Bors Online
Gróf Teleki János (fotó: Bors)
Keveseket engednek magukhoz közel, keveseknek nyílnak meg. Ezért többnyire nem derül ki, hogy élnek napjainkban a magyar történelmi nemesi családok leszármazottjai. Van, aki egy csepeli panelben lakik, mások – külföldön szerzett vagyonuknak köszönhetően –, főúri életet élhetnek hazánkban. Rangjukat egyikőjük sem használja, ezt egy rendelet miatt nem is tehetik.
Nehéz feladatra vállalkozott Adonyi Sztancs János, aki elhatározta, végére jár annak, hogy élnek manapság a magyar történelmi nemesi családok leszármazottjai. Az arisztokrácia tagjai visszahúzódó, magának való emberek, akik évtizedeken át bőven kaptak rendszerektől, kormányoktól csak azért, mert nemesi vér csörgedezik az erejükben. Az újságíró két éven át nyomozott a családok után.
– Olyan 21 nemesi leszármazottal beszéltem, akiket vagy a családtagjaikat számos megaláztatás, attrocitás, fizikai megsemmisítés ért, különösen a második világháború után. Még ma is sokan megvetéssel, ellenérzésekkel viszonyulnak a nemesek iránt, hiszen évtizedeken át azt hallottuk, ők mind semmirekellőek voltak– nyilatkozta a Borsnak Adonyi Sztancs János, az Arisztokraták ma című könyv szerzője.
Almásy László leszármazottjának a felesége, Déry Sára, az ötvenes évek egyik népszerű színésznője például azért halt meg vakbélgyulladásban, mert senki nem akart segíteni egy grófnőnek.
A szerző azt meséli, a megszólaltatott 21 arisztokrata a vagyonát – már akinek van –, nem nemesi felmenőinek köszönheti, hiszen azt az államosítás miatt mind elveszítette, és abból szinte semmit nem kapott vissza.
– Egy báró és egy gróf például csepeli panelben él, de találkoztam olyannal is, aki előkelő villában lakik a családjával Budán. Vagyonát azonban a külföldi karriernek köszönheti.
Esterházy Antal herceg részére például a magyar állam külön lakosztályt tart fent a fertődi Esterházy-kastélyban. Feleségével, az ukrán Szvetlánával azon fáradozik, hogy az Ermitázsban magyar zenészek és kortársművészek mutathassák meg magukat. Szent Miklós napján pedig Mikulásnak öltözik, és lakóhelye gyerekeit ajándékkal lepi meg. Emellett a Magyar Adófizetők Országos Szövetségének elnöke.
– Céltudatosan semmisítették meg a magyar arisztokratákat a rendszerváltás előtt, de azután is. A rendszerváltás meghatározó politikusai és gazdasági szakemberei nem akarták, hogy a hagyományra és kultúrára támaszkodó régi elit újjáéledjen. Attól tartottak, hogy ez a réteg gátolja majd az ő érvényesüléseüket – fogalmazott Esterházy Antal.
Gróf Almásy Antal ugyanakkor nem tagadja, neki az üzleti életben kifejezetten jól jött, hogy felmenője nevét felkapták. A Szahara-kutató Almásy Lászlóról ugyanis Ralph Fiennes főszereplésével, 9 Oscar-díjat nyert filmet forgattak. A kettős, belga-magyar állampolgárságú férfi külföldi üzleti vállalkozásainak köszönheti, hogy szintén arisztokrata származású feleségével és két gyermekével rózsadombi villában él. Lovaspólózik. Nem tagadja, ez tipikus úri elfoglaltság, mert sokba kerül. Neki telik rá, de nem azért, mert gróf lenne a megszólítása, ha lehetne használni a rangokat. Ezeket a II. világháború után rendeletben törölték el.
A magyar arisztokrácia tagjai mind jó neveltetést kaptak, hiszen akkor is megtalálták a módját a nyelvtanulásnak, a művelődésnek, amikor csupán egyetlen nadrág volt a vagyonuk. Bálba kevesen járnak. Úri passzióknak kevesen hódolnak. A golf, a síelés, a vitorlázás és a lósportok már nem csak rájuk jellemzőek.
