Csepel.info

Origo, Csepel.info

Christine Lagarde szerint csak egy új hitelmegállapodás keretében lehet szó a görög adósság átütemezéséről

Görögország kifizeti az IMF-nek az esedékes, 750 millió eurós törlesztőrészletet, ígérte meg Jannisz Varufakisz pénzügyminiszter az eurócsoport találkozója előtt. Egy görög miniszter szerint a kormánynak annyi pénze sem marad, hogy a hónap végéig kihúzza.

Magyarországot 2010-ig Görögországgal együtt úgy emlegették, mint a saját adósságukba fulladó országok mintapéldáját. Magyarország azonban elvetette az IMF és a Gyurcsány-Bajnai kormányok által kedvelt megszorító politikát, és új megoldásokkal keresett kiutat a válságból. Görögország egészen a legutóbbi választásokig kitartott a megszorító politika mellett. Az új, radikális baloldali kormány mást akart, de ebbe belebukhatnak. Ha bukik Görögország, újabb európai pénzügyi válság kezdődik.

Kifizetik az IMF-nek a május 12-én, kedden esedékes 750 millió eurós törlesztőrészletet, ígérte meg Jannisz Varufakisz görög pénzügyminiszter már az eurócsoport május 11-ei találkozója előtt. Az Athens News Agency nem sokkal később közölte: a kormány elindította az utalást.

A görög kormányban felmerült, hogy nem fizetnek: Nikosz Filisz, a Sziriza kormánypárt parlamenti szóvivője hétfő reggel azt mondta, beszélnek róla, a döntés jórészt attól függ, milyen hangvételű közleményt tesz közzé az eurócsoport a hétfői tárgyalások után. Később Gavriel Szakellaridész szóvivő tagadta, hogy az IMF-részlet kifizetését az eurócsoporttal folytatott tárgyalások eredményétől tennék függővé, és még később érkezett Varufakisz ígérete.

Május végéig sem elég

Athén tud fizetni az IMF-nek, egy görög miniszter a Telegraphnak azt mondta, van elég pénz. A miniszter szerint viszont nyilvánvaló, hogy az IMF kifizetése utána hónap végéig sem lesz elég, ami marad:nyugdíjakra és bérekre még 2,5 milliárd eurót kellene összeszednie a kormánynak. Ha a májust sikerülne esetleg kihúzniuk, júniusban jön a következő részlet, ami a mostani másfélszerese.

A törlesztés elhalasztását már április közepén kizárta Christine Lagarde, a Valutaalap igazgatója. Az IMF csak akkor lenne hajlandó a görög adósság átütemezésére, ha meg tudnának állapodni egy új segélycsomagról.

A nyugdíjakat nem csökkentik

Ha a görögöknek valóban nincs elég pénzük arra, hogy az IMF mellett a nyugdíjakat és a béreket is kifizessék, akkor arra bazírozhatnak, hogy még a hónap vége előtt meg tudnak egyezni az eurócsoporttal.

Ha ez mégsem sikerülne a hó (vagy a következő) végéig, a Szirizának el kell majd adnia a választóinak és az összes görögnek, hogy miért nincs pénz a nyugdíjakra és az állami szektor béreire. A nyugdíj- és bércsökkentést a Sziriza már régen kizárta, bár a nyugdíjrendszer egyszerűsítésére és átalakítására lehet tér. A görög kormány tagjai egyébként hétfőn arról beszéltek, hogy május végén újabb találkozót kell tartani, ha a május 11-ei jól sikerül. A 25-e merült fel, mint reális dátum.

Négy forgatókönyv

Gyakorlatilag négy lehetséges forgatókönyv várhat Görögországra az UBS svájci bank elemzői szerint:

• A tárgyalások előbb-utóbb sikeresen zárulnak, Athén megkapja, ami az aktuális hitelcsomagból még hátravan, és esetleg egy újabbat.
• Görögország csődbe megy, de marad az eurózónában. Berlinben a hírek szerint komolyan foglalkoznak ezzel a lehetőséggel, itt írtunk róla bővebben.
• Görögország csődbe megy, és kilép az eurózónából.
• Görögország adósság-jóváíró papírokat (IOU-kat) bocsát ki. Ezzel párhuzamosan pénzügyi rendszert építene ki, de az UBS szerint a csődöt csak elodázni tudná, elkerülni nem. Erről a megoldásról itt írtunk hosszabban.

