Csepel.hu
Fél évre eltiltották a horgászástól, de büntetését fél évre felfüggesztették annak a férfinak, aki június 21-én a Kis-Duna partján egy horgászversenyen összetűzésbe került egy kocogó nővel, majd a szemérmét mutogatta neki. A Csepeli Horgász Egyesület fegyelmi bizottsága június 30-án hozta meg a döntését. A fegyelmi bizottság ülésére meghívták a panaszos nőt, aki azonban nem jelent meg. A büntetéssel sújtott horgász sajnálatát fejezte ki a történtek miatt.
Mészáros Ferenc, a Csepeli Horgász Egyesület elnöke arról számolt be, hogy a fegyelmi bizottság ülésén meghallgatták az érintett horgászt és több szemtanút. Meghívták a panaszos hölgyet is, aki nem jelent meg, így nem tudták szembesíteni a tanúkkal. A vizsgálaton az derült ki, hogy a kocogó nő kézzel fellökte egy horgász készletét futás közben, ami szándékosságra utal. A horgász kára dokumentáltan 40 ezer forint. A hölgy azonban nem kért bocsánatot az okozott kárért, hanem futott tovább. Ekkor szóváltás alakult ki, aminek során a horgászok szemrehányást tettek a nőnek, hogy miért a pecabotok között kocog, amikor néhány méterrel odébb is megtehetné ezt. A szemtanúk szerint a kocogó nő „provokatív módon” kétszer is visszatért a helyszínre; előbb fényképezett, majd két kutyával jelent meg.
„Az nem igaz, hogy egy bottal megütötték a nőt, mert pecabottal nem lehet odasuhintani senkinek. Bebizonyosodott, hogy a horgászok nem akartak botrányt. A kocogó nő viselkedése hozzájárult ahhoz, hogy összetűzés alakult ki. A mutogató horgász annak a fiatalembernek az édesapja, akinek a felszerelését a nő feldöntötte. Az illetlen magamutogatás elfogadhatatlan, nem méltó egy horgászhoz. Az illető a vizsgálat során megbánást tanúsított, és sajnálatát fejezte ki” – mondta Mészáros Ferenc.
A büntetés kiszabásánál enyhítő körülményként vették figyelembe, hogy a horgászt korábban soha nem büntették meg, a kocogó nő pedig a férfit ábrázoló sértő fénykép közzétételével nagy nyilvánosság előtt megszégyenítette a horgászt. A fénykép publikálása jogilag aggályos. A Csepeli Horgász Egyesület azt a tanulságot is levonta, hogy a szervezés nem volt megfelelő, mert kevés volt a rendező és a területet nem zárták le körültekintőbben.
Csepel.hu
A jegyzőkönyvet ki kell kérni, amely által megállapíthatóvá válik, objektíve, hogy a népes társaság, (nem csak egy tagja által elkövetett közszeméremsértés történt, amely az alábbi bűncselekményhez kapcsolódik, hanem) olyan büntetendő cselekményt is megvalósított, mely a Btk. Önbíráskodás címmel nevesít, a 368. §-ban, minősített eseteként, a csoportosan történő elkövetés súlyával, stádiumtani helyzetét a bíróságnak kell megállapítania.
A “horgászok” polgári peres eljárásban kérhetik az őket ért kár megtérítését. (pl.: a közzétett fénykép estén, a sérelemdíj jogintézmény keretein belül, de megjegyzendő, hogy bűncselekmény elkövetését örökítette meg)
Minél fogva függesztették fel? 🙂
Azért az is beszédes, hogy a szembesítésen a Hölgy nem jelent meg.
Elhallgattatni:
Ha valaki bűncselekményt követ el, semmi nem jogosítja fel a sértettet hogy nyílvonáságra hozza a bűnős arcképét.
Személyiségi jogai ugyan úgy megvannak a bűnősnek is.
