Népszabadság
Országszerte szabad utat nyithat a távfűtésről leválni akaróknak az Alkotmánybíróság precedensértékű döntése, amellyel megsemmisítette az ezt tiltó miskolci távhőrendeletet. A döntés az esetleg már folyamatban lévő perek forgatókönyveit is átírhatja. A főváros rendelete is az AB asztalán van.
Országszerte 650 ezer, míg a fővárosban negyedmillió, távfűtéses lakásban élő család számára nyílhat meg a lehetőség a jogszerű leválásra, miután az Alkotmánybíróság megsemmisítette az ezt korlátozó miskolci önkormányzati rendeletet. A fővárosi jogszabály több mint egy éve hever a az Ab asztalán, de ezek után szinte borítékolható az újabb, hasonló verdikt. Csak azt nem tudni, mikor.
Ami biztos, az Ab szerint törvénysértő a megyei jogú város közgyűlésének az a kitétele, amellyel megtiltotta a rendszerről való leválást a távhőszolgáltatással ellátott épületeknél. A taláros testület szóvivője, Sereg András a még hétfőn hozott döntéssel kapcsolatban elmondta, a megsemmisített rendelkezés a Magyar Közlönyben történt közzététel napján, csütörtökön vesztette hatályát.
A megsemmisített rendelkezés kimondta: „az épületek fűtéséből származó levegőszennyezés növekedésének megakadályozása érdekében a távhőszolgáltatással ellátott épületeknél a távhőszolgáltatási rendszerről való leválás és ezen épületek vagy épületrészek más, kis hőteljesítményű kazánokkal történő fűtése nem engedélyezhető”.
Az ügyben a megyei közigazgatási hivatal fordult az AB-hez, miután a miskolci képviselőtestület nem adott helyt törvényességi észrevételének.
Az alkotmánybírák rámutattak: az önkormányzat rendelete nem lehet ellentétes magasabb színtű jogszabállyal. A távhőszolgáltatás olyan helyi közfeladat, amelyet törvény szabályoz. Erre tekintettel az önkormányzat rendeletalkotási szabadsága korlátozott.
A képviselőknek erre nincs felhatalmazása
Az AB szerint a törvény a képviselőtestületnek nem ad felhatalmazása arra, hogy rendeletében kötelezővé tegye a távhőszolgáltatás igénybevételét, és (vagy) megtiltsa a rendszerről történő leválást. A távhőszolgáltatás – különösen a lakossági – monopolhelyzetet élvező szolgáltatás, ezért szabályozásában kitüntetett szerepe van a fogyasztók védelmének. A törvény részletesen szabályozza az általános közüzemi szerződés felmondásának feltételeit, ezzel biztosítva, hogy a kontraktus felmondása más felhasználók jogait ne korlátozza, azok tulajdonában kárt ne okozzon, illetve ne veszélyeztesse a szolgáltatói és a felhasználói rendszer zavartalan működését.
Mint arról már lapunkban is többször beszámoltunk, az elmúlt években a fővárosban is elindult egy leválási hullám, amit a Budapesti Távhőszolgáltató (Főtáv) Zrt. a Fővárosi Közgyűlés rendelete alapján korlátoz, azaz nem járul hozzá. A tiltást megszegőket peres úton próbálja jobb belátásra bírni, a „kieső” fogyasztók után fennmaradó alapdíjat pedig általában szétosztja a társasház többi fogyasztója közt.
Magyarán, a utóbbiak, azaz a rendszerben maradók egyre többet fizetnek a Főtávnak. A társaság az elmúlt másfél évben ugyan számos – az alap- és a hődíjak mérséklésében is jelentkező – költségkímélő intézkedést vezetett be, ám ez még mindig kevés a valódi versenyképességhez.
A fővárosi rendelet is az AB előtt van
A fővárosi korlátozás megsemmisítést kérte korábban a területi közigazgatási hivatal is, először törvényességi észrevételt tett, s miután ezt az önkormányzat elutasította, több mint egy éve maga is az Ab-hez fordult. A taláros testület erről a beadványról még nem döntött, de a kifogásolt tényállás a miskolcival azonos – erősített meg a Népszabadságnak Forgács Imre, a Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal (a közigazgatási hivatal utódja) vezetője.
Kérdésünkre, ez alapján hasonló döntésre számít-e, nem kívánt reagálni. Azt azonban elmondta, hivataluk is úgy véli, az önkormányzat rendeletben nem lehet korlátozhatja a háztartások vagy az épületek leválását. Ezt környezetvédelmi okokra hivatkozva sem teheti meg.
Szakértők szerint az Ab precedensértékű döntése alkotmányos utat nyit az egyedi fűtést választóknak szerte az országban. Képtelenség ugyanis, hogy jogállami keretek között rendeletekkel korlátozzák a szabad vásárlás jogát, különösen az egyre inkább liberalizált energiapiacon. Budapesten mintegy 240 ezer háztartást fűtenek távhővel, ez a döntés nekik is törvényes utat nyithat a leválásra, s a folyamatban lévő perekben is lehet rá hivatkozni.
Forrás: Népszabadság