Optimista és pesszimista

A megegyezés már csak napok kérdése, mondta még a találkozó előtt Jannisz Varufakisz. Pierre Moscovici, az EU gazdasági biztosa már korántsem volt ennyire optimista, ő hetekről beszélt, Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter szerint a tárgyalások legutóbbi köréhez képest annyi változott, hogy melegebb lett az idő.

A tanácskozás után az eurózóna pénzügyminiszterei azt közölték, hogy sikerült haladást elérni, de több időre van szükség a magmaradt problémák megoldásához. Viszont épp az idő az, amiből kevés van: Jannisz Varufakisz szerint hetek kérdése, és országa kifogy a pénzből.

Hónapok óta először

A helyzet súlyát egyébként jól jelzi, hogy hétfőn az eurócsoport hivatalos ülése előtt külön találkozót tartott Jannisz Varufakisz és Wolfgang Schäuble. A két politikus már hónapok óta nem állt szóba egymással. Az eurócsoport pénzügyminiszterei közt Schäuble képviseli a legmarkánsabban azt az álláspontot, hogyGörögország csak akkor kaphatja meg a jelenlegi mentőcsomagból még hátralévő összeget, és csak akkor lehet szó újabb mentőcsomagról, ha visszatér a megszorításokhoz.Varufakisz pedig még a megszorításellenes görög kormányban is a leghangosabb megszorításellenes politikus, aki akár népszavazást is tartatna a görög euróról.

Varufakisz a kispadon

Ez lehet az oka annak, hogy nemrég Alekszisz Ciprasz miniszterelnök teljesen átalakította az eurócsoporttal egyezkedő tárgyalódelegációt. A küldöttség vezetője hivatalosan Varufakisz maradt, de a napi feladatokat, a technikai részletek koordinálását mérsékeltebb és a miniszterelnökhöz közelebb álló politikusok vették át.

Varufakisz vezetésével ugyanis alig sikerült eredményeket elérni. Az eurózóna pénzügyminiszterei ugyan még februárban elfogadták azt a görög reformcsomagot, amelynek a részletes kidolgozása megalapozhatná a hitelkeret újranyitását. Azóta viszont a felek nem tudtak előrelépni, a pénzügyminiszterek legutóbbi, rigai találkozója meddő vitába fulladt, Varufakisz rengeteg kritikát kapott hajthatatlansága miatt.

A mostani találkozó előtt Pierre Moscovici már azt mondta, a rigai tanácskozás óta jobb lett a tárgyalások légköre, egyértelműen haladást sikerült elérni lényegi kérdésekben, de sok még a megoldandó probléma.

Lenne értelme a népszavazásnak

Az európai politikusok korábban élesen elzárkóztak attól, hogy a görög kormány népszavazást tartson a szükséges megszorításokról. Wolfgang Schäuble május 12-én viszont már azt nyilatkozta, lenne értelme egy ilyen népszavazásnak. A Sziriza megszorításellenes programmal jutott kormányra, ha a görögök népszavazáson támogatnának megszorító intézkedéseket, a Sziriza keze nem lenne megkötve.

Sokat költenek nyugdíjakra

A görög államadósság jelenleg a GDP 177 százaléka. 2010 óta az ország gazdasága 25 százalékkal zsugorodott, a munkanélküliség 26 százalékos.

Az Eurostat 2012-es adatai szerint az eurócsoportból a  GDP-jéhez képest   Görögország költi a legtöbbet nyugdíjakra. Ennek egyik oka, hogy a gazdasági válság után a GDP lecsökkent, a másik, hogy Görögországban nagyon sok az idős ember. A görög nyugdíjak amúgy alacsonyabbak, mint az eurózóna átlaga , de magasabbak, mint például Szlovákiában, Szlovéniában vagy Portugáliában.

Forrás: Origo

This entry was posted on 2015. május 12. kedd at 09:33 and is filed under Európai Unió, Gazdaság. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.