– Idejét múltnak érzem a címek és rangok használatát – mondta gróf Batthyány Lajos miniszterelnök rokona, Batthyány Bálint. Ő a Budai Vártól nem messze lévő Dísz téri Batthyány palotában bérel (!) egy 80 négyzetméteres lakást, pedig azt rokona építtette több évszázaddal ezelőtt. – Szerintem egy történelmi család leszármazottjainak nem az ősei által szerzett méltóságokkal kell kitűnnie, hanem azzal, hogy ellenáll a lépten-nyomon tapasztalható káros tendenciáknak, a csalásnak ,a lopásnak és a hazugságoknak.
Hamisítják a nemesi papírokat
A sznobizmus elsősorban nem a nemesekre, hanem az őket majmolókra jellemző. Vannak ugyanis, akik kifejezetten ácsingóznak a nemesi családfák után. Ők milliókat költenek arra, hogy történészeket, levéltárosokat fizessenek meg, hogy belecsempésszék őket történelmi családok fáiba. A Magyar Történelmi Családok Egyesületének elnöke, a szintén nemesi származású Gudenus János báró azonban, mivel 40 éve foglalkozik származástannal, évente két-három esetben talál hamisított papírokat.
– Van olyan magas beosztású pártpolitikus, aki nem átallja a mi családunkhoz tartozónak vallani magát, pedig semmi köze hozzánk – ismerte el a jelenséget Almásy Antal.
Forrás: Kiss Zsuzsanna, Bors Online
Szerkesztő Hölgyek vagy Urak!
Ez tényleg érdekes hír, de nem kellene arról néhány sort írni, hogy 63 évvel ezelőtt a csepeliek ezekben a napokban a német meg magyar fasisztákkal szemben megtagadták Csepel kiürítését? A csepeliek összefogtak, és volt erdménye. Meséljen már valki róla, hogy volt-e még egy hely az országban, ahol ugyanezt megtették? Kormos Lászlót tűzharcban megölték, de Csepel megmaradt.
Tisztelet a helytállásért, az összefogásért, és tisztelet a hősöknek!
Valaki megemlékezik még róluk Csepelen?
Kedves Anti,
az, hogy még nem írtunk róla, nem jelenti azt, hogy nem is fogunk.
Üdv
Admin
Kedves Anti!
Az önkormányzat tart koszorúzást az esemény emlékére. Talán pont ebben a percben.
A Csepel újság, (amit ennek a blognak az írói sokat szídnak) és a http://www.csepel.hu (amit szintén) tájékoztatott róla.
Kedves Tiger!
Vegyünk néhány példát. A Csepel.info először adott hírt arról, hogy a kiemelt projektek közé került a Csepeli Gerincút (november 29-én). A Csepel.hu-n ez az információ csak november 30-án jelent meg. Szégyen? Szerintem nem.
Nem az a kérdés, hogy pontosan mikor jelenik meg valami. A Csepel SC gyertyás tüntetéséről emlékeim szerint ugyanakkor semmi nem jelent meg a Csepel.hu-n, a Csepel újságban pedig csak két héttel később, egy teljesen érdektelen, semmitmondó cikk tudott napvilágot látni.
A Csepel.hu-n szintén Csepel SC ügyben megjelent egy cikk “Sületlenségeket beszélt Németh Szilárd fideszes képviselő”, ami tele volt az MTI-s újságíró által rosszul, pontatlanul leírt információkkal. Noha a Csepel.hu-nak és a Csepel újságnak birtokában volt az eredeti hang- és képfelvétel a Csepp TV-nek köszönhetően, mégis arra az MTI-s szövegre alapozták a “cáfolataikat”, amely valóban valótlanságokat tartalmazott. Bár az eset az MTI-t is minősíti, még inkább minősíti Polgár György szerkesztőt és a Csepel újságot. Mind a két média pontosan tudta ugyanis, hogy nem mondanak igazat.
