Csepel.info

Napi Gazdaság, Csepel.info

Soros György által pénzelt szervezetek szólnának bele a jövő évi büdzsébe. A Civilek az átlátható költségvetésért elnevetésű projekt szakmai hátterét a Bajnai Gordon alapította Haza és Haladás Alapítványhoz köthető Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest adja, amely prognózisaiban eddig rendre alábecsülte a magyar gazdaság teljesítményét. Közben Bajnai ellen vagyonosodási eljárást indított a NAV.

Csepelen is szerveződik közben a civil köntösbe bújtatott pártpolitika. A közelmúltban mi is beszámoltunk arról, hogy Szabó Szabolcs véletlenül Hudák Jánosnak gratulált egy “civil” rendezvény megtartásáért – majd gyorsan cenzúrázta saját bejegyzését. Az alábbiakban a Napi Gazdaság cikke olvasható.

Civilek az átlátható költségvetésért címmel indított projektet a magyar büdzsé kidolgozásának befolyásolására a napokban tizennégy civil szervezet. A magyar költségvetési tervezés befolyásolására törekvő szervezetek közül legalább kilencen élvezik Soros György anyagi támogatását. Ilyen például a K-monitor, a TASZ, a Romaversitas, a Roma Oktatási Alap, a Női Érdek, a Gyerekesély Egyesület, az Energiaklub vagy az Átlátszó.hu. A Soros György által pénzelt szervezetek azt szeretnék elérni, hogy a jövő évi büdzsé kialakításakor a szakmai és civil érdekeltségeket is széleskörűen bevonják a szakmai munkába. A költségvetésben természetesen különös figyelmet fordítanak a „kormányzati átláthatóságra”, de kiemelten figyelik majd, hogy a kabinet mennyit és hogyan költ az energetikára, a környezetvédelemre, a lakhatásra és az oktatásra, valamint a szegénységben élő emberek, a romák, a nők és a gyerekek ügyére. A projekt szakmai hátterét pedig nem más, mint a Bajnai Gordon alapította Haza és Haladás Alapítványhoz köthető Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) adja.

Utóbbi szervezet szakértelme és elfogulatlansága azért is megkérdőjelezhető, mert a szocialisták legutóbbi kormányfőjéhez, az Együtt–PM volt miniszterelnök-jelöltjéhez köthető alapítvány megbízásából a KFIB 2012 óta készített költségvetési elemzéseket, amelyben rendre alábecsülték a magyar gazdaság várható teljesítményét. A KFIB 2012 decemberében 2013-ra vonatkozóan például a magyar gazdaság 0,2 százalékos visszaesését prognosztizálta, végül azonban a GDP 1,5 százalékkal növekedett. Nem kevesebbet tévedtek 2013-ban, amikor egy Bajnai Gordonnal közösen bemutatott előrejelzésben a KFIB 1,4 százalékos növekedést várt 2014-re, végül azonban a magyar gazdaság 3,6 százalékkal nőtt tavaly. Ezért merülhetett fel a kérdés, hogy az állandó alulbecslés és a Haza és Haladás Alapítvány általi szponzoráció között van-e összefüggés. Bajnai alapítványa mindenesetre ezt bőségesen honorálta: 2011-ben több mint 3,7, 2012-ben pedig 5,2 millió forintot fizetett a KFIB-nek.

Ismert, magát az alapítványt a kezdetek óta a Soros Györgyhöz köthető Center for American Progress (CAP) tartja fent. A CAP 2011–2012-ben mintegy 110 millió forintot, míg 2013-ban 106 millió forintot adott Bajnaiéknak. További érdekesség, hogy a KFIB felügyelőbizottsági tagja az a Tordai Csaba, aki a szocialista kormányok idején államtitkári pozíciókban tevékenykedett. Tordai 2007 július és 2008 január között jogi és koordinációs szakállamtitkára, 2008–2010 között pedig államtitkára volt a Miniszterelnöki Hivatalnak. Tordai később a Haza és Haladás kuratóriumi elnöke, illetve az Átlátszó.hu ügyvédje lett. Az már csak hab a tortán, hogy az átláthatóságot hangoztató civilek mögött álló Soros Györgyről a Bloomberg a közelmúltban megírta: a nemzetközi spekuláns „elfelejtett” adózni, így 6,7 milliárd dolláros tartozást halmozott fel egy tavaly megszüntetett ír cégében. Soros egy kiskapu kihasználásával tartotta magánál az adóterheket, és az ügyfelei által befizetett vagyonkezelési díjak adóját visszaforgatva 13,3 milliárd dollárt halmozott fel.

Úgy tűnik, Bajnai Gordonnak is a tyúkszemére léphet az adóhatóság: a NAV vagyonosodási vizsgálatot indított ellene egy magánszemély bejelentése alapján. A feljelentés szerint a politikusi pályát elhagyó Bajnai Gordon sem képviselői vagyonnyilatkozatában, sem pedig záró vagyonbevallásában nem tüntette fel, hogy mekkora összegből és pontosan miből él. A volt kormányfő vagyonnyilatkozatában mindössze annyit írt, hogy saját tanácsadó cégének az ügyvezetője, de nincs fizetése, osztalékot pedig a cég eredményétől függően vesz fel. Az Együtt alapítója azt sem tüntette fel, hogy bécsi székhelyű vállalkozásából – amelynek negyvenszázalékos tulajdonosa – mennyi jövedelemre tett szert.

Forrás: Napi Gazdaság

This entry was posted on 2015. május 12. kedd at 09:47 and is filed under Gazdaság, Pártok. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.