szavait a Fidesz elnöke, majd azzal folytatta: Petőfiék tudtak hinni, nemcsak a gondviselésben és a hazában, hanem abban is, hogy akaratukkal képesek változtatni. Orbán szerint ez azt üzeni számunkra, hogy mi is képesek vagyunk változtatni, ha hiszünk szabad akaratunk erejében.
Reszketni méltóztatnak, mint a Helytartótanács 1848-ban
Közénk hintik a kishitűség és az apátia magvait, szomorú alakokat gyúrnak a tetterős magyarokból – jelentette ki a polgári kormány miniszterelnöke. A „reménytelenség embereiről” szólva megjegyezte: a változásoktól úgy reszketnek, mint ahogy a Helytartótanács 1848-ban reszketni méltóztatott.
A jelenlegi válságot úgy értékelte: ez csak egy jele egy mélyebb változásnak. A világ új irányba halad hétmérföldes léptekkel. „Mi pedig vakvágányon állunk” – folytatta, rámutatva, hogy a hatalmon lévők „dölyfösek”. Orbán úgy látja, a magyarországi válság politikai természetű, mert egy olyan politikai klán uralja az országot, amely nem tud beletörődni a bukásba.
A részeg ember és a szocialista szamárkóró
Beszédében a rendszerváltozást követő helyzettel is párhuzamot vont: „Lebontottuk a régi világot, de Magyarország újjászületése elmaradt, ezért kapott lángra a szocialista szamárkóró”, az ország csődben, az állam romokban, „a tőzsde inog, mint részeg ember a felcsúti éjszakában”. A Fidesz elnöke megújulásra szólított fel: „Képesek vagyunk rá, mert amibe belekezdünk, végig kell csinálnunk. Együtt küldtük haza a tányérsapkás katonákat is” – emlékeztetett Orbán.
Merjünk rabok lenni?
Kétféle embert ismerünk: a tegnap rabjait és a holnap szabadjait, miközben a kormány azt üzeni, hogy „merjünk rabok lenni” – fogalmazott a pártelnök. A válságból való kilábaláshoz az 1848-as receptet ajánlotta: a hitet. „Nekünk senkivel szemben sem kell meghunyászkodnunk, vissza kell követelnünk a hazánkat a reménytelenség embereitől, akik vissza akarták forgatni az idő kerekét” – zárta beszédét Orbán Viktor.
Forrás: Mno.hu
Gyurcsány Ferenc szerint a márciusi ifjak “kiugranának a bőrükből”
Gyurcsány Ferenc szerint a bajok és a gondok ellenére az ünnepen merjünk örülni és merjük sikernek tartani mindazt, amit Magyarország elért, hiszen 1848 lényege az elmúlt években sikeresen beteljesedett. A miniszterelnök erről a Művészetek Palotájában rendezett díszelőadáson beszélt.
Hangsúlyozta: Magyarország szabad és független, a világ legerősebb katonai-politikai szövetségének tagja és az európai közösség egyenrangú tagja is. Gondolják, akarhatott bárki ennél többet 1848-ban? – tette fel a kérdést, majd azt mondta, “kiugrottak volna a bőrükből” a márciusi ifjak, ha mindezt tudhatták volna.
Gyurcsány Ferenc úgy fogalmazott: baj meg gond annyi, mint a tenger, de a gondokra ott van az ünnepeken kívüli maradék, nagyjából 360 nap. Mint mondta, a nemzet ünnepét sokan várják és sokan tartanak is tőle, kevesebb az öröm és még több a feszültség.
Szavai szerint az embereken múlik, hogy úgy tesznek-e mintha otthon lennének egy családi ünnepen, amely a jó dolgokról szól.
A miniszterelnök véleménye szerint minden családi ünnepen van egy lehetetlen unokatestvér vagy egy morózus nagybácsi, aki tönkreteszi az ünnepet, de a bölcs család megoldja a helyzetet, összesúgnak a háta mögött és legyintenek, nem kell komolyan venni.
Gyurcsány Ferenc szerint lehet azért is örülni az ünnepen, mert az elmúlt két évtizedben a szabadság, a függetlenség és a gyarapodás jellemezte Magyarországot, és nincs más, aki parancsolhat a magyaroknak. Az elért eredményekre példaként említette, hogy minden második gyerek egyetemre jár, százezrek el tudnak menni külföldre nyaralni.
Kijelentette: kormányok jönnek, mennek, de nagyszerű dolgok történtek. Ezt az ország csinálta – hangoztatta. Megjegyezte azt is, hogy bár a Művészetek Palotáját és a szomszédságában álló Nemzeti Színházat egy másik kormány kezdte el építeni, jó hogy megépültek, mert ezzel az ország gyarapodott.
A miniszterelnök a beszéde után átadta a Magyar Köztársaság Kiváló Művésze, a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze, a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja, illetve a Március Ifjak díjakat.
Forrás: Inforadio.hu
Gulyás Úr! Jól alakult a toborzás?