Lásd pl. Híradóban sem mutathatják a bűnős arcát, ha csak nem járul hozzá.
És ugyebár pont az elmúlt időszakban hoztak egy törvényt az ilyen fényképezkedős eseteket illetően, hogy ha a másik fél nem járul hozzá nem hozhatja nyílvonáságra a fényképet arc kitakarás nélkül…
Szóval a kocogót minden további nélkül érheti meglepetésként egy bírósági eljárás.
És akkor már nem csak ez miatt, hanem a károkozás miatt is…
Főleg ha a rendezők / felügyelők közül is volt ott éppen valaki és ő is nyilatkozik majd.
Őszintén szólva nem értem ezt az egészet..
Egy érvényes területfoglalással rendelkező rendezvényre befut és csodálkozik ha bukdácsol a botok, felszerelések között.
Ez most olyan mint ha én egy kerékpár rendezvény kellős közepébe belehajtanék kocsival, és átmennék valaki kerékpárján…
Nem szokott egy időben annyi horgász horgászni a duna parton hogy ne tűnjön fel hogy egy verseny kellős közepébe csöppent..
Úgy hallottam tanárnő is egyben, és meg sem fordult a fejében hogy megszakítsa a kocogását és a helyszín elhagyása után folytassa…
Az a véleményem megérdemelték egymást.
Én délután érdeklődőként lent voltam a versenyen és láttam, hogy a hölgy két kutyával sétált a horgászok között és a mutogatós bácsival is elbeszélgetett, nagyon nem rázhatta meg a délelőtti kukac. 😀
Az itélet azért kicsit enyhe.
Lehet, hogy a néninek tetszett a kukac. Azért fordult még egyszer.
Gratulálok a pc balliberális elvtársi világnak. Ez nagyon demokratikus döntés volt. Engedély nélkül lezárni a partot, beállni tiltott helyekre a kocsikkal, egy arra kocogó hölgyet nyakon vágni, majd hímtagot mutogatni nki, … Igazán nemes, egyenjogúságot demonstráló, antiagresszív, barátságos, demokratikus, politikailag is korrekt, szóval minden okés tett, s a büntetés meg eleve elrettentő és példás. Hjará, csak így tovább!
civil! Ebbe hogy látott bele politikát?
Sejthető mennyire “pártatlan” lehetett a Csepeli Horgászegyesület kis kupaktanácsa! A hölgy nem jelent meg, érthető: nem volt kedve szembesítéshez mondjuk 30 hőbörgő paraszt horgásszal akik védték a mundér becsületét s ennek érdekében bármit hajlandóak lettek volna tanúsítani. Naná, hogy a nő lökte fel szándékosan, kézzel a botot (egy futónak pont ez minden álma, hogy megszakítva az iramot bekavarhasson egy rakás parasztnak) és az összeverbuválódott majmok azt is tanúsították, hogy nem lett bántódása a hölgynek.
Ez meg egyenesen röhejes:
“”A szemtanúk szerint a kocogó nő „provokatív módon” kétszer is visszatért a helyszínre; előbb fényképezett, majd két kutyával jelent meg.””
Már hogy a fenébe lehetne provokatív az, hogy többször visszajön? Ez a mondat eleve sejteteti, hogy mindenki aki nem horgász nemkívánatos akkor és ott, bármit is tenne!
Valagba kéne rúgni a petyhüdt, vén hímtagot mutogató horgászt és a tanúskodó haverjait is. De hát mit lehet várni tőlük?
Mindenesetre a farokvillantó öreg leégette a fajtáját, talán ezt nem kellett volna, hiszen előfordulnak rendes, kultúrált horgászok is.
Az ilyen horgászokat el kellene küldeni valamelyik horgásztóra, amely körbe van kerítve, s ki kell fizetni a hal értékét is ha haza akarja vinni! Ott lenne elég hely a 16 méteres bot mozgatására is, meg a péniszmutogatásra is!
