Csepel.info

A kormányfő a Polgári Magyarországért Alapítvány Ötéves a kormány című konferenciáján értékelte a kabinet eddigi munkáját. Orbán Viktor beszéde elején összegezte gondolatait az elhangzott előadásokra reagálva.

Boross Péter gondolatai kapcsán kifejtette, az eszményektől vezérelt politika gyakorlatias reagálást tesz lehetővé a világ dolgaira. A siker rejtett forrása Magyarországon az adóreform volt, ezt az adórendszert mindenképpen meg kell védeni – erősítette meg a jegybank elnökének szavait. Hozzátette: nemzeti bank nélkül nem lehet sikeresen irányítani a gazdaság életét.

A devizahitelek forintosítása kapcsán kijelentette, a döntés időpontja volt a legmegfelelőbb időpont, ellenkező esetben 70 százalékkal megnőttek volna a havi törlesztőrészletek, és az ország, a kormányzat „ezt nem bírta volna ki”.

Balog miniszter úrnak azt köszönöm meg, hogy az adataival világossá tette, nem véletlenül nyertük meg a 2014-es választásokat – fogalmazott a miniszterelnök, aki a közfoglalkoztatás kapcsán felidézte, hazánkban egy településen munkáért tüntettek a városháza előtt. Ez volt az a pillanat, amikor úgy éreztem, győztünk – jegyezte meg.

Schmidt Mária szavai kapcsán a szellemi bátorság fontosságát emelte ki. Mint mondta, napjainkban a régi világrend olvasatai, értelmezési sémái használhatatlanok, az újakat pedig a régi haszonélvezői „folyamatosan víz alá próbálják nyomni”. Felidézve a baloldali kormányzás idejére jellemző állapotokat, a kormányfő rámutatott, 2010-ben egy egész ország erejében fagyott meg a vér. Hangsúlyozta, ebből a végveszélyből született meg az összefogás, ezt követően a kétharmados választási győzelem, majd 2010. május 29-én megalakult a kormány.

Emlékeztetett, öt évvel ezelőtt egy csőd szélén álló, reményvesztett, kilátástalanságban fuldokló ország vezetését vette át, szavai szerint ezzel élete legnehezebb feladatára vállalkozott.

Mi, magyarok megbirkóztunk a lehetetlennek tűnő kihívással – hívta fel a figyelmet, hozzáfűzve: leküzdöttük a veszélyeket, és bizakodva nézhetünk a jövőbe. Ma már egy megerősödött, biztos lábakon álló, európai összehasonlításban is jól teljesítő ország polgárai vagyunk – emelte ki.

Úgy fogalmazott, hazánk meglepő és felemelő átalakuláson ment át 2010 óta, szavai szerint ezért először Istennek kell hálát adni – Soli Deo gloria -, ezután az országot talpra állító embereknek. A kormányt hála nem illeti, megtette és elvégezte, amit vállalt – jegyezte meg, kifejtve: az emberekkel közösen lezártak egy korszakot.

A miniszterelnök szólt arról is, követtek el hibákat, melléfogásokat, példaként a távközlési adó kiterjesztésének javaslatát említette. Azt nem ígérhetem, hogy a jövőben nem fogunk hibákat elkövetni, de arra bizton számíthatnak a magyarok, hogy ezután is meg fogjuk hallani a hangjukat, és meg fogjuk hallgatni a véleményüket – mondta. Ugyanakkor leszögezte, fontos, hogy a tévedés és a hibázás lehetősége „ne metssze vissza a bátorságunkat, a fantáziánkat és az innovációs képességeinket”.

Orbán Viktor a sikeres kormányzati intézkedéseket sorolva rámutatott, többen már érdeklődnek a „recept” iránt, az IMF, a hitelminősítők és az Európai Bizottság is elismeri az eredményeinket. Leszögezte, az első perctől kezdve komoly nyomás nehezedett hazánkra, „tabukat és dogmákat döntöttünk, kényes kérdéseket tettünk fel, és egyenesen beszéltünk”.

Ez merőben szokatlan egy közép-európai nemzettől, tőlünk különösképpen, mert a mi kommunistáink és liberálisaink messze élen jártak a meghunyászkodásban és az elvtelen alkalmazkodásban – tette hozzá. Szólt arról is, hogy a magyarok három választáson is egyértelműen megerősítették a kormány politikáját, ezt követően azonban a „korábbinál is hevesebb támadás és vagdalkozás kezdődött, ráadásul mindenfelől egyszerre”.