De nyugodtan vehetünk még jónéhány példát, és ha kívánjátok, fogunk rá áldozni pár órát, hogy a Csepel újságban és a Csepel.hu-n megjelent csúsztatásokat, valótlan információkat, etikátlan szerkesztői magatartást csokorba szedjük itt, a Csepel.info oldalon.
A mai megemlékezésről is tudósítunk délután. A helyzet szintén szégyenletes háttere egyébként az, hogy hiába próbáltunk az interneten az 1944. december 4-6-i eseményről komolyabb beszámolót keresni, sehol nem találtunk. Márpedig éppen, hogy bővebb történelmi hátteret és információt szerettünk volna nyújtani a valóban jelentős és hősies eseményről.
“hiába próbáltunk az interneten az 1944. december 4-6-i eseményről komolyabb beszámolót keresni, sehol nem találtunk”
Alátámasztom,én is kerestem.
“A mai megemlékezésről is tudósítunk délután.”
Szuper!
Sziasztok! Batthyány-nál a “családnak” szót javítani kellene “csalásnak”-ra. Nagyon bántja a szemet!
Kérésed parancs.
Gróf Teleki János barátunk és társunk a Sárkány-lovagrendben, aki a cikkben képpel szerepel, sajnos tragikus tűzhalált halt nemrégiben. Tegnap temettük. János jó ügyvéd volt, de sok pénzt sosem keresett vele. Hatalmas történelmi tudással rendelkezett, a magyar nemzet és a magyar nemesség történetéről. Szegényen, szerényen élt. Néhány éve kapta vissza a román kormánytól a koltói családi kastélyt, ahol Petőfi nászútját töltötte és híres versét írta. Felajánlotta, hogy használja tovább a román iskola… Egy marék koltói földet hozott a sírjára a polgármester. A Sárkány Lovagrend és a nemzet megőrzi emlékezetét.
Antinak: 45 évvel ezelőtt (1961-64 III/1) Csepelen voltam villanyszerelő ipari tanuló,az iskolánk neve 33.-as Kormos László elektromos iskola volt.Nem tudom ma tudja e ezt valaki.Nekünk akkor megtanították,hogy ki volt Ő.
Azok,akik akkor oda jártak,biztos tudják.Nem lenne rossz ennyi idő után találkozni velük.Ha tán valaki olvassa ,itt az email címem,írhatna.
mancs7@tanet.hu
köszi Dinnyés Zoltán
Édesapám, dr.Pilaszanovich Imre orvos édesanyjának, apatini Fernbach Rózának unokahúgai, Fernbach Márta és Eleonóra gr. Teleki János, ill. gr. Teleki István felesége lett.
Szeretnék információt kapni, hogyan érhetném el a Sárkány Lovagrend ma élő tagjait, akik közelebbi információval szolgálhatnának, hol élnek a fenti házaspárok leszármazottai, tehát Teleki-rokonságot keresek.
Keresem a rokonságot azon okból, hogy Apám jövő évi centenáriumi ünnepe alkalmából felvehessem velük a kapcsolatot.
Köszönettel, dr.P.Ildikó
Sárkány Lovagrend?
Akkor szerintem a Szent György Lovagrendnél kellene érdeklődni. 🙂
Egyébként meg gúgli.
Csatlakozom mindazokhoz kik ismerték vagy is rokonságban állottak a fent meg nevezettel Gr. Széki Teleki János személyével..
Valóban nem egy Minden napi ember volt Ô!!
Már érte.
Nyugodjon békében ha egyaltalán tud azok utan Ami vele történt……
Keresem felmenőim Kölgyessy,Kölgyesy,Kölgyesi családot.Szeretném megtalálni a ma élőket. Nevüket elöször 1276-ban egy bejegyzésben találtam.Kölgyes birtok emlitése kapcsán.
Köszönettel
Sné