A vízfolyások állami tulajdon meg a benne levő hal is! Ne akarjon senki állami halat enni horgászbérlet ellenében! Egyébként is röhej az a 30 ezer forint bérleti díj, amit állítólag kifizettek a vízügynek a terület éves bérletéért! Ennél többet ér, hogy bárki szabadon használhassa a köztulajdonú vízpartokat, pihenésre, sétára, kocogásra, futásra. Ők többen vannak mint a horgászok. Mi lenne ha a sétálók meg az állami tulajdonú fákat, bokrokat, gyepszőnyeget akarnák hazavinni?
Minden horgász buzi, de nem minden buzi horgász.
Tarjányi László:
Óriási tévedésben vagy! A 30e.Ft., amit a horgászok évente befizetnek, az az egyesületi tagdíj, +haltelepítési hozzájárulás és környezetvédelmi díj – tehát nem állami halat akarnak kifogni.
Másodszor – nem a területet bérlik ezért a pénzért, sőt, a horgászengedély kiváltásával tudomásul kell venniük és betartaniuk a környezetre és annak védelmére vonatkozó szigorú előírásokat. Tehát a horgásztársadalom inkább tesz a környezetért, mintsem kiszipolyozná azt.
Itt most egy kirívó eset történt, aminek következménye kell, hogy legyen. De ez nem azt jelenti, hogy bárki más büntetlenül azt tehet kénye-kedvére a természetben, amit csak akar.
Pedig jelen állás szerint mintha ezt sugallná ez a megesett történet.
gizi:
Nem minden buzi gizi – … 😀
Akárki halasítja az állami vizeket, akár a horgászok telepítéssel, akár a vízimadarak lábára ragadt ikrával, az állami vizekben levő hal az államé, azaz mindnyájunké! A halak ugyanis állami szúnyoglárvát esznek illetve állami vízinövényt, amelyik növényevő! Ugyanígy a vadak is állami tulajdonban vannak, a vadászatra jogosultaknak is ki kell fizetni a vadhús árát! Történik ez a jogegyenlőség jegyében, mert arra nem lenne lehetőség hogy mindenki halásszon, vadásszon, madarásszon! Tehát aki többletjogokat élvez másokhoz képest az FIZESSEN! Kivéve a magánhalastavak mesterségesen etetett, mesterségesen saját trágyaízüket hordozó halak, nos azokat egye meg aki kifogta, a belépti díj és a hal értékének kifizetése után!
Majd a horgászok akkor ugráljanak, ha minden magyar állampolgár élhet azokkal a jogokkal, amivel ők, s ebben az esetben is akarnak még a lehalászott vizeken horgászni!
Az is szégyen hogy a tiszai halászoknak elvették a megélhetését, azért hogy a horgászoknak legyen mit kifogni! Holott a halászok zsákmányát bárki megvehette az árudákban, illetve megehette az éttermekben! Hol itt az egyenlőség az állampolgárok között, hogy a horgászok az engedélynek nevezett PAPÍRFECNI ellenében kifoghatják a halat, hazavihetik és a családtagjaikkal közösen megehetik!
Majd ha JOGEGYENLŐSÉG LESZ MAGYARORSZÁGON, akkor mindenki egyenlő eséllyel fog hozzájutni a halhoz a halboltokban, a horgászok meg horgászhatnak a bűzös horgásztavakban!
Tarjányi László
Az államtól a horgász szövetségek kapják meg pályázat útján egy adott víz hasznosítását, ezért ők vállalják a halőrzést, a haltelepítést, figyelnek a vízminőségre valamint társadalmi munkában a parton összeszedik azt a szemetet is amit nem a horgászok dobálnak el.
Amennyiben bővebb felvilágosításra van szüksége úgy írjon egy levelet a főhorgásznak (Áder János)
Egyébként gratulálok a sok sületlenséghez amit itt egymás hegyére hordott.