Mi voltunk, és mi vagyunk a szabad és független Magyarország hívei – jelentette ki, rámutatva: „mi vagyunk azok, akik számára Magyarország szuverenitása nem lehet alku tárgya”. Bármilyen kérdésben kész vagyok kritizálni az Európai Uniót, kész vagyok vitát folytatni a brüsszeli bürokratákkal, de azt határozottan ellenzem, hogy bárki is az Európai Unióból vagy a NATO-ból való kilépés irányába terelje az országot – szögezte le. Hangsúlyozta, „nekünk, magyaroknak ez a családunk, amit jobbítani érdekünk, elhagyni nem”.

Elmondta azt is, elemi érdekünk az Oroszországgal való jó gazdasági kapcsolat, ugyanakkor nem szabad elfelejteni, amit a kommunisták és a szovjetek tettek hazánkkal. Úgy fogalmazott, kritikus fontosságú, hogy egyike legyünk azon nemzeteknek, ahol virágzik a kelet és nyugat közötti kereskedelem.

A bevándorlással összefüggésben kifejtette, reméli, hogy Brüsszelben meg fogják hallani és meg fogják érteni az érvelésüket a szabályozás tervével kapcsolatban. Aki el akarja venni azt az alapvető jogomat, hogy megválasszam, kit engedek be a házamba, az otthonomba, a hazámba, az nem jót akar nekem, hanem rosszat – fogalmazott.

Azt akarjuk, hogy minden nagyhatalom abban legyen érdekelt, hogy Magyarország sikeres országgá váljon – jelentette ki, megjegyezve, minden nyugati ország ilyen politikára törekszik. Leszögezte, át kell vezetni hazánkat a saját nemzeti érdekek és célok világába.

Keményen dolgozunk azért, hogy olyan kormányzatot hozzunk létre, amire az emberek büszkék lehetnek, mert megüti azt az erkölcsi mércét, amit ez a nép megérdemel – emelte ki. Felhívta a figyelmet arra, hogy senki sem állhat a törvények fölött, senki sem élhet vissza a helyzetével. Ugyanakkor rámutatott, az sem fogadható el, hogy merő irigységből támadjanak embereket, azért mert ők bátrak és sikeresek.

A miniszterelnök szerint az irigység kultúrája kommunista örökség, a szélsőséges pártok pedig előszeretettel építenek erre politikai programot. Hangsúlyozta, nem elég jól végezniük a munkát, a bizalom megtartásáért is meg kell dolgozni.

Azért vagyunk kormányon, hogy az embereket szolgáljuk, a mi kormányunknak továbbra is Magyarország lesz az első, a valaha volt legjobb kormánya akarunk lenni minden magyar embernek – emelte ki. Kijelentette, politikai közösségüknek van egy közös szenvedélye: Magyarország. Számunkra a magyar emberek sikere nem politikai, hanem erkölcsi kérdés – húzta alá. Orbán Viktor szerint lezártunk egy korszakot, és most eljött az ideje annak, hogy „megvalósítsuk közös célunkat, a polgári berendezkedést”.

Rámutatott, a legnagyobb hiba, amit egy kormány elkövethet, ha hagyja, hogy a kormányzás elvonja a figyelmét az emberektől, és belefeledkezik a kormányzás munkájába. Leszögezte, a polgári berendezkedés lényege, hogy emberközeli, emberléptékű. Mint mondta, azt jelenti, a politika nem “odafent történik”, hanem “bekopog az emberekhez, és az ő gondjaikra keresi a választ”.

Kifejtette, az új szakasz hangsúlyáthelyezést is jelent, a 2016-os költségvetés már erről szól.

A hangsúlyt a polgári életminőség megteremtésére kell áthelyeznünk – fűzte hozzá, kiemelve, céljuk, hogy a bérből és fizetésből élők számára rendezzék be otthonosan az országot.

Célba vehetjük azt az életet, ami a korábbi évtizedekben legfeljebb elérhetetlen álom volt egy átlag magyar ember számára – hívta fel a figyelmet.

A polgári berendezkedés azt is jelenti, hogy Magyarország magyar ország lesz – fogalmazott. Hozzátette: első a magyar emberek biztonsága, boldogulása és jóléte, mindent ehhez kell igazítani.

„Több munkahely, kevesebb adó, támogatás a családoknak, nagyyobb rend, de kevesebb szabály, kényelmesebb élet, büszkeség, és kiállás önmagunkért, ez volna hát a polgári berendezkedés” – összegzett a miniszterelnök.

Kijelentette, az elmúlt öt évben a kormányzás kulcsszava az erő volt, mostantól azonban a figyelem lesz, az “odafigyelés az emberekre, a mindennapi életre”.

A miniszterelnök beszéde végén megköszönte azt a támogatást, amit a kormány eddig kapott. Hajrá Magyarország, hajrá magyarok! – zárta szavait Orbán Viktor.

Forrás: Fidesz.hu