Abban viszont igazat adok, hogy egy ősi mesterséget nem kellett volna megtiltani ( nem a legősibbre gondolok)
A halboltokban pedig tudomásom szerint mindenki egyenlő eséllyel jut halhoz.
Szerintem meg mindenki a halboltokban jusson halhoz! Az állami vizeken halászok dolgozzanak, a horgászok meg horgásszanak a magán horgásztavakon!
Akármilyen egyezséget kötnek a horgászok az állammal, az jogegyenlőtlenséget szül! A horgászok igenis állami halat fognak ki, amely állami szúnyoglárván vagy állami vízinövényen nőtt fel! Miért olyan nehéz ezt megérteni! Halat meg telepíti a természet, folyóval nem kapcsolt vizek is előbb-utóbb meghalasodnak a vízimadarak lábára, tollazatára ragadt ikrától! Ugyanis hal minden alkalmas vízben van, pedig a halak nem tudnak repülni!
Halőrzésre meg telepítésre meg semmi szükség! Annak kell halásznia, aki abból él, s annyit amennyit a természet önként ad! Akkor nem kell telepíteni! A horgászok meg hódoljanak a szenvedélyüknek az agyonetetett, bűzös magánhorgásztavakon!
Egyébként meg a vízparthoz mindenkinek egyenlő joga van, azt senki se sajátítsa ki, bármilyen mutyiban is egyezett meg az “állammal”! Ami köztudomásúan egy jogi fogalom, mert mutyizni a haver hivatalnokokkal meg politikusokkal lehet!
A sületlenség minősítést meg tartsa meg magának! Inkább gondolkodjon el rajta, férfi létére miért Tündér Ilona néven kommentel!
Amennyiben járatos a történelemben, akkor tudhatná, egészen Robert Károly koráig Magyarország bővekedett halban, mindenfelé halastavak voltak, és a lakosság egyik fő tápláléka a hal volt, tekintve hogy a korabeli gabonatermelés csak az emberek táplálására volt elég, ha jó termés volt! A sertések makkon éltek, a szarvasmarhák meg fűvön.
Erről a halban és vízben gazdag országról nyugati utazók írtak írigykedve!
Ami meg a fő, gazdag és szegény egyaránt jól lakhatott hallal! Nem így ma, a kiváltságosok egész évben halat esznek, a többiek meg esetleg karácsonykor! Akkor sem folyami halat, mert onnan a horgászok kitiltatták a halászokat, hanem csak pocsolya ízű, halastavi halat!
Úgy látom, Önnek Tündér Ilona, nincs ínyére a jogegyenlőség! Majd az lesz ha végre nemzeti kormány lesz, nemcsak szavakban! Ami meg Áder János főhorgászt illeti, ő is horgásszon fizetős, magánhorgásztavon!
Tarjányi úr:
“a horgászok akkor ugráljanak, ha minden magyar állampolgár élhet azokkal a jogokkal, amivel ők”
Ön is élhet vele. Tehet horgászvizsgát, megveheti az éves engedélyeket, áhított felszerelést, és pecázhat nyugodtan a Duna-parton is, és magántavakon is. Inkább a parton üljön, mint a gépe előtt sületlenségeket írva!
Én is pecázok, férjem is, de nem visszük haz a halat, visszadobjuk, és csodálkozzon nagyokat: ez a fajta sporthorgászat egyre jobban terjed. Ahol pecázok felszedem a szemetet, még ha más is hagyta ott, figyelek a környezetemre, ezt tanítom a gyermekemnek is. Sajnálom, hogy a faroklengető pasas rossz hírbe hozta a horgászokat, az egyesületet (én is itt vagyok tag, bár nem járok a versenyekre), de jó lenne látni azt is, hogy maga a horgászat jó, a pecások nagy része aktív környezetbarát- és védő, nem pedig halzabáló bunkó vademberek.